Végre vége?
Úgy néz ki, túl vagyunk az omikron okozta ötödik hullám tetőzésén, csökken az új esetek és kórházba kerülők száma. Ez a variáns ráadásul jóval enyhébb tüneteket okoz, de gyorsabban terjed, mint az előzőek, így sokakat immunizálhat a későbbi megbetegedésekkel szemben. Akkor hát megszelídült a vírus, vége lehet a világjárványnak? És mi a helyzet a poszt-covidosok várható tömegeivel? Ennek jártunk utána.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója szerint a kontinens hamarosan belép a koronavírus-járvány „hosszú nyugalmi időszakába”. Ezt a magas oltási arány, a tél vége és az omikron-variáns által okozott betegség kevésbé súlyos jellege teszi lehetővé. Hans Kluge szerint tűzszünet következik, ami tartós békét hozhat, de ha mégis újra felüti a fejét egy virulensebb, vagyis súlyosabb megbetegedést okozó mutáció, Európa akkor is jobb pozícióban lesz az oltások miatt. Dániában, Norvégiában, Angliában, Olaszországban már lazítottak a szabályokon.
Ez még nem influenza
A fő kérdés az, vége van-e végre a világjárványnak, és lehet-e olyan a koronavírus, mint az influenza.
– Ez egy óhaj, reméljük, így lesz. Egyelőre nincs rá alapunk, hogy a mostanit tekintsük az utolsó nagy hullámnak – mondja Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. – Szelídülhet tovább maga a vírus, de akár egy erősebb variánsa is kialakulhat, az idő dönti majd el a kérdést. Az omikron pedig egyelőre még nem influenza, annál magasabb a halálozási rátája, a betegséget otthon átvészelők is sokszor súlyosabb tüneteket mutatnak, és nagyon fertőző, ezért a gyerekeket is nagyobb arányban érinti, illetve a szövődményei is súlyosabbak, továbbá akár több hónapon át tartó tüneteket is okozhat. Ráadásul mindez korlátozások és oltások mellett alakult így.
A vírus sorsát részint a véletlen, részint egyfajta evolúciós törvényszerűség irányítja. A véletlen az, hogy milyen variánsai jönnek létre, képesek-e súlyosabb betegséget okozni, kikerülik-e az oltást, ragályosabbak-e. Minél több ember fertőződik meg, annál nagyobb eséllyel következik be mutáció. A másik tényező a természetes szelekció: az a variáns terjed el, amelyik sikeresebb, de még ebben is szerepet játszik a véletlen. A siker a vírus a szempontjából az, ha hatékonyabban képes terjedni, mint más variánsok. A hatékonyságot többek között az is növeli, ha a gazdaszervezetet nem dönti ágyba a kórokozó, hanem munkába tud járni, tömegközlekedésen utazni, emberek közé menni. Többek között ez az oka a légúton terjedő vírusok hosszabb távon való legyengülésének.
Viszont azért kell óvatosnak lennünk a biológus szerint, mert elképzelhető, hogy megjelennek még olyan variánsok, amelyek gyorsan terjednek és virulensebbek, tehát súlyosabb betegséget okoznak.
Már terjed is az omikron egy fertőzőbb variánsa, a BA.2, ez azonban nem feltétlenül vált ki újabb járványcsúcsot, mivel még a jelen hullám lecsengése előtt kezdett el terjedni, és genetikailag nagyon hasonló az omikronhoz, ezért a fertőzöttek nagy mértékben védettek ellene. Óvatosságra int Jakab Ferenc, a Pécsi Egyetem virológusprofesszora is, aki szerint következő őszi–téli szezonban fogjuk meglátni, visszatér-e a vírus, illetve milyen intenzitással, variánssal. Úgy látja: sosem lesz vége a koronavírus-járványnak, de csökkenő amplitúdóval, egyre kevesebb esettel fogunk szembenézni, míg egy nátha típusú fertőzésre nem gyengül. le Arra azonban figyelmeztet, hogy az alacsony átoltottságú afrikai és ázsiai területekről újabbnál újabb variánsok fognak elérni minket. Tehát az irány adott, csak kérdés, milyen gyorsan vagy lassan zajlik le ez a folyamat.
Kell-e oltás?
Ha az omikron a következő szezonra nem gyengül tovább, akkor az oltások adta védelem fontos marad, ha az influenza szintjére gyengül, akkor elég lehet a kockázatosabb csoportokat védeni. Már gyártják az omikron elleni vakcinát, így sokakban felmerül, hogy várjanak-e erre a harmadik vagy a negyedik dózissal.
Ezzel azonban több probléma is van. Az egyik az, hogy mire kijön, adott esetben az omikron már nem is lesz sehol. A másik, hogy nem tudjuk, abból fejlődik-e tovább az új variáns, vagy inkább egy genetikailag jelentősen eltérő változatból, esetleg a deltából, tehát az annak az oltásnak a hatékonysága kérdéses lesz őszre. A harmadik probléma pedig egyfajta immunológiai imprinting: hogyha kialakult a védettség, és utána egy hasonló kórokozóra szeretnénk immunválaszt kiváltani, akkor részben a korábbi variáns ellen elraktározódott memóriasejtek fognak újra aktiválódni ahelyett, hogy az új variáns ellen termelődnének új antitestek és T-sejtek.
Egyszóval a tanszékvezető szerint a harmadik oltással semmiképp nem érdemes megvárni az omikron elleni verziót, a negyedikkel pedig azok ne várjanak, akik kockázati csoportba tartoztak, illetve első-második alkalommal Sinopharmot kaptak.
– A kínai vakcina mára politikai viták kereszttüzébe került. Az egyik fél azt hangoztatja, hogy hány idős ember maradt védelem nélkül, a másik pedig azt, hogy hány életet mentett meg ez az oltóanyag akkor, amikor nem állt rendelkezésre elegendő nyugati vakcina. Szerintem az is érv mellette, hogy sokan ódzkodnak az új típusú vakcináktól, de a hagyományos kínaival beoltatták magukat. Ugyanakkor igazoltan alacsony ellenanyagszint esetén, de akár e vizsgálat nélkül is érdemes továbblépni – magyarázza Boldogkői Zsolt.
Az oltások hasznát pedig mutatja, hogy a kórházakban dolgozó orvosok sora – például Zacher Gábor – szerint szinte csak oltatlanok kerülnek intenzív osztályra az omikron miatt, illetve idős, krónikus betegek.
Ha nem akar véget érni
Az omikron kapcsán felmerült az aggodalom, hogy ha ugyanolyan arányban okoz poszt-Covid-tüneteket, mint a korábbi variánsok, akkor a nagyszámú fertőzött okán sok poszt-covidossal is számolnunk kell az egészségügyi rendszerben, hiszen ez a szindróma sok esetben független az akut betegség lefolyásának súlyosságától. Sokan panaszkodnak például nem múló fejfájásról, tartós íz- és szaglásvesztésről, fogyásról, nem beszélve azokról a tünetekről, amelyek közvetlenebb kapcsolatban állnak az akut betegséggel, mint a gyengeség, a kisebb tüdőkapacitás, trombózis.
– Először is, gyakran összekeverednek a fogalmak. Covid betegségről beszélünk a pozitív teszt után három-négy hétig. A 4–12 héten át fennmaradó tünetegyüttest long-Covid-szindrómának nevezzük, míg a poszt-Covid a 12. héttől a hatodik hónapig tart – magyarázza Czibók Csilla kardiológus főorvos, a Budapesti Szent Ferenc Kórház poszt-Covid-részlegének vezetője.
Az omikron elterjedése óta még nem telt el annyi idő, hogy legyen tapasztalatunk a hozzá kapcsolódó poszt-Covidról, viszont a long-Covid esetében már van, és lényegesen kevesebben jelennek meg a doktornő szerint az ambulancián, mint korábban.
A poszt-Covid-szindróma elég tág gyűjtőfogalom, szinte minden szervünket érintheti: a légszomj utalhat a tüdő, a szív megbetegedésére, vagy izomgyengeség következménye is lehet. Az étvágytalanság, fogyás, hasmenés oka lehet gyomor-bélrendszeri elváltozás, de állhat pajzsmirigyprobléma is a háttérben. Idegrendszeri érintettségre utal a fejfájás, az álmatlanság, az íz-és szaglászavar, fonákérzés a bőrben. Hormonális érintettséget jelez a csökkent spermiumszám, a menstruációs ciklus felborulása. Izom- és ízületi fájdalmak is előfordulnak.
Ilyenkor a vírus már nincs benne a szervezetben, de az ellene képződött – esetleg túlzott mennyiségű – ellenanyag ellen a szervezet újabb ellenanyagot képez, ami immunválaszt válthat ki. Ez egy kicsit hasonló az autoimmun-betegségekhez, és független az eredeti betegség súlyosságától. Felborulhat a vérnyomás, a vércukorháztartás, gyakran alakul ki trombózis, szívinfarktus, szívritmuszavar.
Bizakodásra ad okot, hogy már a negyedik hullámban fertőzöttek közül is kisebb számban küzdenek poszt-Covid-szindrómával. Ez lényegében véve az oltásnak is köszönhető.