Fletó (4)
Miután Fletót felkenték miniszterelnöknek, az irodájában látomása támad. Egy ördög látogatja meg; félelmetes, ugyanakkor negédes jelenség. Rosszra csábít, közben vigyorog.
– A hatalmad bűnben fogant, mert ledöfted a mentorodat, és csak néhány pártdelegált szavazott rád.
– Mit tegyek?
– Kezdd el a magyarok elleni harcodat! A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletáröklöt. Üzenj hadat először a határon túliaknak!
Fletó szemüvege megcsillan. Tekintete találkozik az ördögével; most látjuk, hogy tükörbe néz.
Az MSZP vezérkara a kettős állampolgársági népszavazás után ünnepel a Köztársaság téri pártház egyik helyiségében. A poharak már sokszor ürültek, a hangulat emelkedett. Lendvai Ildikó (saját magát alakítja, CGI-jal megfiatalítva) az asztalon ugrál, táncolni, dalolni se szégyell (énekhangja Azahriah):
– Gyarló az ember, igazat mindig annak ad, ki többet ígér.
– Innen már csak egy lépés az országgyűlési választás megnyerése – véli Hiller István.
– Ahogy mondani szoktam: nem kormányozni kell jól, hanem kampányolni – rikkant Fletó vígan. – Ezért a kormányzást felfüggesztjük, és a továbbiakban trükkök százaival, egész napos és estés hazudozással visszahozzuk az esélyeket a szarból. Ne pirulj, Ildikó, eztán így fogunk beszélni. A délutáni ismétlésből majd kivágják. Emlékezzetek csak, 2002-ben mivel nyertünk! Teljesítménnyel? Hazafisággal? Ésszel? Szépséggel? Lószart, mama! A köteles beszéd kiforgatásával.
Snitt. A balatonőszödi üdülő VIP-apartmanja. Fletó és neje.
– Most mi legyen? – aggódik a miniszterelnök. – Az országot rommá kormányoztuk. Mit szól a frakció?
– Szembesíteni kell őket a valósággal és cinkossá tenni a bűnben.
– Rafinált, izgató asszony! Ha nem öregecskednél így, most tizenhatos karikássá tenném ezt az epizódot.
Snitt. A frakció tagjai még vizesen a balatoni fürdőzéstől, labdázástól bágyadtan ülnek. Fletó mint Napóleon végignéz rajtuk.
– Amit el tudtam nektek mondani, az természetesen nem az egész politikánk…
(Folyt. köv.)