Érdekes ajánlat: vegyük át a Jobbik szerepét. S vajon cserébe Vonáék átadnák helyüket a pártban és az Országgyűlésben? Elvégre az elnök most maga ismeri el, a nemzeti érdekvédelmet jobban képviseljük, mint ők.

Tény, hogy vannak szent ügyek, amelyeknél a párpolitikai elkötelezettségen lehet, sőt kell felülemelkedni. S valóban, a mai helyzet is ilyen. Ám az a baj, hogy Vona Gábor még akkor sem tud egyenesen fogalmazni, amikor kér.

Ezt írja például: „a nemrégiben megtartott százezres Békemenet annak volt példája, hogyan tud egy adott ügy mellett erőt felmutatni a civil társadalom. A »Nem leszünk gyarmat!« jelige jelentősége ráadásul a meneten részt vevőknél jóval szélesebb társadalmi réteg óhaját jelenítette meg.”

Százezres békemenet? Ez a Népszava stílusa, ezt füllentette a balliberális világsajtó is, holott legalább félmillióan voltunk, de még a rendőrség is négyszázezerről beszélt. „Nem leszünk gyarmat” jelige? Jelige az apróhirdetésekben van. Tüntetésen jelszót szoktak hirdetni. Ha már kér valamit, miért nem fogalmaz tisztességesen?

A Jobbik elnökének levele amúgy a kétségbeesés hangján íródott: „Egy párt egy civil szervezettől csak kérni tud. Én ezért kérem Önöket, hogy felelősségük tudatában cselekedjenek felelősen. Tudom, hogy az Egyesület vezetői deklaráltan is szimpatizánsai, tagjai a kormánypártoknak, de ettől még az Egyesület egy civil szervezet, amely mögött ott van egy százezres civil tömeg, amely nem akar gyarmati Magyarországot. Vannak helyzetek, amikor a saját pártjainkra is nyomást kell gyakorolni. Amikor valóban szükség van a civil kurázsira. Azt hiszem, ez most az Önök kötelessége és felelőssége. Kérem ezért, hogy az Egyesület szólítsa fel a kormányt a népszavazás kiírására az europaktum ügyében. Ez ugyanis nem pártügy, hanem nemzeti ügy. Sajnos jelenleg csak a Jobbik képviseli, de Önök előtt ott a lehetőség, hogy mindezt szélesebb társadalmi üggyé tegyék. Álljanak az élére a népszavazási kezdeményezésnek! Kérem Önöket, ne térjenek ki a történelem kihívása elől! Tisztelettel és reménnyel: Vona Gábor elnök”

Kitérés? Ugyan már! Ha ott lett volna Vona Gábor január 21-én az Andrássy úton, láthatta volna, milyen hihetetlenül sokan nem tértünk ki a történelem kihívása elől. Láthatta volna, amint a civil társadalom egy emberként vonult utcára, hogy kiálljon a nemzet függetlensége, választott kormánya és miniszterelnöke mellett.

Ha Vona Gábor tisztelné az igazságot, akkor nem füllentene százezret a félmillió helyett, hogy azt a látszatot keltse, mintha csupán egy viszonylag nagy, de mégiscsak „zsideszes” – amint a Jobbik házisajtója fogalmaz – tömeg vonult az utcán.

De ami a legfontosabb, nem az „Egyesület” mögött van százezres (valójában milliós) tömeg, hanem Orbán Viktor és kormánya mögött, rendületlenül. Ott lesz az március 15-én is, a Kossuth téren, s ott lesz mindig, mindenütt.

Bencsik András