Hirdetés

Hiába telt el immár több nap Kollár Kinga Brüsszelben prezentált hazaárulása óta, a tiszás európai parlamenti képviselő még mindig a helyén van. Nem ajánlotta fel lemondását, Magyar Péter pártelnök nem mondatta le, sőt, párttársai szolidaritásukról biztosították.

Beszédében a Momentum és a Demokratikus Koalíció volt és aktuális EP-képviselőinek „legszebb” napjait idézte Kollár. Amiket mondott és ahogy mondta, a hajdani SZDSZ magyargyűlölő, cinikus, bicskanyitogató stílusát is eszünkbe juttatta.

Kollár majd kicsattant a boldogságtól, amikor nagy átéléssel azt ecsetelte, hogy az uniós jogállamisági eljárás igen hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. Szerinte az uniós források visszatartásának hála Magyarországon rosszabb az emberek élete. Mint folytatta, ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek.

„Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF-programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi.” A slusszpoén: „Ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”

Korábban írtuk

Mindez persze nem a kontextusából kiragadott megnyilvánulás, ezt nem lehet meg- és kimagyarázni, nyilvánvalóan annak örül, hogy minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb a Tiszának. Tehát – amit a jobboldalon mi mindig is tudtunk – a brüsszeli elit csupán politikai okokból, Orbán Viktor kormányának megbuktatására találta ki a jogállamisági eljárást, erre hivatkozva tartja vissza az országnak járó forrásokat. Ilyen nyilvánvalóan ezt eddig csak Gyurcsány Ferenc vágta az arcunkba.

A tiszások nagy tanítómestere 2023-ban kísérteties hasonlósággal adta elő tartalmilag ugyanazt, amit most Kollár. Egy rádióműsorban azon elmélkedett, hogy szerinte jövő tavasszal a Fidesz történelmi mélységben lesz, mert pocsékabbul fogunk élni, hiszen nem tud jönni uniós pénz Magyarországra. Mint folytatta, a NER halálát jelentené, ha megcsinálnák azt a 27 szupermérföldkövet, amiben megállapodtak az unióval. „Valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, ha fölszámoljátok a NER-t. Csak ez be van öltöztetve egy-egy jogi köntösbe” – jegyezte meg.

A kérdés ezután csak az, hogy a korábbi ígéretekkel szemben, ez az új, Tisza-féle baloldal miben különbözik az elődeitől. Az nagyon kevés ugyanis, hogy magyar zászlókat lobogtatunk (ezek után ez még disszonánsabb lesz), közben Brüsszelben meg annak örvendezünk, hogy milyen jó, hogy a pénzvisszatartás miatt romlik a magyarok életszínvonala.

Az még alávalóbb, hogy Magyar Péter tavaly nyáron nem véletlenül látogatott meg olyan kórházakat, amelyek még tényleg rossz állapotban vannak, hiszen azokat épp abból a keretből újítottak volna meg, amelynek visszatartását most Kollár hatalmas elánnal üdvözölte.

Kollár beszéde is bizonyítja, hogy a Tisza nem új ellenzék, hanem az új Gyurcsányok pártja. Egy olyan csapat, amelynek az őszödi beszéde talán nem véletlenül egy brüsszeli beszéd lett.

A Tisza lett a brüsszeli bürokraták, a gyűlölt elit magyar hangja. Ennek a szerepnek tökéletesen megfelelve Magyar pártja adatgyűjtési akciójának is – nem meglepő módon – az lett a vége, hogy a Tisza-szimpatizánsok 60 százaléka támogatja az ukránok EU-s csatlakozását.

Persze nem elképzelhetetlen, hogy a hétfői lapzártánk után vagy néhány hét múlva, amikor a vihar elül, bejelentik Kollár lelépését. A hírek szerint ugyanis a teljesen „független” 21 Kutatóközpont már kérdésekkel kezdte bombázni az embereket arról, hogy távoznia kell-e Kollárnak. Tudják, ez az a cég, amely azután, hogy Magyar egyik fórumán arról beszélt, céljuk a kétharmados többség a parlamentben, két nappal később már kétharmados előnyt mért a Tiszának a Fidesszel szemben. Politikailag nagy hiba, hogy nem tették ki rögtön a szűrét, ez óriási támadási felület a Tiszának, magukon tartják a céltáblát.

De miért nem egyértelmű, hogy ilyen kijelentések után nem maradhat a helyén, miért ekkora a hezitálás a személye körül?

Az Európai Parlamentbe bejutott hét tiszás képviselő közül négyen vagy az Európai Bizottságtól, vagy valamilyen nagy globális cégtől érkeztek. Kollár is közéjük tartozik, hiszen az EB-nél dolgozott a Tisza-képviselőség előtt. Nem lehet kizárni, hogy azért nem tesznek semmilyen lépést Kollár elmozdítására, mert politikai értelemben valójában nem Magyar Péteré az uniós frakció.

A Tisza tavaly, amikor jelölni kellett EP-képviselőket, nagy bajban volt, hiszen egyáltalán nem voltak emberei. Ezért a médiában arról kezdtek beszélni, hogy megpályáztatták a listás helyeiket. Milyen furcsa véletlen, hogy végül a befutók többségét az imént említett körből választották ki. Nem kizárt tehát, hogy a Tisza elnöke nem is tehetné meg, hogy visszahívja Kollárt a pozíciójából, hiszen amit Kollár a beszédében taglalt, az egyértelműen az Európai Néppárt álláspontja is Magyarországgal kapcsolatban.

És ne gondoljuk, hogy a március 15-én magyaros mentébe öltözött Magyar és párttársai mást gondolnának, mint Kollár. Ne feledkezzünk meg arról a Tarr Zoltánról, aki a Tisza uniós delegációját vezeti, és két dolgot is nyilvánvalóvá tett: a párt programját nem ők írják, és elfogadnak és magukévá tesznek mindent, amit a Néppárt mond. A kollári mondatok azoknak nem voltak annyira meglepőek, akik tudták, a tiszások megszavazták az EP-ben, hogy többletforrásokat kell biztosítani az új menekültügyi és migrációs paktum végrehajtására, illetve elegendő uniós támogatást kell adni az LMBTIQ+-jogok védelmének előmozdításához.

A Tisza elnöke tehát – nem csak a mentelmi joga miatt – fogott ember, hiszen a párt szponzorációját is meg kell oldania valamiből. Amennyiben le is veszi Kollárt a sakktábláról, helyette egy másik brüsszelitát kellene küldenie az EP-be, hiszen a tavalyi választási listáján csak ilyen figurák találhatók. A legnagyobb blama az lenne, ha lemondatná ugyan Kollárt, de csak a Tisza-csapatból tudná kitenni, hiszen ha ragaszkodna a mandátumához, nem lehetne visszahívni. Így képviselő maradhatna, csak nem tiszásként, hanem párt nélküliként, de akár még a Néppárt frakciójában is folytathatná a munkáját a hat tiszás mellett. Ezek egyelőre persze csak találgatások.

Az viszont nem az, ha arról beszélünk, hogy a Tisza politikáját láthatóan küldött emberek alkotják, akikről maga Magyar vallotta be egy felvett magánbeszélgetésen, hogy „agyhalottak”, és „Soros emberei”. A párt brüsszelita vonala mellett az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció potentátjai, a Soros-hálózat háttéremberei és arcai (Bódis Kriszta, Magyar Bálint, Haraszti Miklós, Kéri László, Petschnig Mária Zita), a Jobbik leharcolt aktivistái is legyeskednek. Amellett, hogy a párt vezetője elfogadja a szuverenitásunkról való „pici” lemondást (a sok pici lépés után semmi sem maradna a függetlenségünkből), most úgy tűnik, még a hazaárulást sem tartja elítélendő cselekménynek. Ez így együtt életveszélyes elegy. Hatástalanításáért csak mi, józan, hazaszerető polgárok tehetünk, jövő tavasszal.