Hirdetés

– Nézd, fiam…

– Én kendnek nem vagyok a fia, csak az apámé. Nagyapám unokája, gyerekeim apja, feleségem férje… No, az csak valék…

– Ne játszd ezt a műnépiest, nyilván senki sem gondolja rólad, hogy te vagy a Hüvelyk Matyi, a nép egyszerű gyermeke.

– Még keresem a hangom, Ferkó bátyám, te gaz manipulátor, aki puszta léteddel fenntartod az Orbán-rendszert.

Korábban írtuk

– Álljál már le, ezt most úgyse veszi fel senki, kár a közönségnek szerepelni…

– Arra sose vegyél mérget, hogy senki sem veszi fel…

– Ahhoz azért korábban kell felkelni, hogy engem lehallgass. Amikor itt bejöttél az irodába, átvilágítottunk, azt is tudjuk, mit reggeliztél. Megmondjam? Szóval, megőrültél, fiam, ezzel a feloszlatással, most miattad nekem is ezt kell követelnem, pedig nagy hülyeség.

– Tudom én azt, de verni kell a tamtamot.

– Figyelj, Peti! Szólíthatlak így?

– Jobban szeretem, ha Magyar úrnak hívnak. Az olyan hivatalosabb. Látszik, hogy vagyok valaki.

– Efelől sosem volt kétségem. Bocs, szarkazmus… Tehát, ha nem oszlatják fel, pedig erősen sürgetjük, az nekünk blamázs. Persze mi igazából örülnénk, ha maradna a mostani parlament még kissé, mert így másfél évig megvan az állásunk. Nem az enyém izgat, elhiheted, nekem nem kenyérre kell, de Vadai Ági, Gréczy Zsolt vagy Szabó Tímea és pláne azok a szerencsétlen momentumosok miből élnének különben? De ha ne adj’ isten – vagy miket beszélek, ha úgy fordulna a glóbusz – mégis áprilisban választást tartanának, hát mi a Náncsi néni térgye kalácsát csinálnánk, te böszme? Én jönnék, hogy közös lista, mire te: Gyurcsánnyal nem, álljon be mindenki a Tisza mögé. Mire én: bruhaha. Mire Karácsony: legyen előválasztás, amin ő elindulhat. Igen ám, de miből kampányol a Gergő, ha Donald nem csurgatja a lét, mint Joe bácsi? Nyer a Fidesz kétharmaddal, négy évig megint nem lesz esélyünk, közben fél Európában kormányra kerülnek a szuverenisták. Tudod, Péter, néha arra gondolok, meg kéne még egyszer bérmálkoznom, mert az a jövő.