New York kormányzója az Egyesült Államok első magyar származású elnöke lehet

George Pataki félelmetesen sikeres karriert tudhat maga mögött. A közel 2 méter magas, sármos, 60 éves úriember nevét a világ minden táján ismerik. Ő New York állam ötvenharmadik kormányzója, és azzal, hogy immáron harmadik ciklusát tölti, az Egyesült Államokban minden idők leghosszabb kormányzóságát tudhatja magáénak. De ki ez magabiztos, népszerű férfi, aki legutóbbi évértékelő beszédében egyértelműen utalt arra, hogy 2008-ban ringbe szállna az amerikai elnökválasztáson?

George Elmer Pataki 1945-ben született a New York állambéli Peekskill városkában. Azt állítja, a farmon töltött gyermekkor már korán megtanította az alapvető konzervatív értékek – a kemény munka és az egyéni felelősségvállalás – tiszteletére. Apai nagyszülei magyar bevándorlók voltak, míg anyai ágról ír és olasz vér keveredik benne. 1967-ben a nagyhírű Yale Egyetemen szerzett diplomát, majd 1970-ben a Columbia Jogi Egyetemet is sikeresen befejezte. Ezután önálló jogi praxist indított.

Politikai karrierje 1981-ben indult el, amikor Peekskill polgármesterének választották, majd 1984-ben tagja lett New York állam közgyűlésének. Miután háromszor újraválasztották, a mélyen hívő római katolikus vallású politikus a republikánus párt számos prominense körében tett szert támogatókra; így mellé állt például Al D’Amato, akit bár 1992-es ellenfele, Robert Abrams fasisztának bélyegzett, mégis igen népszerű volt a liberális szavazók körében, s ugyanígy támogatta őt William Powers, a Republikánus Párt akkori elnöke. Miután megnyerte kampányvezérnek Arthur J. Finkelsteint, 1994-ben ringbe szállt a kormányzói székért Mario Cuomo ellen. Cuomo nem csupán igen népszerű volt akkoriban, de Bill Clinton színre lépése előtt azt suttogták, ő lesz a Demokrata Párt jelöltje az 1992-es elnökválasztáson. A kampány során Pataki arra helyezte a hangsúlyt, hogy megértesse a választókkal, hogyan lehet konzervatív válaszokat adni olyan kérdésekre, mint például a munkanélküliség vagy az erőszakos bűncselekmények elharapódzása.

És Pataki nyert. Nem csupán 1994-ben, de utána még kétszer, 1998-ban és 2002-ben is. Azt állítja, amikor kormányzóvá választották, New York államban „túl magasak voltak az adók, a kormányzat túl sokat költött, ám kesztyűs kézzel bánt a bűnözőkkel”.

1999-ben olyan egészségügyi támogató rendszert vezetett be, amely lehetővé tette az ellátást olyan alacsony jövedelmű családok számára is, akiknek a munkahelye nem biztosította azt.

2000 júliusában felmerült a neve azoké közt, akik közül George W. Bush elnök az alelnökét választotta volna (olyanoké mellett, mint a michigani kormányzó, John Engler vagy az Amerikai Vöröskereszt korábbi elnöke, Elizabeth Dole; az elnök azonban a korábbi védelmi miniszter, Dick Cheney mellett döntött).

2003-ban nagy visszhangot keltett, amikor New York állam növekvő deficitje ellenére határozott adócsökkentést kezdeményezett. Döntését azzal indokolta, hogy egy esetleges adóemelés vagy új adók bevezetése (amelyek bár átmenetileg több bevételt jelentettek volna) csak elüldözné a vállalkozásokat, így nőne a munkanélküliség, amely végül még nagyobb hiányhoz vezetne. Hivatalba lépése óta az adókat összesen több mint 100 milliárd dollárral csökkentette.

2004 augusztusában ő mutatta be a republikánusok elnökjelöltjét, George W. Busht a manhattani Madison Square Gardenben tartott nagygyűlésen.

2005 júliusában jelentette be, hogy nem indul újra a kormányzói posztért. A honlapjára ekkor felkerült „búcsúlevelében” többek közt a következőket írja: „Az évek során kihívásokkal és tragédiákkal néztünk szembe. Együtt pedig csodálatos dolgokat vittünk véghez. 1995-től kezdődően együtt alakítottuk át a gazdaságot, emeltük az életszínvonalat és újraélesztettük a remény szellemét. A szeptember 11-ét követő sötét napokban együtt néztünk szembe az addig példátlan emberi tragédiával; a gyűlöletre hősiességgel, a gyávaságra bátorsággal feleltünk. (…) Ma New Yorkban biztonságosabbak az utcák és kevesebb a bűnözés. Ma New Yorkban több a munkahely és alacsonyabbak az adók. Ma magasabb az oktatás színvonala. Ma közel egymillió hektárral több beépítetlen területünk van, s tisztább a levegő és a víz, mint 1995-ben volt. Együtt úgy alakítottuk át államunk alapvető haladási irányát, hogy az a hatalmat az emberek, s nem a kormány kezébe helyezi. New York ma már más állam; jobb, mint tíz esztendővel ezelőtt volt.”

Hogy George W. Bush jelenlegi népszerűtlensége mennyire hat majd ki a 2008-as elnökválasztásra, hogy mennyire ronthatja a republikánusok elnökjelöltjének esélyeit, még nem tudhatjuk. Ha azonban a négygyermekes, népszerű George Pataki valóban beszáll a versenybe, a demokrata jelölt nagyon komoly ellenféllel néz majd szembe. És bár az európai konzervatívok közt az utóbbi években sikk az amerikai konzervatívokat ócsárolni, mi, magyarok talán tiszta szívvel drukkolhatunk majd azért, hogy az Egyesült Államoknak magyar származású elnöke legyen.