Hirdetés

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal múlt pénteken bejelentette, hogy „bizonyítottan szélsőjobboldali”, alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot. Az indoklás szerint az AfD etnikai származáson alapuló nemzetfelfogása összeegyeztethetetlen a demokratikus alkotmányos renddel. „Különösen aggasztónak tartják, hogy az AfD nem tekinti teljes jogú német állampolgároknak azokat, akik bevándorlói háttérrel rendelkeznek, különös tekintettel a muszlim többségű országokból érkezőkre” – olvasható a Demokrata.hu hírében.

A döntés egyelőre nem jár a párt betiltásával, ezt a folyamatot csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja el a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Ugyanakkor a hatóságok mostantól még több eszközzel figyelhetik meg az AfD-t, ideértve a lehallgatást, a pénzmozgások vizsgálatát vagy informátorok beépítését a szervezetbe. Ennél súlyosabb következményei is lehetnek azonban az alkotmányellenessé minősítésnek. Egy hétfői sajtóértesülés szerint ugyanis több tartomány vezetése azt fontolgatja, hogy eltiltja az AfD-tagokat a közszolgálati munkától, ami a rendőrségnél és a közigazgatásban dolgozókat is érintheti.

Azt e pillanatban még nem tudjuk, hogy az előre hozott választáson 20,8  százalékkal második helyen végző, ám a mérések szerint azóta legnépszerűbb párttá váló AfD támogatottságára hosszabb távon milyen hatása lesz az ügynek. De az félelmetes, hogy a minden negyedik németországi választópolgár által támogatott Alternatíva Németországnak összes tagja, egyszerű szimpatizánsa homlokára is olyan bélyeg került, ami miatt akár az állását is elveszítheti.

De hát így megy ez mostanában Nyugaton. Emlékezhetünk, szinte pont egy hónappal az AfD-vel szemben hozott döntést megelőzően a 2027-es francia elnökválasztás legnagyobb esélyesét, Marine Le Pent tiltották el a közügyektől. És bár fellebbezhetett a párizsi büntetőbíróság ítélete ellen, az eltiltás „ideiglenesen végrehajtható”, vagyis már most is érvényben van. Le Pen tehát szinte biztosan nem indulhat a választáson, nem lehet Franciaország elnöke. Nem túlzás kijelenteni: bevett és elfogadott szokássá vált Nyugaton, hogy amennyiben a baloldaliak nem tudják megakadályozni a velük ellentétes nézeteket valló pártok, politikusok erősödését és félnek a vereségtől, jogi eszközökkel igyekeznek kizárni ellenfeleiket a politikából.

Korábban írtuk

Magyarországon most demokrácia és szólásszabadság van. Ám ne legyen kétségünk: ha például a diktafon- és szelfifüggő Weber-kedvenc jutna hatalomra, vége lenne ezeknek a boldog időknek. Jól jelzi ezt Schmidt Mária múlt heti esete is, akire egy emberként ugrott rá az ukránbarát baloldal csak azért, mert három év után tudni szeretné az igazságot a bucsai tömeggyilkosság kapcsán. Bucsa ügye azért fontos, mert a valóban tragikus eset után vált kötelezővé Nyugaton „az ukrán mártíromság melletti kiállás és az oroszellenesség csúcsra futtatása”, ahogy a kiváló történész fogalmazott blogbejegyzésében, ám anélkül ítélték el Oroszországot, hogy bűnössége bebizonyosodott volna. Hiszen nem volt semmiféle nemzetközi vizsgálat. Az pedig, hogy Schmidt Mária megírta: jó volna tudni az igazságot, elég volt ahhoz, hogy Magyar Péter és Dobrev Klára feltűnő összhangban követelje a lemondását és közéletből való távozását.

Ez a brüsszeli (berlini, párizsi…) módi. Ha nem tetszik a véleményed, betiltunk.