Virológus a majomhimlőről: aggodalomra nincs ok
Most már Szlovéniában és Bécsben is azonosítottak fertőzést, összesen 19 országban jelentettek több mint 130 majomhimlős esetet. Megkerestük Kemenesi Gábor virológust: úgy tűnik, nem kell aggódni, egyelőre nincsenek súlyos betegek, és nem terjed olyan hatékonyan a vírus. Szó sincs újabb pandémia kezdetéről.
A koronavírushoz képest ez a betegség nagyon nehezen terjed emberről emberre: közeli testkontaktus révén, kontaminált – vagyis szennyezett – tárgyakkal, nyállal, testnedvekkel, tehát nem olyan jellegű cseppfertőzéssel, aeroszollal mint a légúti vírusok. A dokumentált afrikai járványokban ezért is inkább csak a közeli hozzátartozók kapták el a betegséget.
A majomhimlő Nyugat- és Közép-Afrikából ered, általában ott terjed, de néha kihurcolja egy-egy utazó nyugatra. Zoonózisról van szó, vagyis egy állati eredetű fertőző betegségről, amelyet először majmokban fedeztek fel 1958-ban, innen a neve, de jellemzően rágcsálók terjesztik. Közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus, emberre pedig a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében a kiütéseivel történő érintkezés során terjed át. Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító fekete himlő közeli rokona, ahhoz nagyon hasonló tüneteket okoz, de sokkal enyhébb megbetegedéssel jár. Miután az előbbi 1980-ban teljesen eltűnt, a majomhimlő lett az elsődleges, embereket érintő himlővírus.
Ahogy azt Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és a Nemzeti Virológiai Laboratórium kutatója a Facebookon megjelentetett posztjában is kifejti: az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, ennek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak, Afrikán kívül pedig 2003-ban, az USA-ban találtak több emberi fertőzést, amelyek közül mindegyik visszavezethető volt egy házikedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya állományhoz. A kutyák pedig Ghánából importált rágcsálóktól kapták el a vírust.
A tünetek közé tartozik az enyhe fejfájás, a láz, a duzzadt nyirokcsomók, az izomfájdalom, a gyengeség és a bőrelváltozások, akár a fájdalmas kiütések is. Általában azonban enyhe lefolyású a betegség. A hólyagok elsősorban a kezeken, a lábakon és az arcon, illetve a nyálkahártyán jelentkeznek, más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, feltelnek, majd kifakadnak és leszáradnak.
– A szájüregben és az orrüregben is megjelennek a hólyagok, a cseppfertőzés valójában ezekből származik, vagyis nagyobb nyálcseppekkel terjedhet, de nem aeroszolokkal, mint a koronavírus, ami viszont a tüdőből jön – mondja a virológus – Semmiképpen sem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak olyan komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről emberre nehezen terjedő fertőzés, teljesen más terjedési jelleggel. Az afrikai tapasztalatok alapján leginkább az egy háztartásban élők tudnak megfertőződni, ez is a közeli kontaktus révén történő átadást támasztja alá. A kiütések által szennyezett felületekkel is terjedhet, mint a ruha vagy az ágynemű.
Az inkubációs idő, vagyis a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időszak 5-13 nap. A tünetek 2-4 hétig tarthatnak, célzott gyógyszeres terápia nincs, viszont van vakcina. Ugyanis a fekete himlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok ellen is bizonyos mértékig, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére. Ezenfelül valószínűleg a fekete himlő elleni gyógyszerek is hatnak a majomhimlőre.
Két, genetikailag elkülönülő variáns van, a Kongó-medencében és Nyugat-Afrikában. Az előbbi súlyosabb lefolyású, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani helyzetet az eddigi információk alapján az enyhébb változat okozza. Ennek halálozása egy százalékos, a súlyosabbé tíz százalék, de ezeket a számokat afrikai körülmények között mérték ki: az nyugati országokban az egészségügyi háttér fejlettebb, a halálozás jóval alacsonyabb lehet. Jelenleg senki sincs súlyos állapotban.
Ugyanakkor aggasztóan sok, már százharmincnál is több esetet azonosítottak 19 különböző országban, így az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Belgiumban, de Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. De nem egyértelmű az összefüggés ezek között, nem ismert a terjedési láncolat minden eleme és azok kontaktjai: a május 6-án bejelentett első, angliai beteg utazott a közelmúltban Nigériába. Ez a helyzet arra utal, hogy valamilyen szuperterjesztő eseményen kaphatták el a vírust a fertőzöttek.
Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége azt is kiemelte, hogy a közelmúltbeli esetek túlnyomórészt olyan férfiak körében fordultak elő, akik magukat melegnek vagy biszexuálisnak vallották. Ez azonban nem jelenti azt, hogy majomhimlő nemi úton terjedő betegség lenne, mint az AIDS, hiszen a bőrelváltozásból fakad a fertőzés. Ilyen értelemben közeli hozzátartozók, egymással intim kapcsolatba kerülő emberek között könnyen átadható, de értelemszerűen nem jelent ellene védelmet az óvszer.
A melegek nagyobb arányát az angliai fertőzöttek között valamilyen közös esemény, gócpont magyarázhatja – legutóbb egy spanyolországi és egy belgiumi eseményről érkeztek hírek –, ám az érzékeny tematikájú körülmények okán nehezebb felderíteni a kontaktokat. Arról azonban biztosan nincsen szó, hogy a vírus elsősorban melegek között terjedne.
– Aggodalomra nincs szükség, a koronavírushoz képest nehezebben elkapható ez a betegség, számunkra nem ismeretlen a vírus, van róla tapasztalatunk, vakcinánk is van. Az is jó hír, hogy csak a tünetes betegek fertőznek, szemben a koronavírussal, amely esetben a tünetmentes fertőzöttek is átadhatják a vírust – szögezi le Kemenesi Gábor. – A kezdeti genomikai vizsgálatok alapján egyelőre nem találtak olyan változást, ami arra utalna, hogy nőtt a fertőzés hatékonysága, habár ezek a vizsgálatok is még folyamatban vannak.
Mindezért járványügyi szempontból könnyebben kezelhető vírusról van szó, mint a koronavírus. A virológus szerint inkább az ad aggodalomra okot, hogy a majomhimlős esetek és járványok száma, intenzitása folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta. Ugyanis a jelenlegi életvitelünk erőteljesen kedvez az új vírusok megjelenésének és a régiek új helyszínen történő elterjedésének. Csökkentjük a vadállatok életterét, így egyre inkább kapcsolatba kerülünk velük, felborítjuk a már egyensúlyba került – és ezért egészséges – ökoszisztémákat, közben egyre növeljük a Földön élő tenyésztett állatok számát, a lélekszám is emelkedik, közben a nyugati emberek bejárják az eddig elzártabb ázsiai és afrikai helyszíneket, azután pedig rövid idő alatt visszarepülnek a fejlett világ metropoliszaiba. Nos, ilyen körülmények között „csak idő kérdése” a vírusok felbukkanása. Kétségtelenül a járványok korát éljük.