A gyógyszeripar célja nem annyira a betegek meggyógyítása, mint inkább a haszonszerzés. Ez nem újabb „összeesküvés-elmélet”. Ez egy 2018. április 10-én kelt pénzügyi jelentés implicit végkicsengése, amelynek a szerzője nem forrófejű antikapitalista, se nem fanatikus ökologista, még csak nem is a természetes orvoslás megszállottja.

Hirdetés

Éppen ellenkezőleg: a világ leghírhedtebb befektetési bankjának számító Goldman Sachs pénzügyi elemzője, és amit az ügyfeleinek magyaráz, első hallásra elég hajmeresztően hangzik, mert bevallja, hogy a beteggyógyítás bizonyos válfaja nem kifizetődő.

Maga a jelentés, amely az úttörő génterápiába befektetni szándékozó biotech cégeknek szól, egy szónoki kérdéssel kezdődik: „Fenntartható üzleti modell a páciensek meggyógyítása?” A válasz pedig az, hogy nem: a génterápiás gyógymódok finanszírozása hosszú távon nem túlságosan vonzó üzlet, mert azonnali gyógyulást jelentő gyógymódként (one shot cure) a génterápia, más néven genomorvoslás nem kecsegtet tartós bevétellel a potenciális befektetők számára. Ha nem lenne elég világos, a bank elemzője a hepatitis C gyógyítására szolgáló egyik legutóbbi kezelést hozza fel példának, amely 90 százalékban elmulasztja a betegséget, és mivel a gyógy­mód hatékonysága a kezelésre szoruló betegek számának fokozatos csökkenését eredményezte, logikus módon a befektetőként történő finanszírozása nem igazán rentábilis. (Goldman Sachs asks in biotech research report: „Is curing patients a sustainable business model?”, cnbc.com, 2018. április 11.) Ha tehát a betegek meg­gyógyulnak, és így nem fertőznek meg a vírussal másokat, egyre kevesebb lesz a beteg, vagyis egyre csökken a kezelést árusító cég profitja. Íme, a gyógyszeripar piszkos kis titka lecsupaszítva!

Persze a multinacionális gyógyszerkonszernek (az ún. Big Pharma) nem jótékonysági intézmények. A tőzsdén jegyzett részvényeiket tőkepénzes befektetők birtokolják, köztük a Goldman Sachs ügyfelei. Márpedig a részvényeseket egyetlen cél vezérli: a haszonszerzés. Azt akarják, hogy az a cég, amelynek a részvényeit birtokolják, minél nagyobb profitot termeljen. Nem azt várják el tőle, hogy megmentse a világot, csak pénzt akarnak keresni a részvényeikkel. Ezért szán a Big Pharma nagyobb összegeket a kopaszság megszüntetésének kutatására, mint a malária gyógyítására. Ezt maga Bill Gates mondja, a világ egyik leggazdagabb embere.

Korábban írtuk

„A maláriavakcinára humanista szempontból nagy szükség volna, de gyakorlatilag nem kap finanszírozást. Ha viszont a férfiak kopaszságán vagy máson dolgozunk, nagyságrendileg nagyobb kutatási pénzalaphoz jutunk a piac hangja miatt, mint például a malária esetében”, mert „prioritásainkat a piaci szükségszerűségek alakítják”. (Bill Gates: capitalism means male baldness research gets more funding than malaria, wired.co.uk, 2013. március 14.) Ugyanezt a piaci logikát követve a Big Pharma sokkal többet invesztál a potenciazavar kezelésébe, mint például a szklerózis multiplex gyógyításába, és pénzügyileg ez teljesen „jogos” is, hiszen a Pfizer híres kék tablettája volt az utóbbi 15 év egyik legkifizetődőbb gyógyszeripari befektetése.

De ez még nem minden. Ha végigvisszük ezt az okfejtést, arra a sokkoló következtetésre jutunk, hogy jobban megéri betegen tartani az embereket, mint meggyógyítani őket. Szigorúan üzleti szempontból a Big Pharma számára az az ideális kezelés, amelyik szabadalmaztatható (kizárva a természetes gyógyszereket), folyamatosan alkalmazandó (lehetőleg egy életen át), és nem szünteti meg a betegséget! Mint egyes kémiai gyógyszerek, amelyek csökkentik a vérnyomást; amelyek szabályozzák a diabéteszt; amelyek enyhítik a keringési zavarokat, és így tovább. Holott mindezekre a kórokra léteznek száz százalékban természetes gyógymódok.

Például a világszerte egyfajta civilizációs ártalomnak számító járványos elhízottsággal összefüggő kettes típusú cukorbetegség esetében, amelyet elvileg „gyógyíthatatlannak” mondanak, egy radikális diéta lehetővé teszi a betegség visszafordítását, amint arról az egyik neves brit orvosi szaklapban közzétett tanulmányukban a Newcastle-i Egyetem kutatói beszámoltak. (Radical diet can reverse type 2 diabetes, new study shows, theguardian.com, 2017. december 5.) Azoknak a pácienseknek tehát, akik követik ezt a különleges étrendet, többé már nincs szükségük gyógyszerre, és ez bizony valóságos pénzügyi katasztrófa a Big Pharma és részvényesei számára.

Ha már a pénznél tartunk, a tudományos lapokban megjelent cikkek tartalmát sem kell minden esetben készpénznek venni, mert „a tanulmányok többsége hamis, még ha komoly lapokban publikálták is őket”. Ez a megdöbbentő megállapítás John Ioan­nidistől ered, aki a kaliforniai Stanfordi Egyetem orvosprofesszoraként és epidemiológusaként a tanulmányok tanulmányozására szakosodott. A problémát szerinte az okozza, hogy túl sok tanulmány túlságosan kicsi mintavétel alapján jut általánosító konklúziókra, de a kutatókra nehezedő szakmai nyomás, a lapok közötti konkurencia és a média kielégíthetetlen étvágya a forradalmi vagy jelentős felfedezéseket bejelentő tanulmányok iránt azzal jár, hogy továbbra is megjelennek ilyen cikkek.

A szakmabeliek részéről az új kutatási eredményekkel szemben elvárható kritikus hozzáállás különösen az orvostudomány területén alapvető fontosságú, ahol a félrevezető tanulmányok hatástalan, sőt akár ártalmas kezelések alkalmazásához is vezethetnek. („La plupart des études sont fausses”: l’avertissement choc d’un chercheur, scienceetavenir.fr, 2018. május 7.) Egyébként 11 európai ország és az USA 12 tagállama koronavírussal kapcsolatos halálozási adatainak összevetése alapján Ioannidis arra a következtetésre jutott, hogy a más alapbetegségben nem szenvedő 65 éven aluliak esetében nagyon kicsi a koronavírus-fertőzés okozta elhalálozás kockázata, még a járvány epicentrumaiban is. (Population-level COVID-19 mortality risk for non-elderly individuals overall and for non-elderly individuals without underlying diseases in pandemic epicenters, medrxiv.org, 2020. május 4.) A magam részéről a koronavírusról ennyit.