A jelentés bírálja az USA-t, mert az emberi jogokat „politikai eszközként használta arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe, és hogy más országokat rossz hírbe keverjen saját stratégiai érdekeiből”. A kínai kormány immáron 11. alkalommal nyilvánít véleményt az emberi jogok amerikai érvényesüléséről, válaszul az amerikai külügyminisztérium éves jelentésére.

Kémkedni az állampolgárok után. Noha a „szólásszabadságot”, a „sajtószabadságot” és az „internet szabadságát” prédikálja, az amerikai kormány bármiféle skrupulus nélkül felügyeli és korlátozza állampolgárainak szabadságát, amint a saját érdekeiről és szükségleteiről van szó, mondja a jelentés. Az állampolgárok információhoz való hozzájutását szigorúan ellenőrzik. A médiumok szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége 2001 óta lehallgató berendezéseket telepített az egész országban a telefonhívások, valamint a fax- és e-mail-forgalom ellenőrzése végett.

Kezdetben a lehallgató-programok az arab származású amerikaiakat célozták, később azonban kiterjesztették őket valamennyi amerikaira. A szeptember 11-i támadások után az amerikai kormány „antiterrorizmus” ürügyén engedélyezte felderítő szolgálatainak, hogy kikémleljék az állampolgárok e-mail útján történő kommunikációját, és technikai eszközökkel ellenőrizzenek és megsemmisítsenek minden olyan internetes információt, amely fenyegetné az Egyesült Államok nemzeti érdekeit.

A statisztikák kimutatják, hogy 2002 és 2006 között az FBI lehallgatta az amerikai állampolgárok ezreinek telefonbeszélgetéseit. 2009 szeptemberében az USA létrehozta az internet fölötti biztonsági felügyelet szervét, tovább növelve az amerikai állampolgárok nyugtalanságát azzal kapcsolatban, hogy kormányuk az internet biztonságát adott esetben ürügyként fogja használni a személyes rendszerek megfigyelésére, és az azokba való beavatkozásra. Az USA-ban gyakorlatilag teljesen a nemzeti érdekek alá rendelték az állítólagos „sajtószabadságot”, amelyet az amerikai kormány manipulál, hangsúlyozza a jelentés.

2009 végén az amerikai kongresszus törvényt fogadott el abból a célból, hogy szankciókkal sújthassanak több arab műholdas tévéadót az Egyesült Államokkal szemben ellenséges és erőszakra uszító műsorok sugárzása miatt.

Hegemónia az „internet szabadságának” ürügyén. Az Egyesült Államok az „internet szabadságának” ürügyén uralkodó szerepre tör, hangsúlyozza a jelentés. Jelenleg 13 gyökérszerver van az internet világában, és az USA-ban található az egyedüli fő gyökérszerver, és a 12 másik gyökérszerver közül kilenc. Az Egyesült Államok arra használja az internetforrások fölött gyakorolt ellenőrzését, hogy különböző módokon beavatkozzon más országok belügyeibe.

Különleges egységet hozott létre az egész világon verbuvált számítógépes kalózokból. Az iráni elnökválasztást követő zavargások során a választáson vereséget szenvedett reformista jelöltek és híveik az interneten (különösen a Twitteren) terjesztették üzeneteiket. Az amerikai külügyminisztérium arra kérte a Twitter operátorait, hogy halasszák el az esedékes karbantartást, így segítve az iráni ellenzéket országuk közvéleményének „megdolgozása” érdekében, emlékeztet a jelentés. 2009 májusában az amerikai kormány által bátorított egyik internetes cég felfüggesztette üzenetküldő szolgáltatását öt országban, köztük Kubában.

A faji megkülönböztetés krónikus problémája. A jelentés szerint a faji megkülönböztetés idült probléma az Egyesült Államokban, ahol a fekete lakosság és más kisebbségek számítanak a legszegényebbeknek. Az amerikai népesség-nyilvántartó hivatal felméréséből kitűnik, hogy az amerikai háztartások átlagos jövedelme 2008-ban 50 303 dollár volt, a hispanó és néger háztartásoké azonban csupán a fehér átlag 68 és 61,9 százalékát érte el. Ugyanazon iskolázottsági és szakképzettségi feltételek teljesítése esetén is a kisebbségi csoportokhoz tartozók átlagjövedelme a fehérek átlagjövedelmének 60-80 százalékát tette ki.

Súlyos megkülönböztetés éri az etnikai kisebbségek tagjait a foglalkoztatás területén éppúgy, mint a munkahelyeken. Leginkább a kisebbségi csoportokat sújtja a munkanélküliség. A USA Today napilap szerint 2009 októberében a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékos volt az USA-ban, ezen belül 15,7 százalékos a feketék, 13,1 százalékos a spanyol ajkúak és 9,5 százalékos a fehérek körében.

A kisebbségi csoportokat hátrányos megkülönböztetés éri az oktatásban is. Az amerikai népességnyilvántartó hivatal által közzétett egyik jelentés szerint a fehérek 33 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, miközben a feketék és a hispanók között ugyanez az arány csak 20, illetve 13 százalékos. Különösen markáns a faji megkülönböztetés a törvényalkalmazás és jogszolgáltatás területén. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint 2008 végén a fekete lakosság körében százezer lakosra 3161 férfi és 149 női börtönlakó jutott. A New York-i rendőrség egyik jelentéséből kiderül, hogy a rendőrökkel tűzharcba keveredettek 75 százaléka néger, 22 százaléka spanyol ajkú, 3 százaléka fehér volt. Gyakoriak a fajgyűlöletből elkövetett bűncselekmények. Az FBI által közzétett statisztikák szerint az Egyesült Államokban 2008-ban 7783 bűncselekményt motivált fajgyűlölet, ezek 51,3 százalékát faji megkülönböztetésből, 19,5 százalékát vallási okokból követték el, 11,5 százalékuk pedig különböző nemzetiségűek közötti összecsapások eredménye.

(Folytatjuk)

A fordítás az eredeti szöveg francia változata alapján készült