Gyors cégalapítás, feleakkora adóterhelés, bizonytalan jövő

A megszorító intézkedések bejelentése óta a korábbinál is több vállalkozó érdeklődik a szlovákiai cégalapítási lehetőségekről. Északi szomszédunk már eddig is hétezer magyar kis- és középvállalkozást vonzott magához, elsősorban azzal, hogy ott nincs osztalékadó és iparűzési adó, aminek köszönhetően a cégtulajdonosoknak feleakkora összeget kell befizetniük ugyanakkora nyereségből. Ősszel még tovább fokozódik a különbség – igaz, az ottani kormányváltás miatt Szlovákiában is elképzelhetők változások.

„Lehet Szlovákiával példálózni. El lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnének-e. Szlovák nyugdíjakkal. És akkor nem kell az osztalék után adót fizetni” – vágott vissza a miniszterelnök az Érdekegyeztető Tanács ülésén azokra az érvekre, amelyek arra figyelmeztettek, ha Magyarország jelentősen emeli az adókat, minden bizonnyal még tovább nő a telephelyét Szlovákiába áttevő vállalkozások száma. Ötödik legnagyobb Északi szomszédunk az eddigi feltételek mellett is számos céget csalt el Magyarországról. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD) adatai szerint Szlovákiában mintegy hatezer magyar alapítású vállalkozás működik, 1,9 millió dollár értékű tőkebefektetéssel (Demokrata, 2006/18). Ennek eredményeként Magyarország az ötödik legnagyobb befektető – megelőzve Nagy-Britanniát, Franciaországot, Csehországot -, sőt 2004-ben már a legtöbb beruházást honfitársaink valósították meg. A befektetések nagy része természetesen tényleges üzleti tevékenységet takar. A Mol a legnagyobb szlovák kúthálózat, a Slovnaft felvásárlásával jelent meg a szomszédban, az OTP a Banka Slovenska beolvasztásával 2002-ben még az első lépést tette a regionális terjeszkedés irányában, a TriGránit Pozsonyban a Pólus Center kereskedelmi irodákkal bővített változatát valósította meg, a Danubius pedig hat szállodát nyitott ismert üdülőterületeken. A nagyok mellett azonban szokatlanul sok kisvállalkozás is Szlovákia felé fordul: a magyar tőkebefektetések 45-47 százaléka kis- és középkategóriájú cégektől származik, ami meglehetősen ritka a nemzetközi gyakorlatban. A kicsik jó részénél vélhetően az adófizetés csökkentése motiválja az áttelepülést, és eszük ágában sincs beépülni a szlovák gazdaságba. A szolgáltatásokat kínáló cégeknek például teljesen mindegy, hogy bejegyzett telephelyük Budapesten vagy valamely határmenti szlovák városban van: szabadon működhetnek az Európai Unió teljes területén. Tipikusan ilyen helyzetben vannak a szoftverfejlesztő társaságok, a telefonos ügyfélszolgálatok, a logisztikai cégek, különböző ügynökségek, a mérnöki irodák, vagy a turizmusban érdekeltek. Ezek a cégek ténylegesen továbbra is Magyarországon dolgoznak, központjukat Szlovákiába jelentik be, így az ottani adófeltételek vonatkoznak rájuk. Szlovákiában ugyanis a megtermelt nyereség után jóval kevesebb adót kell fizetni, mint Magyarországon. Könyvelői összesítések szerint nálunk a haszon 37-47 százalékát elviszik az adók, míg északi szomszédunknál a nyereség csupán a szokásos 19 százalékos egyenkulcs alá tartozik. A különbség magyarázata: míg Magyarországon társasági adó (16 százalék), iparűzési adó (a bevétel 2 százaléka) és osztalékadó (20 százalék) is sújtja az eredményes termelést, ezek közül Szlovákiában csupán a 19 százalékos társasági adó létezik. Mindez már ötmillió forint nyereség esetén is egymillió forint megtakarítást jelent a határon túlra áttelepülőknek – vagyis Magyarországon legalább kétmillió, Szlovákiában viszont csupán egymillió forintot kell befizetni az adóhatóságnak. E hatalmas különbség mellett már nem számít, hogy a többi adó esetében nem egyértelmű a szlovákok előnye. A munkabéreket például nagyobb elvonás sújtja: a magyarországi 46,5 százalékkal szemben a járulékok elérik a kifizetett bér 47,8 százalékát. Ebből 35,2 százalékot a munkáltató áll (szemben a magyarországi 33,5 százalékkal). A némileg magasabb járulékterhet azonban jócskán ellensúlyozza, hogy Szlovákiában negyedével alacsonyabbak a bérek. No és az adófizetési kiskapuk miatt áttelepülő kisvállalkozások nem is igazán akarnak alkalmazottat tartani… Főleg, hogy Szlovákiában még a kft.-k számára sem kötelező, hogy bárkit munkaviszonyra jelentsenek be. Kétszázezer, egy hónap Az áttelepülésnek tehát jelenleg legfeljebb csupán a szlovákiai cégalapítás költségei szabhatnak határt. Az alapítás folyamatáról az ITD-nél, esetleg a megyei iparkamaráknál lehet pontos részleteket megtudni. Első lépésként mindenképpen valamilyen szlovákiai lakást kell szerezni – lehet bérlemény is -, a telephely feltüntetése (tulajdonlappal vagy bérleti szerződéssel együtt) ugyanis feltétele a papírok beadásának. Szlovákiai tartózkodásunkat a rendőrségen is be kell jelenteni, a tartózkodási engedély megszerzéséhez azonban szintén elég a szálláshely feltüntetése, nincs szükség a megélhetés igazolására. A vállalkozási szándékot az adott önkormányzat iparűzési-vállalkozási főosztályánál kell bejelenteni, szlovák és magyar erkölcsi bizonyítványt mellékelve (utóbbi kiállítása két hétbe is telhet). Itt mérlegelik, hogy végzettségünk alkalmassá tesz-e a gyakorolni kívánt tevékenységre, illetve hogy nem azon kevés szakmában akarunk-e vállalkozást indítani, amelynek gyakorlását szlovák állampolgársághoz kötik (ebben az esetben szlovák alkalmazottra lesz szükségünk). Az iparengedély körülbelül két hét alatt érkezik meg, ennek birtokában a Cégbíróságnál be kell jegyeztetni az alakuló céget. Ez elméletileg egy hét, azonban a bonyolult nyomtatvány könnyen elhibázható, a hiánypótlások pedig újabb és újabb heteket jelentenek. A bejegyzés után kell felkeresnünk az adóhivatalt, ahol adószámot és uniós áfaszámot kapunk. Amennyiben alkalmazottakat is foglalkoztatunk, fel kell még keresnünk a szociális biztosítót és az egészségügyi biztosítót is. Az adóhivatalban és az említett két biztosítónál azonnal kiállítják a megfelelő papírokat, ezután már csak bélyegzőt kell készítenünk és bankszámlát nyitnunk, hogy a cég megkezdhesse működését. Különbség a magyar gyakorlathoz képest, hogy számlákat csak a bejegyzés lezárulása után adhatunk ki és fogadhatunk be. Összességében a cégalapítási eljárás három-négy hét alatt lezárható. A szlovákiai cégalapítás költségei normál esetben mintegy 13 ezer koronára (95 ezer forint) rúgnak – ami nagyjából megfelel a hazai viszonyoknak -, a helyismeret és a nyelvtudás hiánya azonban ennek legalább duplájára duzzasztja a kiadásokat. Az erkölcsi bizonyítványért a hatóságoknak 200 koronát, az iparengedély kiváltásáért az önkormányzatoknál 1000 koronát kell fizetnünk, a cégbírósági illeték 10 ezer korona, az adóhivatali eljárás illetékmentes. A bejegyzéshez szükségünk van aláírási címpéldányokra is, ezekért a közjegyzőknél mintegy 2000 koronát kell fizetnünk. Külföldiként szinte biztos, hogy ügyvédet is kell alkalmaznunk, nem beszélve a kétnyelvű adminisztráció költségeiről. Az ügyvédek 10-15 ezer koronát (70-110 ezer forint) kérnek az eljárás végigviteléért – Pozsonyban lényegesen többet -, a magyar nyelv nem probléma, a határ legalább harminckilométeres körzetében könnyen találunk magyar nemzetiségű jogászokat. A cégfenntartási költségek közül természetesen Szlovákiában is fizetnünk kell könyvelőt. Ennek havi díja a kétnyelvű adminisztráció miatt meglehetősen borsos, 5-20 ezer korona (36-145 ezer forint). A bankszámlavezetés nem nagy érvágás, kis számlaforgalom mellett 130 koronából (950 forint) megúszható. A vállalkozás mellé érdemes szlovák rendszámú cégautót is vásárolni, adóterhei jóval kisebbek a hazainál: a regisztrációs díj mindössze 2000 korona (14 600 forint, szemben a hazai legalább százezer forinttal, a súlyadónak megfelelő gépjárműadó éves díja pedig a motor űrtartalmától függően személygépkocsira 1600-5600 korona (11-40 ezer forint). A cégalapítási költségeket a várható nyereséggel összevetve látható: inkább közepes mérettől fölfelé éri meg a vállalkozásoknak szlovákiai cégalapítással kísérletezni. Ez abból is látszik, hogy honfitársaink 95 százaléka kft.-t (rso) alapít a szomszédos országban. Ennek minimális alaptőkéje 200 ezer korona (1,4 millió forint), ami viszont csupán fele a hazai összeghatárnak. Sötét fellegek A szlovákiai lehetőségekről érdeklődő vállalkozók száma jelentősen megugrott az elmúlt hetekben, a legtöbben azonban egyelőre kivárnak a cégalapítással, állítják egybehangzóan a témával foglalkozó szakemberek. Az ősz ugyanis mindkét országban komoly változásokat hozhat. A magyarországi adóemelések már ismertek, ennek tükrében még kedvezőbbek lehetnek a szlovák feltételek. Csakhogy néhány hete Szlovákiában megbukott a jelenlegi rendszert bevezető Dzurinda-kormány, a választásokon győztes Robert Fico pedig szociális ígéretekkel kerekedett fölül. Vádjai szerint a bukott szlovák kormány túlságosan figyelembe vette a külföldi befektetők érdekeit, „a vállalatok egyre gazdagabbak lettek, aminek a hétköznapi emberek fizették meg az árát”. Így választási kampányában Fico a fizetős egészségügy megszüntetését, a segélyek emelését, az alapvető termékek áfájának csökkentését helyezte kilátásba, aminek fedezeteként az osztalékadó visszaállítását, és egyfajta millio-mosadó bevezetését jelölte meg. A növekvő terhelést valószínűsíti, hogy a szociáldemokrata Fico simán koalícióra lépett a nacionalista, sőt a szélsőjobboldali pártokkal, akik már beállítottságuknál fogva is fokozottan külfölditőke-ellenesek. S ezen a tényen Fico legújabb visszatáncoló nyilatkozatai sem enyhítenek sokat. A gazdasági feltételek még kedvezőek, a politika egén azonban sötét fellegek gyülekeznek a Szlovákiába befektető magyarok számára. Várjunk őszig… Kárász Andor