Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A bíróság azt az üzenetet küldi, hogy többet a cégek nem dobhatnak piacra termékeket alapos tesztek nélkül, illetve hogy ne figyelmeztetnének azok rákkeltő hatására – nyilatkozta a friss ítélet után Jenni­fer Moore ügyvéd, aki a hetvenéves Edwin Hardeman képviseletét látta el. A férfi San Franciscó-i öböl menti kertjében két és fél évtizeden keresztül használta a vállalat Roundup nevű növényvédő szerét, ami a bíróság szerint limfómát (nyirokcsomó-daganatot) okozott.

Ugyanezen szer ugyanilyen hatása miatt marasztalták el a céget augusztusban, Dewayne Johnson ügyében. A mindössze 46 éves közterületi parkfenntartónak az orvosok szerint már csupán hónapjai voltak hátra, amikor szintén a San Franciscó-i bíróságon 289 millió dollár kártérítést ítéltek neki – az összeget másodfokon 78,5 millió dollárra pereskedte le a Monsanto. A férfi bizonyos napokon 150 gallonnyit (körülbelül 550 liter) is kipermetezett a Roundup és a hasonló hatóanyagú Ranger Pro szerekből, ám amikor az első tünetei láttán gyanakodni kezdett, egy szakmai továbbképzésen azt a választ kapta, hogy azokból akár inni lehet. Azóta az interneten fényképeket is posztolt a fokozatosan egész testét befedő bőrrákos foltokról.

Játék a sejtekkel

A Roundup és a Ranger Pro hatóanyaga a glifozát, amelynek rákkeltő hatását a Monsanto még mindig tagadja, ám 2015-ben a WHO a „valószínűleg rákkeltő anyagok” listájára sorolta. Francia kísérletek ugyanis kimutatták, hogy a szer DNS-töredezést és sejtpusztulást okozhat, elsősorban magzati károsodásokkal fenyegetve. Újabb uniós kísérletek pedig arra jutottak, hogy a központi idegrendszerben és a koponyasejtekben is okozhat elváltozásokat. Mindezért az Európai Unióban 2023-tól be is tiltották a glifozát használatát.

A hatóanyagot 1974-ben dobta piacra a Monsanto, bár egereken, kísérleti állatokon a magzatokra gyakorolt hatásai kezdettől felvetődtek, az emberi szervezetre négy évtizeden át ártalmatlannak gondolták. Rendkívüli hatékonyságának köszönhetően ezért a világ legszélesebb körben használt növényvédő szerévé vált, amelyet 130 országban használnak, és 2017-ben azért nem tiltotta be az unió, hogy „időt hagyjon a gazdáknak a megfelelő alternatívák” megtalálásához. És noha egészségügyi hatásai még mindig vitatottak, arról már egyértelmű mérések tanúskodnak, hogy glifozát van az ételekben, a természetes vizekben, sőt a mezőgazdasági dolgozók vizeletében is. A kutatások szerint ugyanis a szer felhalmozódhat a szervezetben: egy összeurópai felmérés a vizsgált önkéntesek 42,5 százalékánál talált határérték feletti glifozátterheltséget. Az emberi táplálkozási láncba a gyomnövényekkel is táplálkozó állatok elfogyasztott húsán keresztül juthat be a vegyszer.

A vegyipari konszernként működő Monsantót már a korábbi évtizedekben is erősen kritizálták környezet- és jogvédő szervezetek. A cég volt például a vietnámi háborúban lombtalanítóként bevetett Agent Orange egyik gyártója, amely dioxinnal szennyezte a környezetet, és mind a helyi lakosságban, mind a háborúból visszatért amerikai veteránokban később bőr-, vér-, légzőszervi és prosztatarákot okozott. Az amerikai áldozatoknak a nyolcvanas években 180 millió dollár (fejenként 1200 dollár) jelképes kártérítést is fizettek a gyártók. A vállalat 1994-ben a tehenek számára kifejlesztett szintetikus növekedési hormonnal is piacra lépett, ami 20 százalékkal növelte a tejhozamot, ám bizonyos tehénmegbetegedések – és az emberi áttételeződés lehetőségétől félő tiltakozások – nyomán másfél évtizeddel később eladta a szabadalmat.

Világszerte azonban a legnagyobb tiltakozást a Monsanto génmódosított vetőmagvai váltották ki – ami egyúttal a legnagyobb üzletet hozta a cég számára. A GMO-növények glifozáttartalmú gyomirtókkal kiegészítve rendkívül megkönnyítik a gazdálkodók munkáját, ugyanis olyan enzim van bennük, ami ellenáll a glifozátnak, miközben utóbbi a környezetben minden más növényi kártevőt elpusztít. E rendkívüli hatás tükrében ugyanakkor legalábbis gyanús a Monsanto évtizedekkel korábbi állítása, mely szerint a glifozát olyan technológiai áttörés, amely semmilyen fenyegetést nem jelent az emberi szervezetre vagy a környezetre…

Elégett pénz

„A Bayer számára katasztrófává válhat a Monsanto felvásárlása” – ezt a címet adta a friss perről szóló tudósításának a Deutsche Welle televízió. A riportból pedig kiderült: a tavalyi tranzakció óta 40 százalékkal értékelődtek le a német gyógyszergyár részvényei a tőzsdén. Egyébként ez volt minden idők legnagyobb német cégfelvásárlása: a 63 milliárd dolláros vételár közel kétszeresen múlta felül a Daim­ler 39 milliárd dollárját, amit 1998-ban a szintén amerikai Chryslerért fizetett. Elemzők már akkor figyelmeztettek: a hasonló gigafelvásárlások csak az esetek negyedében igazán sikeresek, több mint 50 százalékuk pedig csökkenti a vállalat értékét.

A Bayer felfokozott várakozásait jól mutatja, hogy a Monsanto 44 milliárd dollárra becsült cégértékénél másfélszer többet fizetett a világ vezető vetőmag-értékesítő vállalatáért. Az ágazatban a Monsanto adja a teljes világforgalom 28 százalékát, és a 2010-es Forbes-listán még az Év vállalata címet is elnyerte. Most azonban a felvásárlással hiába bővült 46 milliárdról 60 milliárd euróra a Bayer árbevétele, dolgozóinak száma pedig 117 ezerről 140 ezerre, az elmúlt egy év tőzsdei veszteségei során a Bayer piaci értéke 93 milliárd euróról 56 milliárd euróra esett. Vagyis a vesztes perek, illetve az ebből adódó pánik nyomán 37 milliárd euró égett el. És bár a 2018-as felvásárlás nyomán a Bayer azt ígérte, ki is vezeti a piacról a Monsanto nevet, az elmúlt időszak fejleményei szerint ezt felülvizsgálhatta, mert egyelőre a San Franciscó-i perek a Monsanto ellen folynak. A megbízhatóságáról is közismert német céget elemzők már a tranzakció időszakában óvták, hogy átragadhat rá az amerikai „génmanipulátor” rossz hírneve. Ahogy már a felvásárlás bejelentésekor is környezetvédők tüntetései robbantak ki a Bayer helyi kirendeltségei előtt a világ számos nagyvárosában.

A Monsanto elleni győztes perek azért is jelentik a széljárás fordulását, mert korábban a vegyipari vállalat állt notórius pereskedő hírében. Agresszivitásuk leginkább a génmódosított vetőmagok szabadalmi pereiben nyilvánult meg, amikor jogi eljárásokat kezdeményeztek azon gazdák ellen, akik engedélyük nélkül használták, vagy akár csak raktározták, újravetni próbálták magvaikat. A több ezer éves gyakorlattal szemben – amely szerint a gazdálkodók a termésből különítik el a következő vetés alapanyagát – ugyanis a nyolcvanas évektől a Monsanto a vetőmagokra is kiterjeszttette a szellemi tulajdonjogokat. A cég egy időben olyan változatot is kifejlesztett, amelynek termése alkalmatlan volt arra, hogy új vetőmagokat lehessen kinyerni belőle – a tiltakozások hatására végül felhagyott ezzel a változattal. Ám azóta is bevet akár magánnyomozókat is, hogy leleplezze az engedély nélküli felhasználókat, akiket aztán bíróság elé citál. Egy összegzés szerint 2005–2013 között a cég 23,5 millió dollárt perelt ki a farmerekből, és ebben nincsenek benne a jóval gyakoribb peren kívüli egyezségek. Az évtized közepén pedig nagy visszhangot keltett az indiai gyapottermesztők öngyilkossági hulláma, amelyet a génmódosított vetőmagokra felvett hitelek visszafizethetetlensége váltott ki – bár a Monsanto a globális felmelegedés hozamromboló hatásával magyarázta a jelenséget.

Tízezer per

A glifozát és általában a Monsanto termékeinek veszélyessége vagy ártalmatlansága egyelőre hitvita is. Környezetvédő aktivisták szemében a vállalat jeleníti meg a minden más szempont fölé emelt profitérdekeket, a cég ugyanakkor számos olyan tanulmányt és kutatást tud felmutatni, amelyek termékei ártalmatlanságát igazolják. Utóbbiak kapcsán azonban sokan megjegyzik: a Monsanto mindig kiemelten jó kapcsolatokat ápolt a kormányzati és egyéb engedélyezést végző szervekkel, tevékenysége a háborús időkben államérdekeket testesített meg (például az atombomba kifejlesztésében is szerepet játszott), sőt, vezetői gyakran ültek át a politika számára fontos döntéshozó pozíciókba, vagy jöttek vissza a politika színteréről, lobbiképessége tehát meglehetősen erős.

A mostani két bírósági ítélet után a Bayer weblapján kiemelt helyen jelenik meg több tanulmány is, amelyek arról szólnak, hogy a glifozát biztonságos növényvédő, sőt, segít megőrizni a környezet állapotát, illetve a biodiverzitást. A cég számára óriási a tét: további tizenegyezer-kétszáz gazdálkodó vagy kertész indított pert a kétes hírű szer miatt elszenvedett egészségkárosodás címén.