Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Az idegen szavak fölösleges használata. Üldözésüket tilos túlzásba vinni. A túlbuzgó nyelvtisztítókat purifikátornak gúnyolták, amiről a purgo, purgál drasztikus gyomortisztítóra, netán altesti beöntésre asszociálok. Furamód a „drasztikus”, a „brutális” nem zavarja nyelvérzékünket, mert a görög-latin eredetű szavak túlnyomó többsége is természetesen, „az ősidőkben” beépült nyelvünkbe. A goromba, durva fölfokozott változata. Egyébként a kereszténység által terjesztett latin és görög minden európai nyelvre hatott.

Friss jövevény az internet, merőben új fogalom. Magyar megfelelőjének a világháló használata bonyolult, és félre is érthető („hálóelmélet”). A telefon is nehezen helyettesíthető. A távbeszélő még hagyján, de a „távbeszélek” nehézkes. Új fogalmakat takar a tender vagy a projekt, ezekkel csak az a bajom, hogy alkalmazásuk pontatlan, homályos, amit a magyar nyelv nem szeret.

Szörnyűség a már réges-régen meghonosodott, magyarrá vált idegen szó eltorzítása. Például a XVIII. század óta nálunk is használt burleszk börleszknek nyafogása. Az olasz burla, burlesco nemzetközi szó lett, de csak az angol ejti börleszknek. Máskülönben erre a „műfajra” szívesebben használja a slapstick kifejezést az angol nyelvű filmszakirodalom is. A franciák meg inkább a vaudeville-t preferálják.

De honnét került újabban a magyarba ez a buta börleszk szó? Borbás Mária és Orbán Ottó rosszvoltából. Lefordították az amerikai Kurt Vonnegut regényét, és az eredeti Slapstick címet Börleszkre magyarosították. Megemlítendő, hogy a kiváló Világirodalmi lexikonunkban a Vonnegut-szócikkben burleszkként szerepel a regénycím magyarul. Alighanem az az anglomán, félművelt sznobmagyar bőőőzik, aki semmilyen nyelven nem tud, angolul egy szót sem. (Bőingeznek is.)

Megbocsáthatatlan, ha az idegen szavakat magyar előtaggal látjuk el. Például ha azt mondjuk: „beintegrál”. Mert a latin eredetiben az in a be szócskát jelenti. (Beazonosít – elég, ha azonosít. Fölösleges nyomatékosítás.) Akárcsak a leinformál. „Föl” szóval is szörnyű, (fölvilágosít?), de hova le? Hasonlóképpen primitív bugyutaság a „leamortizálódik”, mert a „le” megint benne van a latin szóban. Ami máskülönben is többjelentésű. Értékcsökkenés, gépek, épületek elhasználódása, de gazdasági értelemben megtérülést is jelenthet. Aki leamortizáltat mond, leértékeltet gondol? A latin szó magyar előtag nélkül is azt jelenti.

A konferál szót szakadatlanul eltorzítják. Sas Józseftől a közszolgálati médiumok kabaréjáig mindenki rosszul használja. A magyarban a XX. század elején vált használatossá. De Nagy Endrétől Kellér Dezsőig (1986-ban halt meg) mindenki jól alkalmazta. Ma rendre rosszul. A bekonferál a fölkonferál, kabarészerű műsorok összekötése, bejelentése fölöslegesen használt magyar szócskával. Aki műveli, az konferanszié, műsorközlő, s nem bekonferanszié. Téboly. A konferansz maga a műsorközlés szövege. Nem bekonferansz.

A beeezés máskülönben tipikus (jellegzetes) ostoba és tudatlanságból fakadó kortünet. 2018. augusztus 24-én az ATV A nap hírében Gulyás Balázs, Sándor Zsuzsa és Gy. Németh Erzsébet között ülve, azt mondta: „ha Hernádi Zsoltot be akarja védeni a kormány, be is védi”. Őrületes marhaság a „megvédi” helyett. Mert a bevédeni szó magyarul azt jelenti, hogy a kapus ügyetlenül bevédte a hálóba a labdát. A mai magyar ellenzék egyfolytában béééget. Bevéd. Szakadatlanul öngólt lő.