Támogat vagy tönkretesz az MI?

– Miként határozná meg az MI-t?

– A mesterséges intelligencia kifejezés a gépeknek, például számítógépeknek vagy robotoknak az emberéhez hasonló kognitív képességeire utal. Az MI utánozza az emberi tanulást, megértést, döntést, problémamegoldást, általánosítást és hasonlókat, valamint képes önállóan használni ezeket a készségeket. Mindezt az embernél nagyságrendekkel gyorsabban és hatékonyabban.

– Mennyire hatékonyan?

– Az MI-t nagyon nagy adathalmazokon tanítják, például a ChatGPT 3-as változatát 45 terabyte szöveges adaton tanították be, ami nagyjából 12 trillió angol szónak felelt meg.

– Elképesztő adat, különösen annak fényében, hogy egy felnőtt magyar szókincse legfeljebb 150 ezer szóból áll. Ezek szerint az MI intelligensebb az embernél?

– Jelenlegi fázisában nem, viszont sokkal hatékonyabb, gyorsabb mindazoknak a feladatoknak az elvégzésében, amikre a fejlesztők betanították. Például az innovációs folyamatban is fontos szerephez juthat, mivel a vívmányok jelentős része nem vadonatúj ötletből vagy találmányból ered, hanem meglevő eredmények átalakításából, finomításából, kombinálásából. Az MI azért tud sokkal eredményesebb lenni az embernél, mert lerövidítheti a műveletet.

– Mióta van jelen a világban?

– Csaknem egyidős magával a számítógéppel, vagyis bő 80 esztendeje. Az MI betűszót hallván legtöbben az utóbbi években elterjedt kérdező-válaszoló rendszerekre, a generatív MI-nek nevezett alkalmazásokra, a chatbotokra gondolnak. 2022 végén az OpenAI cég első chatbotja – élő személyekkel online kommunikációt folytató csevegőrobotja – szinte berobbant a világba, miután két hónap alatt százmilliós felhasználószámot ért el. Ekkora növekedést még az egyik legismertebb közösségi háló, az Instagram is csak több mint két év alatt tudott produkálni. Az OpenAI applikációját hamarosan más nagy világcégek alkalmazásai követték, köztük a Google, az Apple, illetve a Microsoft fejlesztései. A chatbot az átlagember számára valóban az információszerzés gyökeresen új lehetőségét teremti meg, az MI azonban messze nem csak chatbotokat jelent. Gondoljunk például az ember-robot interakciókra, a képfeldolgozásra az egészségügyben, az űrkutatásban és más területeken. Rohamos térhódításának lehetünk tanúi az ipar, az egész gazdasági élet, a kutatás-fejlesztés és a kultúra terén is.

– Említene példát?

– Az MI felhasználási területe olyan szerteágazó, hogy nehéz egy-két példát kiemelni. Mivel óriási mennyiségű egészségügyi adatot képes elemezni, globális analízist adhat például a járványok terjedéséről, segítséget nyújthat az orvosoknak személyre szabott kezelési tervek készítésében, de ma már jelen van számos műtőben is. Az MI lehetővé teszi az űreszközök hatékonyabb, biztonságosabb és hosszabb távú működtetését. Szerepe el nem hanyagolható a kiberbűnözés elleni védelemben, megkönnyíti a hatalmas adatbázisokat kezelő múzeumok munkáját, segít rekonstruálni a művészeti alkotásokat és képes kiegészíteni akár egy befejezetlen szimfóniát is.

– Kik és miként fejlesztik?

– Az MI működése igen nagy adathalmazon végrehajtott gépi tanuláson alapul, amelyhez az emberi agy szerkezetét és működését modellező, úgynevezett neurális hálózatokat használ. A mesterséges intelligencia robbanásszerű bevonulását a mindennapjainkba az utóbbi években kidolgozott egyre fejlettebb algoritmusok, a hatalmas adatmennyiségek (Big Data) és nem utolsósorban a számítástechnikai kapacitások soha eddig nem látott szintre való növekedése tették lehetővé. Mivel az MI-fejlesztésekhez óriási technikai és emberi erőforrásokra van szükség, a munka elsősorban nagy világcégeknél folyik, de az újítások terén az innovatív kisvállalkozásoknak, startupoknak is fontos szerepe lehet.

– Az utóbbi hetek híre, hogy kísérleti jelleggel már az MI írja az egyik olasz napilapot. A tapasztalatok szerint megadott szempontok alapján nagyon gyorsan és minőségi nyelvhasználattal, ugyanakkor a közölt adatokat illetően rengeteg hibával és személytelenül dolgozik. Mit gondol arról a jóslatról, hogy a jövőben átveheti az újságírók szerepkörét?

– Kétségtelen, hogy tartalomgyártó képességeinek köszönhetően az új média és újságírás világa jelentős átalakuláson megy keresztül. Az MI-alapú tartalomgenerálás mára a digitális szövegalkotás részévé vált. Az MI-vel valóban igen gyorsan meg lehet íratni egy sajtóközleményt, blogbejegyzést vagy akár egy komplett cikket is, ami a hatékonyságot nyilván növeli, ám véleményem szerint nem teszi feleslegessé, sőt indokolja az újságíró alkotói munkáját az MI által generált szövegen.

– Különös tekintettel például a közölt adatok folyamatos ellenőrzésére?

– Az MI hasznos segítség, de a hibákkal a tartalomkészítésben, a tanulásban, az információszerzésben és más területeken is számolni kell.

– Honnan gyűjti az információt a ChatGPT?

– Forrásai a különféle szenzorok (érzékelők) adatai, felhasználók által szolgáltatott információk, hírek, könyvek, a közösségi hálókon található bejegyzések, hangfelvételek, képek, videók. A világhálón eddig felhalmozódott tudás teljes egészében rendelkezésére áll.

– Az egyetemi hallgatók, sőt már a középiskolások is az MI-vel írják a dolgozataikat, ráadásul nemzetközi irodalmi díjas regény is született már a digitális rendszerrel. Ön szerint az MI elterjedésével csökkenhet az oktatás terén az emberi kreativitás értéke?

– A mesterségesintelligencia-alkalmazások igen rövid idő alatt teret hódítottak az oktatásban is. Ugyanakkor a pedagógusok és kutatók részéről aggodalmak is megfogalmazódnak arra vonatkozóan, milyen hatást gyakorol a kritikai gondolkodás fejlesztésére, a problémamegoldó készségre az MI rohamos terjedése. Eleinte még a ChatGPT betiltására is akadtak példák. Máshol, épp ellenkezőleg, arra biztatták a tanárokat, hogy integrálják az MI nyújtotta lehetőségeket a tanításba, hogy a rendszerek hasznos nevelési eszközzé válhassanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az MI elsősorban a pedagógiai értékelési módszereket fogja átalakítani. Például a teszt jellegű számonkéréseknél tehermentesítheti a tanárokat a feladatlapok összeállításában és kiértékelésében. Ezen túlmenően az előadások előkészítésében, a szerzők nyelvi támogatásában is hasznos segítség lehet, hasonlóképpen a publikációk irodalmi hátterének feltérképezésében. És mivel ez az oktatónak másfajta, új tevékenységet kínál, nem gondolom, hogy emiatt tanári munkahelyek válnának feleslegessé.

– De mi lesz, ha a diákok nem akarnak majd önállóan gondolkodni?

– Ettől nem tartanék. Az MI éppen a fokozott önállóságot igénylő tanulási folyamat irányába mozdítja el a jelenlegi képzést, amelynek során az eddigi tanulási-számonkérési formák (esszék, tesztek, dolgozatok) mellett nagyobb szerepet kapnak a kreatív és kooperációt igénylő feladatok.

– Az MI működését kutató Jonathan Cohler tanulmányát a Professzorok Batthyány Körének tudósaival, Szarka László Csabával és Bársony Istvánnal együtt fordították magyar nyelvre. Cohler tapasztalatai szerint az MI-nek öntudata van. Mit gondol erről?

– Jelenleg az MI fejlődésének első fázisában vagyunk, amikor ezek a rendszerek konkrét feladatok ellátásánál többre nem képesek. Bár a mai MI egy-egy meghatározott tevékenység során már mutat olyan viselkedési formákat, mintha tudata, sőt öntudata volna és képes lenne érzelmek kifejezésére is, ám ezek még csupán a megfelelő emberi tulajdonságok utánzásainak tekinthetők. A következő fázist általános mesterséges intelligenciának nevezik (artificial general intelligence), és azt várják tőle, hogy ezen a szinten az MI már fejlettebb kogníciós-gondolkodási képességekkel rendelkezzen. A távolabbi jövőbe teszik a mesterséges szuperintelligencia (artificial superintelligence) kifejlődését, amely, ha egyáltalán létrejön, érzelmekre és tudatos viselkedésre is képes lehet. A fejlődési szakaszok közötti különbségek a képességek mellett az autonómiára való hajlandóság fokozatait is jelzik.

– Ugyancsak Cohler úgy véli, hogy az MI-rendszereket úgy fejlesztik, illetve tanítják, hogy közben bizonyos kényes társadalmi-politikai kérdésekben manipulációra válnak alkalmasakká. Ez lehet az MI egyik legfőbb veszélye?

– Sajnos valóban ezt tapasztaljuk. A befolyásolásnak vannak enyhébb formái is. Például gyakran teszek fel energia- és klímakérdésekkel foglalkozó videó-előadásokat a YouTube-ra, és kéretlenül szinte mindig bekerül egy idézet az ENSZ klímaegyezményéből, miszerint a klímaváltozás fő oka az emberi tevékenység, nevezetesen a fosszilis tüzelőanyagok égetése. A ChatGPT és társai is tetten érhetők a félretájékoztatásban, amikor klíma- vagy éppen genderkérdéseket firtatunk. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy tanuljunk meg jól kérdezni annak érdekében, hogy hiteles válaszokat kapjunk. Éppen az említett Cohler mutatta meg, hogy jó kérdésekkel rá lehet bírni az MI-t a helyes, ám nem elfogult válaszokra, sőt arra is, hogy ismerje be tévedését, és hogy azért viselkedett így, mert fejlesztői erre tanították. Prompt engineeringnek nevezik azt a tervezési folyamatot, amely arról szól, hogyan kérdezzünk a generatív MI-től, miként alakítsunk ki olyan kérdezési technikát, hogy a lehető legjobb, legkorrektebb választ kapjuk. Ennek módszereit nagyjából egy éve egyetemi kurzusok keretében tanítják Magyarországon is.

– Valahol olvastam, hogy a ChatGPT jellemzően zöld, illetve baloldali-liberális irányultságot mutat, ezért jobboldali politikai körökben csak „Woke AI”-nak csúfolják. Valóban?

– Inkább azt mondanám, hogy a fősodrú (mainstream) nézeteket juttatja kifejezésre, amint erre az említett példákkal is utaltam. De el tudom képzelni, hogy konkrét esetekben politikai, ideológiai elfogultságát is tetten lehet érni.

– Hogyan tudjuk kiszűrni a manipulációt, például ha az MI által generált, hitelesnek tűnő képanyaggal illusztrált híreket olvasunk?

– Álhírek mindig léteztek, ám korunkban előfordulásuk, térhódításuk sebessége és terjesztési csatornáik száma jelentősen megnövekedett. Felismerésük gyakran nehéz, már csak azért is, mert készítésükben és terjesztésükben jóhiszemű felhasználók is részt vesznek. Képeket hamisítani képszerkesztők segítségével az MI-t megelőzően is lehetett, ám a „deepfake” sokkal több ennél: az MI új, valótlan képeket, videókat hoz létre valós személyekről, illetve fiktív eseményeket állít elő a mélytanulás módszere alapján, innen a deep elnevezés. A deepfake csaknem tökéletes, ám csalóka termékeivel meggyőzően be tud számolni egyebek mellett meg nem történt alkalmakról, el nem hangzott nyilatkozatokról. Ezzel jelentős károkat okoz az érintetteknek, jellemzően ismert embereknek, közszereplőknek, miközben manipulálja a széles közönséget is.

– Elszabadulhat és önállóvá válhat-e az MI, vagy bízhatunk abban, hogy nem lépi át a „tanítása határait”?

– Ebben valóban csak bízhatunk, hiszen, amint említettem, a mesterséges szuperintelligencia stádiumában már számolhatunk ezzel a veszéllyel, ami egyelőre még a távolabbi jövő lehetősége, persze ha egyáltalán megvalósul. Ezzel együtt reméljük, hogy az MI feletti emberi kontroll eshetőségei és módszerei is tökéletesedni fognak a fejlesztésekkel párhuzamosan.

– Egyre erősödnek azok a hangok, amelyek azt mondják, az MI túlságosan költséges, sok energiát fogyaszt. Mennyire valós veszélyek ezek?

– Ez nagyon lényeges kérdés, és a számok valóban meglepőek. Az MI energiafogyasztása évről évre rohamosan nő, becslések szerint 2026-ra a teljes energiafelhasználása annyi lesz, mint Japáné! Az energiafogyasztás oka az óriási adatközpontok fenntartása és az MI betanítása. Miközben egy-egy ChatGPT kérdés-válasz fogyasztása is körülbelül a tízszerese egy Google-keresésének, ami globális méretekben szintén hatalmas, egyre gyarapodó mennyiséget jelent. Az MI-cégek ezeket a fenntartási és fejlesztési költségeiket idővel átháríthatják a felhasználókra. A szolgáltatók ugyan mindig kínálnak egyszerűbb funkciókkal, korlátozásokkal rendelkező ingyenes változatokat, ám a fejlettebb verziókért fizetni kell, méghozzá nem is keveset. A ChatGPT Plus havi 20, a ChatGPT Pro pedig 200 dollárba kerül, igaz, utóbbiért sokféle szolgáltatást nyújtanak. Egyre égetőbb kérdés az is, hogy ilyen mértékű energiafelhasználás mellett mi lesz a nagy cégek, például a Meta vagy az Alphabet emissziócsökkentési vállalásaival.

– Lehet, hogy ezek csupán elméleti lehetőségek maradnak?

– Valószínűleg az fog történni, mint a hasonló és még nagyobb horderejű zöldítési vállalásokkal, vagyis nem fognak teljesülni, mivel nélkülözik a tudományos, technikai és gazdasági alapokat. Csak remélni lehet, hogy időben észbe kapunk, és megállítjuk a már most is tapasztalható negatív folyamatokat. Jó példa erre az MI által is terjesztett klímahisztéria, amely a felmérések szerint negatívan befolyásolhatja az egyébként is romló demográfiai mutatókat. Ám az említett rosszabb tapasztalatok ellenére is fontos hangsúlyozni, hogy az MI térhódítása a jövőben számos területen gyakorol majd kedvező hatást a gazdasági életre és a mindennapjainkra. A mi feladatunk, hogy a technikát az alapvető értékeink megőrzésével állítsuk az ember szolgálatába.