Kulcsár Attila, a több milliárd forintos sikkasztással vádolt exbróker az eddig megjelent hírek és vallomásrészletek alapján a következő, a kormányoldalhoz köthető közszereplőkkel hozható kapcsolatba, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Baja Ferenc államtitkár, Tóth András államtitkár, Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkára, jelenleg a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elnök-vezérigazgatója, Jegesy András, Lamperth Mónika belügyminiszter férje, Ferenczi László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Zámbori Mihály, a Honvédelmi Minisztérium volt helyettes államtitkára, Puch László MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt pénztárnoka, Karl Imre volt szocialista képviselő, illetve Horváth Csaba MSZP-s parlamenti képviselő, II. kerületi polgármester.

Kulcsár vallomásában többször is beszél Baja Ferenc államtitkárral való kapcsolatáról. Az exbróker Baja nevét említi a Synergon Rt. állami megrendeléseit illetően, de Kulcsár Attila állítása szerint az említett találkozókon kívül egyébként is „emberi és üzleti kapcsolatban” volt az államtitkárral. Nemcsak vallomásában, de a bróker határidőnaplójában is számtalanszor megtalálni Baja nevét, „Baja”, illetve „Baja F.” bejegyzésként. Mong Attila és György Bence Milliárdok mágusai című, a brókerbotrány körülményeit boncolgató, jobboldali elfogultsággal nehezen vádolható könyvében Kulcsár határidőnaplójához kapcsolódóan ezt írják a szerzők: „Ugyancsak ebben a feljegyzésben szerepelt 2003 januárja és júniusa között hét alkalommal Baja Ferencnek, az MSZP korábbi kampányfőnökének a neve, aki a Miniszterelnöki Hivatalban a társadalmi kapcsolatokért és a kormányzati informatikáért felel. Baja elismerte, hogy EU-s ügyekben találkozott Kulcsárral, de nem adott magyarázatot arra, hogy a neve miért olvasható többször is munkaidő után, lakáson lebonyolított időponttal a naptárban.” Egyébként időközben az is kiderült, hogy Kulcsár Attila állandó fényképes belépővel rendelkezett a Miniszterelnöki Hivatalba, amely dokumentumot – ahogy azt a kormányszóvivő is elismerte – Kodela László volt államtitkár állított ki a számára.

Baja Ferenc mindazonáltal állítja: „büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmilyen minőségemben nem álltam, nem állok üzleti és ügyfélkapcsolatban sem a K&H Bankkal, sem annak vezérigazgatójával, sem Kulcsár Attilával (sem cégeikkel és egyéb érdekeltségeikkel). Határozottan visszautasítom a hivatali vesztegetésre utaló, minden alapot nélkülöző állításokat is”.

* * *

Készült a Központi Ügyészségi nyomozó Hivatal hivatali helyiségében (Budapest VI. kerület, Zichy Jenő u. 14.) 2004. július 23. napján de. 9 órakor a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán 225/2003. bü. számon indult büntetőeljárásban Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából:

„A másik eset az volt, amikor nem a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményből (sikkasztásból) származó pénzösszegeket juttattam el Szekér Gyulával az említett módon különböző személyeknek. Ilyen eset volt pl. Baja Ferenc esete, akinek a jelen bűnügytől függetlenül küldtem pénzt, illetőleg iratot Szekér Gyulával. Ez a pénzösszeg a Synergon-ügylethez kapcsolódott. Az iratok a banki EU-üzletág tevékenységével, illetve az Egészségpénztárral voltak kapcsolatosak. Közbevetett ügyészi kérdésre elmondom, hogy később kívánok majd arról részletesen nyilatkozni, hogy Baja Ferencnek mi jogcímen küldtem a Synergon-ügylet kapcsán pénzt, annyit megjegyzek, hogy ez a kormányzati megrendelésekkel volt kapcsolatos. Azt elmondom azonban, hogy Baja Ferencnek többször küldtem ezzel kapcsolatban pénzt, illetve úgy pontosítom ezt, hogy Szekér Gyulával, emlékezetem szerint, 1-2 alkalommal küldtem neki készpénzt, a többit személyesen én adtam át neki a Budapest XIII. kerület, Újpesti rkp. 1. sz. alatti házban, lakásban, ahol a Britton székhelye is van. Emlékezetem szerint a lakáson kb. 30-50 millió forintot adtam át Baja Ferencnek. Baja Ferenc ekkor egyedül jött a találkozóra, a pénzátadásoknál mindig csak kettesben voltunk jelen. Megjegyzem azonban, hogy ezekre a pénzátadásokra késő éjjel, emlékezetem szerint mindig este 10 óra után került sor. Elmondom továbbá, hogy a pénzátadáson kívül más esetekben is megfordult Baja Ferenc a lakáson Endrényi Éva társaságában. Elmondom, hogy ezekre a találkozókra is köztünk lévő üzleti okból került sor, de hogy ez az üzlet mivel volt kapcsolatos, ezt csak a későbbiekben kívánom részletesen elmondani.

Azokban az esetekben, amikor Szekér Gyulával küldtem a készpénzt Baja Ferencnek, akkor mindig megmondtam Szekér Gyulának, hogy a pénzt Baja Ferencnek kell átadnia, és erre ezekben az esetekben mindig az Informatikai Kormánybiztonság Budapest XII. kerület, Szilágyi Erzsébet fasorban lévő épületében került sor. Ezen alkalmakkor kisebb összegeket küldtem Baja Ferencnek, ezek pármilliós összegek voltak, az előzőekben említett nagyobb tételekből fennmaradt részek. Biztos vagyok benne, hogy két alkalommal többször a kormánybiztonság épületébe nem küldtem pénzt Baja Ferencnek, így emlékezetem szerint ezen a módon a részére összességében 3-4 millió forintot küldtem. A pénz átadásáról okirat vagy bármilyen más átvételi elismervény soha nem készült.

Közbevetett ügyészi kérdésre elmondom, hogy nincs tudomásom arról, hogy az átadás körülményei hogyan történtek. Nem tudom, hogy az államtitkárságon volt-e beléptető rendszer, ami esetlegesen dokumentálta Szekér Gyula belépését. Nem tudom, hogy a belépéséről bármilyen okirat, engedély készült-e. Nem tudom, hogy Szekér Gyula a pénzzel teli borítékot Baja Ferenc titkárságán adta-e le, vagy személyesen adta át neki az irodájában. De azt el kívánom mondani, hogy én azt az utasítást adtam Szekér Gyulának, hogy a borítékot a pénzzel személyesen Baja Ferencnek adja át. Nem tudok arról, hogy a pénz átadását valaki az államtitkárságon látta-e (esetlegesen Baja Ferenc titkárnője, titkára vagy más, a környezetében dolgozó személyek).

Elmondom, hogy minden esetben, amikor ilyen módon pénzt küldtem Baja Ferencnek, előtte felhívtam őt az én mobiltelefonomról (kapcsolási száma: 06-XX-X-XXX-XXX) az ő mobiltelefonját. Baja Ferencnek egyébként tudomásom szerint két mobiltelefonja volt. Baja Ferenc mobiltelefonszámára nem emlékszem, de általában a privát számán hívtam őt, ami el volt mentve az én telefonom memóriájába. Baja Ferencet pénzátadással kapcsolatos megbeszélés céljából vezetékes telefonon soha nem hívtam.

Emlékezetem szerint előfordult olyan eset is, hogy Baja Ferenc, amikor felhívtam, azt kérte, hogy a pénzátadása céljából Szekér Gyulát ne az államtitkárság épületébe küldjem, mert jelenleg ő nincs bent a hivatalban, hanem egy általa meghatározott helyen, a városban történő találkozó során kerüljön sor a pénzátadásra. Nem emlékszem arra, hogy hol volt pontosan ilyen találkozó.

A pénzzel teli borítékot azzal az utasítással, hogy Baja Ferencnek vigye és adja át, mindig négyszemközt mondtam az irodában Szekér Gyulának. Közbevetett ügyészi kérdésre elmondom, hogy nem tudok megjelölni olyan személyt, aki az általam elmondottakat igazolni tudja. Azt viszont elmondom, hogy a korábban említett üzleti célú találkozó tényét, amin Baja Ferencen kívül Endrényi Éva is jelen volt, a Brittonban dolgozó személyek igazolni tudják, mert erre a találkozóra nem este, hanem napközben került sor. Ilyen személy Mészáros János, Kerék Csaba és Váradi Hédi.

Közbevetett ügyészi kérdésre elmondom, hogy az említett pénzátadásokra 2002-2003-ban került sor. Elmondom, hogy az említett találkozókon kívül egyébként is emberi és üzleti kapcsolatban voltam Baja Ferenccel, rendszeresen találkoztunk és kapcsolatot tartottunk, tehát többször hívtam ettől függetlenül is telefonon. Lehetségesnek tartom, hogy a határidőnaplómban szerepelnek azok az időpontok, amikor találkoztam Baja Ferenccel. Mivel többször beszéltünk egymással mobiltelefonon, ezért azokat az időpontokat szerintem nehezebb lenne beazonosítani, amikor napközben Szekér Gyula találkozott Baja Ferenccel az előzőekben elmondott célból, de azokat az időpontokat, amik késő este, éjjel történtek, és amelyeken én adtam át személyesen a készpénzt Baja Ferencnek, véleményem szerint könnyen beazonosíthatóak, mert ezen alkalmakon kívül máskor az éjjeli órákban soha nem beszéltem Baja Ferenccel mobiltelefonon.

A Baja Ferencnek átadott pénzösszegek a Montrade, Balmoral cégek közreműködésével El Abed Hasantól származtak. A jelen ügy tárgyát képező „technikai rendszert” ebben az esetben csak a lebonyolítás céljából használtuk fel, de továbbra is fenntartom, hogy a Baja Ferencnek átadott pénzösszegek nem a terhemre rótt bűncselekményből (sikkasztás) származtak. Ennek a mechanizmusnak az alkalmazására azért volt szükség, mert így tudtam a legkönnyebben nagy összegű készpénzhez jutni. El Abed Hasannak nem volt tudomása arról, hogy mi az ügylet célja, illetve, hogy az általa biztosított összeg végül is kihez kerül.

A korábbiakban elmondottak szerint volt tehát olyan eset is, amikor nem ügyfélként szereplő személy kérte azt tőlem, hogy a terhemre rótt cselekményből (sikkasztás) származó pénzt egy általa megjelölt másik személynek juttassam el. Ilyen módon részesült a bűncselekményből származó pénzből Puch László is, akinek Mészáros János javaslatára, kérésére küldtem Mészáros Jánossal készpénzt úgy, hogy azt tőlem Szekér Gyula vitte Mészáros Jánoshoz. Szekér Gyula nem tudta, hogy a pénz ezután kihez kerül. A pénzt Mészáros biztos hogy átadta Puch Lászlónak, mert utóbb Puch ezt szóban visszaigazolta. Ennek a pénzküldésnek az indítéka az volt, hogy Mészáros János szerint ilyen módon biztosítható a vállalkozásaink számára megfelelő üzleti eredményre is átváltható politikai háttér. Ennek megvalósulására példa lehet a Hungexpó Reklám Rt. ügye, amiről korábban már beszéltem. Későbbiek során erről hajlandó vagyok részletesen is vallomást tenni, de ehhez egyrészt végig kell gondolnom, hogy az ügylet pontosan, részletesen hogyan történt, illetve, hogy milyen módon lehet beszerezni a vallomásomon kívüli bizonyítékokat, amivel azonban az általam említettek kétséget kizáróan bizonyíthatóak lesznek. Másrészt az ügy lehetséges politikai vonatkozásaira tekintettel jobban szeretném ezt akkor részletezni, hogyha az eddigi és ez utáni feltáró jellegű vallomásomra is tekintettel a velem szemben alkalmazott személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésben enyhítés történik.”