A járványos betegségek visszaszorítása óta a fejlett országokban a szülők hajlamosak megtagadni gyermekeiktől a védelmet. Ez a veszélyes divat nálunk is gyökeret vert, jó néhány gyermek nem kap meg oltásokat. Pedig a farkas itt ólálkodik a kertek alatt. Indonéziában például tíz év után tört ki a gyermekparalízis-járvány, tizenhat kisgyermek fertőződött meg. A rendkívül veszélyes, bénulással és sokszor halállal végződő betegség szennyvízzel terjed. A vírusminták DNS-ének elemzésével járványügyi szakemberek megállapították, hogy a kórokozók Szaúd-Arábián keresztül érkeztek Nigériából Délkelet-Ázsiába. Nigériában 2003-tól a közelmúltig nem védekeztek oltással a gyermekbénulás ellen. Az idősebbek még emlékeznek az ötvenes évekre, amikor hazánkban is végigsöpört a járvány; túlélői maradandó károsodással még ma is köztünk élnek. Hazánkban 1990-ben fordult elő három megbetegedés, azóta egyetlen esetet sem regisztráltak. Indonéziában most két nap alatt 6 millió gyermeket kellene beoltani, hogy elkerüljék a katasztrófát.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a világméretű elszegényedés, a környezetszennyezés, a kórokozókat hordozó állatok és emberek gyakori érintkezése, a közlekedés felgyorsulása kedvez a járványos betegségek kórokozóinak. Vagyis senki sincs védve, akármilyen civilizált környezetben is él. Az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója szerint azon is gondolkodnak, hogy bizonyos oltásokat felnőtteknek is be kellene vezetni. A védőoltások rendszerének megújítását javasolja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A rendszer bevezetése 6,5 milliárd forintba kerülne. Az új oltási program szerint a gyerekek hat helyett három oltással kapnák meg a védelmet, emellett korszerűsítenek is két vakcinát. A jelenleg a diperte-oltással bejuttatott szamárköhögés-vakcinát lecserélnék az unióban is használt oltóanyagra, amely nem a teljes kórokozót, hanem annak csupán egyes részeit tartalmazó, sejtmentes vakcina. (Magyarországon a legtöbb szövődményt a teljes sejtes oltóanyag használata okozza.) A gyermekbénulásra alkalmazott Sabin-cseppeket is egy kombinált oltás váltaná ki.

Változatlanul fenyegető módon terjed az igen veszélyes, jelenleg gyógyíthatatlan madárinfluenza. A kínai hatóságok tagadják azt a WHO-értesülést, hogy az ország nyugati részén – Csiunghaj tartományban – több mint százhúsz ember vesztette életét a vírusos betegségben. Annyit megerősítettek, hogy a tartományban sok vadon élő, illetve költöző madár tetemére bukkantak, és valamennyit madárinfluenza ölt meg. Az elhullott madarak fajszáma olyan széles skálán mozog, hogy ilyen eset eddig nem fordult elő a világon. Az indonéziai Banten tartományban sertéseket is megfertőzött a H5N1 vírus, valamennyi fertőzés baromfitelepek közelében alakult ki. A kínai hatóságok nemrég jelentették be, hogy a madárvész terjedését megelőző, sikeres vakcinát állították elő; a mezőgazdasági tárca már engedélyezte is az oltás forgalmazását. A kórházakban elkülönítő részlegeket hoztak létre, ahol megfigyelik a madárinfluenza-gyanús, magas lázzal küszködő betegeket. Kínát sok bírálat éri ezen a téren, mert egy Amerikában élő kínai víruskutató szerint a fenyegető járvánnyal Kína nem tud megbirkózni a korszerűtlen egészségügyi infrastruktúra okán és az emberek tájékoztatása sem megfelelő. Szakértők szerint a fenyegető világjárványt nem lehet megakadályozni, ha a H5N1 vírusnak már létezik emberről emberre terjedő változata is. Ez esetben három hónap sem kellene ahhoz, hogy a milliók halálát követelő világjárvány kialakuljon, ezért az Egészségügyi Világszervezet szerint fel kell készülni a védekezésre. A baj csak az, hogy a világ kezd kifutni az időből, hogy felkészülhessen egy globális járványra. A „jóslások” szerint a járvány Ázsiából indulna el és több áldozatot követelne, mint az 1918-as spanyolnáthajárvány, amely után 40-100 millió embert sirattak. Megjelenésének helyéről és körülményeiről ma sem tudnak adatokat a szakemberek; a spanyolnátha 1918-ban jelent meg és 1919-ben lett vége a járványnak.

Az influenza másik fajtája – az ázsiai influenza – 1957-ben jelent meg Kínában, emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásával. A világméretű járvány 1958-ban ért véget, egymillió ember életét oltotta ki. Hasonló méretű világjárványt okozott 1968-ban a hongkongi influenza, amely Hongkongban jelent meg, ugyancsak emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásával. Az áldozatok számát 750 ezerre teszik, más források egy- és négymillió közé.

A jövő fenyegetése pedig a madárinfluenza. A thaiföldi járványt okozó, az influenzával rokon H5N1 vírus eredetileg szárnyasokról terjedt emberre. Most attól félnek a szakemberek, hogy kialakul(t) egy emberről emberre terjedő változat. Míg a spanyolnátha vírusa 100-ból egy, addig a H5N1 vírus 100-ból 90 embernél halálos kimenetelű. Ez év májusában vietnami kutatók jelentették be, hogy majmokon végzett kísérleteik szerint az általuk kifejlesztett vakcina hatásos, így júliusban elkezdik a tesztelést embereken is. Azt remélik, hogy 2006 elején megkezdődhet az oltóanyag gyártása.

Az eddigi ismeretek szerint a betegség cseppfertőzéssel terjed, egyenlőre szárnyasok között. Elterjedését elsősorban Vietnamban, Thaiföldön, Kambodzsában, Kínában, Dél-Koreában, de más ázsiai országokban is regisztrálták. Ezért azok a turisták, akik ezekben az országokban szeretnének barangolni, körültekintően készüljenek föl az utazásra.

A vérzéses lázak közé tartozó ebolavírus idén májusban ismét megjelent a Kongói Demokratikus Köztársaságban (előzőleg 2001-2003 között pusztított az utóbbi helyen és Gabonban). Első megjelenése 1976-ban volt Szudánban, a kórokozó a feltételezések szerint fertőzött állatokkal való érintkezések során került emberbe (csimpánz, gorilla, erdei antilop), de ez még nem bizonyított. Azt sem tudják, hogy járványmentes időszakban hol lapul a vírus. Elterjedési területe az említetteken kívül Uganda, Elefántcsontpart, Zaire. Terjedésének módja: fertőzött vérrel, szervekkel, váladékkal való érintkezéssel.

Angolában jelenleg is pusztít a Marburg-vírus. Megjelenésének ideje 1967. Marburgban és ezzel egy időben Belgrádban Ugandából behozott, kísérleti majmokról került a kórokozó emberre. Az első nagy járvány 1998-ban tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Elterjedése: Angola, Kongó, Kenya.

És hogy némi jó hírt is közöljünk: az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Budafoki úti új épületében felavatták hazánk első PET-CT központját. A legmodernebb berendezés két képalkotó módszer előnyeit egyesíti: egyetlen rendszerbe integrálja a PET (pozitron-emissziós tomográf) és a CT (computertomográf) képességeit. A módszer igen pontos és korai diagnózist tesz lehetővé a daganatos, szív- és érrendszeri, illetve idegrendszeri betegségeknél. Fejlettebb országokban 1-1,5 millió lakosra jut egy ilyen, háromdimenziós képet adó készülék. Nálunk tíz évvel ezelőtt üzemelték be Debrecenben az egyetlen PET-kamerát, amely a szükséges vizsgálatoknak (évi 25-30 ezer) csak a tizedét volt képes elvégezni. A most üzembe helyezett PET-CT-központ évi 12 ezer beteg vizsgálatára alkalmas. Az egész testre kiterjedő vizsgálat 295 ezer forintba kerül. Az intézet és a befektetők szeretnék, ha az Országos Egészségügyi Pénztár fedezné a költségeket szakmailag indokolt esetben. Állásfoglalás az OEP részéről júliusban várható, addig egy alapítványt hoznak létre az üzemeltetők, hogy 70-100 vizsgálat elvégezhető legyen. Debrecenben az OEP finanszírozza a vizsgálatokat, nehogy valakik csak azért juthassanak előnyhöz, mert pénzük van. Az egészségügyi törvény egyenlőre úgy kezeli a vizsgálatokat, mint a szervátültetéseket, pénzzel nem lehet előbbre jutni a várólistán.