Bűnök és rejtélyek
2025. május nyolcadika sokunk emlékezetében minden bizonnyal úgy marad meg, mint az elmúlt évek egyik legmozgalmasabb és legtöbb találgatásra okot adó napja. A legfontosabb hír nyilvánvalóan az volt, hogy van új pápánk, ám a magyar belpolitika szempontjából is meghatározó események történtek múlt csütörtökön.
Igaz, nem abban az értelemben, ahogyan Magyar Péter tervezte. A titkos felvételekért betegesen rajongó politikus ugyanis előzetesen úgy harangozta be, hogy nyilvánosságra hozzák „Orbánék őszödi beszédét”. A Facebook-oldalára felkerült hanganyagból ugyanakkor csak azt tudtuk meg: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint „az ötödik Orbán-kormány eldöntötte, hogy egy valóban ütőképes, harcképes magyar haderőt” épít fel. Ez, lássuk be, nem világbotrány – sőt, az volna botrány, ha egy nemzeti kormány célja más volna, főleg akkor, ha a szomszédban háború zajlik és meg kell védeni Magyarország békéjét.
Az első rejtély Magyar Péter nevéhez fűződik. Vajon annyira elvakította a hatalomvágy, hogy tényleg elhitte azt a kifelé kommunikált hazugságot, miszerint az erős hadsereg szándéka egyenlő azzal: a kormány „háborúba sodorná” az országot? Vagy esetleg valahonnan értesült a készülő botrányról, és úgy gondolta, ha kreál egy ügyet, akkor a politikustársát érintő vizsgálat kisebb visszhangot kelt a közvéleményben?
Szintén múlt csütörtökön látott ugyanis napvilágot, hogy a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata megállapította: az immár Tisza párti Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott. Miközben „jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt”, sőt, felszólalásait a „Szlava Ukrajini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta. Márpedig ha egy vezérkari főnök – az ország érdekeinek megfelelő békepárti és semlegességi politikával szemben – az egyik háborúban álló fél mellett foglal állást, az olyan megengedhetetlen tett, illetve fogalmazzunk egyértelműbben: bűn, aminek súlyos következménye kell hogy legyen.
A másik rejtély Gyurcsány Ferenchez és a DK-hoz kötődik. Az egykori kormányfő ugyanis, akinek mindig is lételeme volt a színpadiasság, meglehetősen furcsa körülmények között vonult vissza: közéletből való távozását – egyúttal válásukat – Dobrev Klára jelentette be egy Facebook-posztban szintén május nyolcadikán.
Vajon mi történhetett? Annyira megromlott a házasság, hogy Gyurcsányt már-már megalázó, kertek alatti távozásra kényszerítették? Vagy igaza van azoknak, akik szerint „a globalisták takarítják a pályát” a Tisza előtt, és ennek lett az áldozata? Sokan úgy vélik, több puszta véletlennél, hogy előbb Fekete-Győr András vetette fel: a Momentum ne induljon a 2026-os választásokon, majd egy nappal később sor került a DK gyurcsánytalanítására. Ha ugyanis a kis baloldali pártok nem méretik meg magukat, az Magyar Péter pártja felé terelheti szavazóikat, egy Gyurcsány nélküli – ugyanakkor szintén Brüsszelből irányított és háborúpárti – Demokratikus Koalícióval pedig könnyebben lehet szövetkezni, ha az kell a Fidesz leváltásához, egy globalisták által dróton rángatható új budapesti kormányhoz.
Akármi is az ok, Gyurcsány Ferencet éppen a hozzá legközelebb állók puccsolták meg látványosan – még ha ez a büntetés semmi is ahhoz képest, amit egyébként az elmúlt huszonöt évért érdemelne…