Fotó: MTI/Sóki Tamás
Hirdetés

A közel 4000 oldalas jelentést – Climate Change 2021: the Physical Science Basis – 66 ország 234 szerzője írta. A terjedelmes tanulmány bemutatja, hogy a mai napig hogyan és miért változott az éghajlat, és érthetőbbé teszi, hogyan gyakorol negatív hatást az ember az éghajlati jellemzők szélesebb körére, beleértve a szélsőséges eseményeket is.

Sokkoló adatok

A jelentés szerint az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 1,1 Celsius-fokos felmelegedésért felelős. A következő húsz év átlagában a globális hőmérséklet várhatóan eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Mindezek azt is előre jelzik, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás minden régióban fokozódni fog. A jelentés szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén súlyosbodó hőhullámok, hosszabb meleg évszakok és rövidebb hideg évszakok lesznek. A globális felmelegedés 2 Celsius-fokos szintjénél pedig a szélsőséges hőmérsékletek gyakrabban érik el a mezőgazdaság és az egészségügy kritikus tűrési küszöbét.

A klímaváltozás hatásai már most is sokkolóak. A globális hőmérséklet például közel 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb 2011 és 2020, mint 1850 és 1900 között. Az elmúlt öt év hőmérséklete rekordokat döntött 1850 óta, a tengerszint-emelkedés közel megháromszorozódott a korábbi időszakhoz képest. A sarkvidéki jég és a gleccserek gyorsuló olvadásáért az emberiség 90 százalékban felelős, miközben 1950 óta a szélsőséges kánikulák gyakoribbá és intenzívebbé váltak, míg a hidegebb időjárás ritkábbá és kevésbé súlyossá. Az Északi-sarkvidék még az 1,5 fokos klímavédelmi cél elérése esetén is 2050 előtt legalább egyszer jégmentessé válik. A tűzvészek egyre gyakoribbak lesznek. A felmelegedés pedig tovább folytatódik…

Az IPCC jelentése szerint azonban a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése korlátozná a klímaváltozást, hozzátéve, hogy ennek előnyei gyorsan jelentkeznének. De akár 20-30 évbe is telhet, amíg a globális hőmérséklet stabilizálódik.

Korábban írtuk

Panmao Csaj, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke kiemelte: az éghajlat stabilizálásához erős, gyors és tartós csökkentésre lesz szükség az üvegházhatású gázok emissziója terén, és el kell érni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Miközben az egyéb üvegházhatású gázok és légszennyezők (különösen a metán) korlátozása előnyös lehet az egészségre és az éghajlatra nézve.

A mostani jelentés első alkalommal mutat be részletesebb regionális értékelést az éghajlatváltozásról. Mindemellett egy új keretrendszer segít megérteni a várható fizikai változásokat: hogy a szélsőséges hőség, hideg, eső, aszály, hó, szél, part menti árvizek és egyebek mit jelentenek a társadalom és az ökoszisztémák számára.

Valérie Masson-Delmotte, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke a jelentéssel összefüggésben kiemelte, hogy „most már sokkal tisztább képünk van a múltról, a jelenről és a jövő klímájáról, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, merre tartunk, mit lehet tenni, és hogyan tudunk felkészülni”.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a munkacsoport jelentése nem más, mint „vörös kód az emberiség számára. A vészharangok fülsiketítők, a bizonyítékok cáfolhatatlanok”.

Nukleáris reneszánsz

A jelentés megállapítja: ha a jövőnk érdekében meg kívánjuk nyerni a klímavédelmi háborút, akkor a gazdaság valamennyi ágazatában minden rendelkezésre álló eszközt hadrendbe kell állítani. Természetesen ezzel párhuzamosan új klímabarát technológiák fejlesztését is támogatni szükséges.

Mindeközben a világ egyre több országa áll ki az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és új blokkok építése mellett. Számos olyan állam is, ahol pillanatnyilag még nem alkalmaznak atomenergiát. Jelenleg 51 atomerőművi blokkot építenek az egész világon, és a következő évtizedekben közel 450-470 új blokk üzembe állítását tervezik.

Augusztus végén például az Egyesült Arab Emírségekben üzembe helyezték a Barakah atomerőmű második, koreai APR–1400 típusú, 3. generációs, 1400 MW villamos teljesítményű blokkját. Az első blokk április 6-án kezdte meg a kereskedelmi üzemét. Az egységek tervezésekor és engedélyeztetése során figyelembe vették az Egyesült Arab Emírségek egyedülálló klimatikus adottságait is. A négy blokkból álló atomerőmű összességében 5,6 GW villamos teljesítményt képvisel majd, és így 21 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást fog megtakarítani az arab ország számára.

Az újabb és újabb atomerőművi blokkok építése és üzembe helyezése annak köszönhető, hogy az atomenergiával a nap 24 órájában garantálni lehet az ellátásbiztonságot, az olcsó áram rendelkezésre állását és a klímavédelmi célok teljesülését is. Természetesen a globális célok érdekében szükség van a megújuló energiaforrások növekvő részarányára is, miközben a fosszilis részarányt radikálisan csökkenteni szükséges.

Mindezekre való tekintettel, az Európai Uniónak támogatnia és gyorsítania kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését és az ilyen irányú beruházásokat, beleértve az atomerőműveket és a jövőbe mutató nukleáris technológiákat is. Hiszen az atomenergia szerepe az Európai Unióban is megkerülhetetlen. Éves szinten az euró­pai villamosenergia-termelés több mint 25 százalékát atomerőművek adják. Vagyis Európában egyértelműen az atomenergia a legjelentősebb klímabarát villamos­energia-termelési mód.

Ennek megfelelően egyre több ország dönt úgy, hogy meghosszabbítja a már meglévő atomerőművi blokkjainak üzemidejét, újakat épít vagy tervez. Példa erre Magyarország mellett az Egyesült Királyság, Szlovákia és Finnország, de idesorolhatjuk Romániát, Ukrajnát, Szlovéniát és Lengyelországot is. A jövőben a kitűzött célok elérése érdekében pedig egyre több új atomerőművi blokk fog megépülni.

Az atomenergia zöld

A szakemberek és a nemzetközi szervezetek is egyetértenek abban, hogy az atomerőművek és a megújuló energiaforrások alacsony szén-dioxid-kibocsátásúak. Vagyis e technológiák alkalmazásával radikálisan csökkenteni lehet az áramtermelés által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, elősegítve ezzel a klímavédelmi célok teljesítését. Jelentésében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szakmai és tudományos alapon is arra a következtetésre jutott, hogy az atomenergia zöld, hiszen az atomerőművek és szélerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték-kibocsátása szinte megegyező, csak 28, illetve 26 gramm kilowattóránként. Miközben a naperőműveké ennek a háromszorosa, 85 g/kWh! A gázerőműveké 500, a lignittüzelésű erőműveké pedig 1069 g/kWh. Ezek az értékek is azt támasztják alá, hogy a globális klímavédelmi célok érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van!

A jelentés másik fontos üzenete az egyes áramtermelési módok nyersanyagszükségletével kapcsolatos, hiszen olyan technológiák alkalmazása célszerű, amelyek esetében – a fenntarthatóságot is figyelembe véve – egységnyi villamos energia megtermeléséhez kisebb mennyiségű nyersanyag-felhasználás szükséges. Ebből a szempontból is kiváló választás az atomenergia, hiszen ennek a legkisebb a nyersanyagszükséglete, jócskán megelőzve a nap- és szélerőműveket is. Ennek az a magyarázata, hogy az atomerőművek tervezett üzemideje legalább 60 év, nagyon magas, 90 százalék feletti teljesítménykihasználási tényezővel. Ezzel szemben a nap- és szélerőműveké maximum 20-25 év. A naperőművek kihasználási tényezője 10-20 százalék, szárazföldi szélerőművek esetén pedig ez a szám 15–35 százalék között mozog.

A Paks II. atomerőmű megépítésével és üzembe helyezésével, valamint a naperőművi kapacitások bővülésével 2030-ig a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet.