„Karácsony nem náci, csak idétlen, ha szabad így fogalmaznom.”
A Pride Budapesten megszelídült
A főváros lakossága és az ideérkező liberális rokonszenvezők hatalmas pofont adtak a kormányzatnak. A Budapest Büszkeség nevű gigantikus menet több százezer civil résztvevője egyszerűen átsétált minden tiltáson és korláton, elözönlötte a pesti belvárost, áthömpölygött az Erzsébet hídon, de olyan sokasággal, amit ezen az útvonalon még nem látott a világ. Mindenfelé terjed a fotó, amin az látható, hogy a menet résztvevői nemcsak a széles hidat töltik meg sűrű tömegben, de a Kossuth Lajos utcát is föl, egészen az Astoriáig. Sem a baloldal, sem a liberálisok ilyen hatalmas menetet még nem szerveztek. Mivel ez a tömeg egyúttal a betiltott „meleg büszkeség”, angolul Pride résztvevőit is magába foglalta, sőt, miattuk jött létre, elmondható, hogy ilyen nagy létszámú Pride tüntetés egész Európában eddig még nem volt. Ezért bizonyosak lehetünk abban, hogy jövőre is lesz budapesti Pride, talán nem nagyobb, de aligha kisebb, mert a budapesti áttörés, ahogy a felvonulók egyszerűen elsöpörték a tiltások és jogi korlátok akadályait, mindenfelé hatalmas elismerést aratott – és mintát adott.
De ettől még nem dől össze a világ.
Karácsony Gergely főpolgármester a tüntetés résztvevőihez szólva, egy sajátosan ihletett pillanatában markáns náci karlendítés kíséretében bejelentette: „Nincs hatalmuk felettünk!” Ez a mozdulat is világhírűvé lett, bár senki sem gondolja, hogy Karácsony náci volna, a beszéde sem utalt erre. „Budapest főpolgármestere náci karlendítést mutatott be, miközben Amszterdam polgármestere nevetve áll mögötte. Már nem is szégyellik ezt az antiszemita náci gesztust” – írta ki a közösségi oldalára Geert Wilders holland politikus. Nem, szerintem Karácsony nem náci, csak idétlen, ha szabad így fogalmaznom. Kicsit flúgos, mondaná erre az ő kedves pesti népe.
Nem szeretnék sebekben vájkálni, azt elemezgetni, hogy ki miben hibázott, így csak annyit mondanék, hogy kommunikációs hibák sorozata vezetett ehhez a balliberális sikerhez, illetve a kormányzat látványos vereségéhez. A sok fenyegetés, tiltás és újra betiltás és mindezek nem kevéssé kihívó kommunikálása eredményeképpen az a látszat jött létre – nem alaptalanul –, hogy már nem a gyermekek védelméről van szó, hanem arról, hogy márpedig itt nem lesz homoszexuális-felvonulás. Csakhogy ez így már alkotmánysértő álláspont, erre érzett rá Budapest népe. A melegeket is megilletik az állampolgári jogok, így a tüntetés joga is. Viszont sem nekik, sem másnak nincs joga ezt a közszemérmet sértő módon tenni. Ebben viszont a jobboldalnak volt igaza.
Megnyugtató, hogy a közismert be- és feljelentő Tényi István közérdekű bejelentésben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a kormány kezdeményezze közkegyelem elrendelését a „Büszke Budapest – szabadságünnep” résztvevői számára. Beadványa szerint a rendezvény jogi megítélése vitatott, a rendőrség tiltott gyűlésnek minősítette, a részvétel pedig szabálysértésnek számíthat. Volt ilyen, a taxisblokád idején. Akkor Göncz Árpád aláírta a közkegyelmi kérvényt. Azon túl, hogy fizikailag kivihetetlen sok százezer ember azonosítása és előállítása, fontosabb az, hogy egy tömeget nem lehet elítélni. Ez a jelenség ugyanis elsősorban morális, másodsorban politikai természetű.
A sok százezer ember 99,99 százaléka normális öltözékben vonult föl. Ez vitathatatlanul a kormányzat diadala. A Pride Budapesten megszelídült. Innen kell kezdenünk.