A közvélemény-kutatások egybehangzó tanúsága szerint a magyar szocialisták toronymagasan vezetnek, népszerűségük a választás óta folyamatosan nő Budapesten, már meghaladja az ötven százalékot is, ami azt jelenti, hogy ha most vasárnap lennének a választások, a szocialisták szinte az egész parlamentet elfoglalnák.

Eközben a gazdasági csőd rémképe, mint egy megállíthatatlanul közeledő pokoli vihar sötét felhősávja a horizonton, egyre mélyebb árnyékokat vet a vihar előtti vidám ragyogás mögé. Gyurcsány is egyre óvatosabb, egyre visszafogottabb. Már alig beszél konkrétumokról. Hosszú hezitálás után jelenti be új kormányát, mintha ez valami eredmény lenne ahhoz képest, hogy az általa vezetett kormány kormányozott a választások előtt is. Kóka üres tőmondatokban beszél. Kuncze ideges és visszafogott. Alighanem tudnak valamit. Közeledik a vihar. Tudják, hogy nagy vihar ígérkezik.

Elképesztő hírek keringenek – mint amikor a hirtelen feltámadt szél már a vihar előjeleként váratlanul előtör és az utcán heverő mindenféle limlomot felkavarja, csapkodja, az emberek arcába kergeti – és lecsapnak a rettenetes hírek a közvéleményre. Gázáremelés, utólag fizetendő többmilliós tandíj, adóemelések, a nyugdíjasok fizessenek a gyógykezelésekért, vizitdíj, gyógyszeráremelések, lakáshitel-kedvezmények megvonása, járulékemelés, elmaradó tizenharmadik havi nyugdíj, önkormányzatok felszámolása, privatizáció, tömeges elbocsátások…

Miközben a szálldosó rémhírek borzolják a kedélyeket, a háttérben felsejlik a vihar, szinte már hallani a mély morgást: összeomlófélben a forint, az államadósság elviselhetetlen gyorsasággal nő, az év végére elérheti a fejenkénti másfél millió forintot, de ebbe a ma született csecsemő és a legidősebb aggastyán is beletartozik. Az önálló jövedelemmel rendelkező adófizetőkre vetítve ugyanez az államadósság fejeként már három és fél millió forint körüli összeg… és egyre nő… és egyre nő.

A szocialisták népszerűsége még töretlen. A siker fénye még ragyog, de már egyre élesebb szögben éri a tájat, mert a sötét felhők közelednek. A becsapott társadalom nem akar hinni a szemének, nem akarja látni az elsötétülő horizontot, hinni akar a magabiztos, szikár Gyurcsányban, a mosolyát vesztő Kókában, a fenékhangon brummogó Miska-kancsóban, csak a fényt akarja látni és mániákusan ismételgeti, hogy „én is rájuk szavaztam, én is rájuk szavaztam, ugye nincs szó megszorításokról” – és az MSZP népszerűsége utoljára még egyszer hisztérikusan magasba emelkedik.

Talán készüljünk föl a viharra, tisztelt hölgyeim és uraim, lehetőleg addig, amíg nem késő, itt a polgári oldalon. Valakinek józannak kell maradnia a nehéz órákban, mert a vihart minél többünknek túl kell élni. Úgyhogy alighanem letelt a viták ideje. A polgári értékrend híveinek többmilliós tábora hihetetlenül sok erős személyiséggel rendelkezik. Nincs idő már tovább azon sopánkodni, hogy ki miért mit vitt félre, miért törtek előre kis akarnokok.

A nemzeti-polgári tábor válaszúthoz ért. Vagy belső válságaival foglalkozik, törleszt és bosszút áll, s akkor elkerülhetetlenül eléri a rendszerváltó pártok végzete, a torgyánosodás avagy ibolyásodás: a fifikás csinovnyik kizárja az erős, de gyanútlanul jóhiszemű egyéniségeket, és ezzel utat nyit a gazembereknek, így végül maga is elbukik, vagy – és erre most lehetne példa először – az erősek szövetséget kötnek. Magyarországért.

Makovecz Imrétől Matolcsy Györgyig, Vona Gábortól Kövér Lászlóig, Jakab Istvántól Papp Lajosig, Kósa Lajostól Wittner Máriáig széles a nemzeti-polgári tábor és olyan erőteljes, kiemelkedően nagy szellemi kapacitású egyéniségek találhatók benne, mint sehol másutt.

Több mint elgondolkodtató, hogy a rendszerváltó pártok végzetét eddig minden esetben a kontraszelekció okozta. Az első győztesek félelme az utánuk jövőktől, ahogy egyikük fogalmazott, a „borzalmas tagságtól”.

Ezen most túl kell lépni, mert közeledik a vihar, és ez sajnos kemény vihar lesz. Ennek a viharnak csak az erősek tudnak majd ellenállni, de ők is csak akkor, ha egymással szövetségre lépnek. Van közös cél, van közös hivatkozási alap és van közösen elfogadott tekintély. Amennyiben a polgári szövetség alapját az erősek szövetsége képezi, még a vihar beállta előtt létrejöhet az a társadalmi tudás és erő, amely az elkerülhetetlenül lecsapó válságból biztonságosan kivezeti a társadalmat. A tábor egy, és továbbra is csak egy zászló lobog. A nemzeti trikolór.