Demonstráció

„Ha most nem hallatod a hangod, később már nem lehet. Ha most nem állsz ki azért, amiben hiszel, később már hiába teszed. Ha most nem szállsz síkra a szabadságodért, később már kár lesz kapkodnod a levegő után. Ha ma nem véded meg az európai identitásod, holnap már az Eurázsiai Unióban ébredsz. Nincs hova hátrálnod: cselekedj. Csatlakozz a Polgári Ellenálláshoz a szabad és nyugatos Magyarországért…” itt-és ott, ekkor és ekkor, mert ha nem akkor…

Puzsér Róbert oldaláról szemezgetek. Róbert a Polgári Ellenállást tolja a Facebook-oldalán, és röpköd közben a nyugat meg a polgári és legfőképp Európa.

Európa az kell, azt féltik és meg akarják óvni azok, akik szerint ha megpedzem, hogy Bécsben a 14 év alatti gyermekeknek több mint a fele nem osztrák, akkor én nem leszek európai. Valamiért az a tapasztalatom, hogy az ilyenek szerint az európai az, aki minden tettével Európa pusztulását sietteti, de aki Európa valódi örökségét védi, az meg nem az.

A haladás szerelmesei „Európa” alatt nem azt értik, hogy több gótikus templomot, több világháborús hadisírt, jón, dór és korinthoszi oszlopot, Beethovent, Bachot és Liszt Ferencet. Nem azt értik, hogy ministránsok sorfala a körmenetben és impresszionista festészet. Nem Sobieski János lovas szobrát értik és Corvin Mátyás visegrádi palotáját. Nem a reneszánsz festészetet, a középkori krónikákat és Nagy Lajos király aranyforintját Szent Lászlóval, a lovagkirállyal. Nem Stanisław Lem szatíráit értik alatta vagy Cervantes lovagregényét, Chesterton katolikus-konzervatív abszurdját, esetleg Moliére drámáit. Nem a római anfiteátrumokat, Švejk hamis kutyapedigréjét és Chlodvig kelyhét. Dehogy. Ők Európa alatt azt értik, hogy még több müezzint, gyerekházasságot, még több melegfesztivált, még több Koránt – bár a kettő üti egymást, de kicsire ne adjunk.

A támogatók közt Lányi András, Pankotai Lili, Radics Péter és Stumpf András. Hogy vajon Lili és Radics Peti mennyire polgári? Gondolom, amennyire egy utcán vizelő migráns európai.