Az Egyesült Államokban évtizedek óta zajló permanens neobolsevik forradalom hivatalos ideológiájának számító woke-izmus mára nemcsak az ottani tudományos és egyetemi miliőt fertőzte meg, hanem a politikai diskurzusban és a profán közbeszédben is mindennapos téma lett, sőt a tavalyelőtti BLM-es tombolás hullámán elárasztotta az egész bolygót. Így csak idő kérdése, hogy eljusson a legeldugottabb zugaiba is.

Hirdetés

Elon Musk high-tech milliárdos, a világ leggazdagabb embere „a modern civilizációra nézve egyik legnagyobb fenyegetésnek” tartja a „woke elmevírust”, mert „alapjában véve törvénytelenné akarja tenni a komédiát”, miközben „megosztó, kirekesztő és gyűlölködő”. Nekünk is fel kell rá készülnünk. Annál is inkább, mert előreláthatóan „uralni fogja a világot”. Legalábbis Tyler Cowen amerikai közgazdász szerint, aki arra figyelmeztet, hogy a woke-izmus mint „a XXI. századi amerikai diadalittasság elnőiesedett, globalizált változata” lehet „a következő nagy amerikai kulturális exportcikk, amely valóban jót fog tenni számos országnak”. Ismerve a globalisták „jótéteményeit”, ezt nyugodtan vehetjük fenyegetésnek.

Egyébként ugyancsak ő nemrég még „ostoba és merev” ideológiának nevezte a woke-izmust, „meggyőzőbb és praktikusabb látomást tartva szükségesnek Amerika intézményes rothadásának megmásításához”. Időközben azonban, érzékelve az erőviszonyokat, látványosan revideálta álláspontját, és ezzel távolról sincs egyedül. A woke-izmus ugyanúgy vonzza az opportunistákat, mint bomló tetem a döglegyeket. Egyformán rothadó környezetben tenyésznek. Márpedig ha van valami, ami napjaink Amerikáját jellemzi, az a rothadás.

Ahogy a marxizmus átgázolt a XX. századon, testvérek – jobban mondva elvtársak – között is százmillió halálos áldozatot követelve, ugyanúgy fog átgázolni a woke-izmus a XXI.-en, a fehér emberiség puszta létét fenyegetve. Az utóbbi valójában az előbbi modernizált és aktualizált változata. A marxizmus az akkori időszak gazdaságilag egyik legelmaradottabb és társadalmilag leglerohadtabb fehér államában, Oroszországban tudott hatalomra kerülni, és innen indult világpusztító útjára. A woke-izmus korszakunk gazdaságilag (még) legfejlettebb, de társadalmilag (már) leglerohadtabb fehér államában, az USA-ban tör hatalomra, és innen indul a fehér világ elpusztítására.

Következésképpen az utóbbi sokkal veszélyesebb a fehérekre nézve, mint az előbbi volt. A marxizmus egykor a proletárokat akarta öntudatra ébreszteni a burzsoázia mint elnyomó osztály elleni felszabadító harc érdekében, a woke-izmus manapság a feketéket és a velük kollaboráló fehéreket, ázsiaiakat és kevert embereket szándékozik felébreszteni a fehérek mint „elnyomó faj” elleni felszabadító harc érdekében.

Jelszóként „wokeness versus whiteness”: vagyis a faji kérdések, az antirasszizmus, a feminizmus, az LMBT-agitprop, a BLM-aktivizmus „interszekcionalitása” (egyvelege) iránti megvilágosult (szó szerint: felébredt) tudatállapot a fehérség mint kulturális létállapot megszüntetéséért. A woke-izmus alfa és ómegája az úgynevezett kritikai fajelmélet, lényegében a faji tény abszolutizálása, vagyis azon hipotézis hangsúlyozása, hogy az emberek közötti kapcsolatokat alapjában véve (tudat alatt) a faji hovatartozásuk határozza meg, tehát faji szemszögből kell vizsgálni és értelmezni mindent.

Valójában egy totalitárius fehérellenes eszmeáramlatról van szó, azzal az igencsak pragmatikus és fölöttébb materialista vezérmotívummal, miszerint Afrika gyarmatosítása és a feketék amerikai rabszolgasága miatt a fehéreket kollektívan terhelő ontológiai felelősségük megváltásaként, gyarmatosító és rabszolgatartó őseik bűneiért való utólagos vezeklésként kutya kötelességük mindent elkövetniük annak érdekében, hogy a feketék jól éljenek és jól érezzék magukat a bőrükben mindenhol, főleg Amerikában és általában a fehér országokban.

Ennek szellemében minden amerikai egyetemi tanár, akinek még van állása, intellektuálisan feloldhatatlan szakmai dilemmákkal szembesül hivatása gyakorlása során az alábbi sémára: „Egy fekete nő találta fel a teleszkópot. Lehet, hogy nem értesz vele egyet, lehet, hogy vannak bizonyítékaid az ellenkezőjére, de fel kell tenned magadnak a kérdést: tényleg megéri ez, hogy elveszítsd az állásodat? Tehát egy fekete nő találta fel a teleszkópot.”

Így aztán minden amerikai egyetemi tanár, akinek még van állása, és ragaszkodik is hozzá, azt szajkózza, hogy a fehérség maga a gonoszság. Gonoszak a fehér zsaruk és a fehér emberek szobrai, a fehérek intézményei, amelyek a fehéreket szolgálják a feketékkel szemben és a fehérek törvényei, amelyek a fehéreknek kedveznek a feketék kárára, a fehérek börtönei, amelyek benn tartják a feketéket és a fehérek kerítései, amelyek kint tartják a feketéket. A társadalomtudományok fehér képviselői opportunizmustól és karrierizmustól vezéreltetve egymással versenyeznek, hogy ki tud közülük nagyobbakat rúgni saját történelmükbe és kultúrájukba, semmitől sem riadva vissza, hogy megtarthassák az állásukat.

Ennek legbiztosabb módja, ha abszolút lojalitást mutatnak a globalista rendszergazdák iránt, a fehéreket hibáztatva mindenért. Szó szerint mindenért. Szerintük például a most élő fehérek hibája kollektíve, hogy az őseik közül egyeseknek fekete rabszolgáik voltak, akiket más feketék tukmáltak rájuk üveggyöngyökért cserébe. A fehérek hibája, hogy Libériában, az Amerikából fehér emberbarátok jóvoltából hazatelepített rabszolga-leszármazottak által alapított első afrikai szabad államban a feketék alkalmanként még manapság is felfalják egymás gyermekeit, holott ugyanezt teszik évezredek óta. A fehérek hibája, hogy Amerikában a feketék nemcsak a fehéreket, hanem egymást is halomra gyilkolják.

Lényegében az efféle „gyűlölettények” szisztematikus tagadására szolgál a woke-izmus, amelynek részletes ismertetése előtt célszerű dekódolni leggyakrabban használt kulcsfogalmait, felfedve valódi jelentésüket.

(Folytatjuk)

Korábban írtuk