Lyukas zoknival nem lehet döglött lovat sarkantyúzni, szól az apokrif dakota közmondás. Hozzátehetjük, hogy a kimúlt paripára dacosan felpattanni sem vall túlfejlett valóságérzékelésre, pláne ha a jószág fara van a delikvensnek előre.

Hirdetés

Persze vannak esetek, amikor nem lehet egészen pontosan megállapítani, hogy a rea­litásérzékkel van-e probléma, vagy csak az egykor volt gerinc és vele a néhai becsület válik kámforrá. Vagyis néha nem egyértelmű, hogy szellemi vagy erkölcsi összeomlás idézi-e elő az irracionális viselkedést.

Ez a kínzó kérdés tolul elő, ha az ember a jobboldal dezertőreinek eszmefuttatásait hallgatja, netán – mint legújabban Pálinkás József esetében – olvassa.

Az első Orbán-kormány egykori oktatási minisztere a 24.hu balliberális propagandaportálon zúdította az olvasókra élete keservét; a hosszú fanyalgás lényege, hogy minden rossz, vége a demokráciának, de szerencsére itt van Pálinkás professzor újonnan alapított Új Világ Néppárt nevű alakulata, mely kellő alapot ad ahhoz, hogy a zsákutcába tévedt atomfizikus az úgynevezett ellenzék (helyesen: a Gyurcsány vezényelte moslékkoalíció) miniszterelnök-jelöltje legyen. (Vö.: döglött ló fara.) „Amennyiben más pártok is támogatják a személyemet, nem zárkózom el. […] Rajtam nem fog múlni” – fogalmazott sejtelmesen az exminiszter.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Az önbizalom részben érthető; valljuk be, a népfrontos mezőnyben nem sok olyan személyiség akad, akinek kisugárzásában bármi is megtalálható abból, amit az átlagember a politikai elitről feltételezne, Pálinkás professzornak viszont kétségtelenül van egyfajta polgári zsánere. Politikai súlyát ugyanakkor jelentősen csökkenti az a tény, hogy néppártja mindössze egy tucat tagot számlál. Tizenkét dühös emberből bizony még egy kicsi kormányocska sem jön ki.

Pálinkás professzor azonban magabiztos; „Politikai krédónk a szilárd erkölcsi tartás. Leegyszerűsítve: nem lopunk és nem hazudunk” – nyilatkoztatta ki. „…a párt széles politikusi spektrumot fed le, az alapítók között találni volt politikust mindkét oldalról. Elsők között említem a volt SZDSZ-es külpolitikus Szent-Iványi Istvánt, Lantos Gabriella egészségközgazdászt és a volt LMP-s Ábrahám Júliát”. A jobb sorsra érdemes tudós ezután felmondja a kötelező ballib toposzokat: „ami ma Magyarországon történik, az bizony szabad rablás, […] egyértelműen az egyetemistáknak van igazuk a hatalommal szemben. Nonszensz, hogy a kormány a most létrehozott kuratóriumán keresztül már a tanrendbe is bele akar szólni az elvileg autonóm egyetemen. Ilyen dolog kultúrországban nem fordul elő […] …ez a rendszer képtelen elviselni, ha valami fölött nincs kontrollja.”

Fotó: MTI Fotó: Rosta Tibor
Pálinkás József

E sajnálatos tudatmódosult állapot már a 2010 előtti múltat is átírja, tercelve a gyurcsányi narratívára: „akadtak […] baljós jelek, különösen az agresszív, kordonbontós, utcai politika ütközött az ízlésemmel, de azzal nyugtattam magam, hogy nem az én ízlésemnek kell megfelelni, hanem választást kell nyerni.”

De e kényes ízlés, úgy tűnik, szelektív érzékeléssel is párosul: jobb társaságban magyarázatra szorulna, hogy Pálinkás professzor miért nem a gyurcsányi karhatalmista terrort, köztereink fenyegető lezárását, hanem az újkori vörös erőszakkal szembeszálló szabadságkezdeményezést tartja agresszívnak.

„…Megesett az az impertinencia, hogy egy konkrét egyetem, a CEU ellen hozott törvényt a parlament”, böki ki a professzor. Ez a mondat azonban a tények maximális figyelmen kívül hagyásából fakad, így pedig nem egyéb, mint nyílt hűségeskü az évekig janicsárképzőt üzemeltető nemzetellenes tőzsdespekulánsnak, George Sorosnak. A vazallusi szellemiségű fogadalomra rá is erősít Pálinkás professzor, amikor a balliberális propagandaportál „Trump vagy Biden?” kérdésére rávágja: „Biden.”

Ezen a globalista csapáson haladva aztán tovább eregeti a közismert balliberális toposzokat: nemzeti fizetőeszközünk feladását, és helyette a gazdasági válságban lévő euró bevezetését javasolja, az Európai Ügyészséghez való, a nemzeti szuverenitás csorbítását jelentő csatlakozást szorgalmazza, és persze megkérdőjelezi a paksi bővítés szükségességét. Ugyancsak fölöslegesnek minősíti a Budapest–Belgrád-vasútvonalat. Az önjelölt népfrontos miniszterelnök abban sem lát problémát, ha „nem fehér bőrű embereket fogadunk be tervezetten, ellenőrzötten ebben a jelenlegi katasztrofális európai demográfiai helyzetben”.

Nem maradhat ki a ballib vizsgatételek közül a genderpropaganda sem: „a meleg párokat pont azok a jogok kell megillessék, mint a heteroszexuálisokat”, mondja föl a leckét, hogy végül megerősítse hűségesküjét: „Soros semmilyen veszélyt nem jelent Magyarországra. Számára Magyarország nem is különösebb célpont, de persze, ha beleköt a magyar kormány, olykor visszaszól.”

Könnyű neki, mármint Sorosnak: van elég szinkronhangja idehaza. Legújabban Pálinkás professzorral bővült a stáblista.