A lakiteleki Hungarikum Liget első számú föladata és tevékenysége a magyar érték feltárása és megőrzése a hungarikumokról szóló törvény szellemében. „A hazai és a külhoni magyar értéktár bővítését segíti a lakiteleki népfőiskola értékfeltáró programja” – Lezsák Sándor megfogalmazása szerint.

Hirdetés

A népfőiskola szervezésében a Drávaszögtől és Szlavóniától Gyergyóig, a Kárpátaljáig, Moldvától az Őrvidékig, Torockótól a Kiskunságig széltében-hosszában működtek az „értékfeltáró kollégiumok”, amelyek eredményei mintegy huszonöt kötetben meg is jelentek az Antológia kiadásában, Agócs Sándor hathatós közreműködésével. 2020 nyarára tervezték a program folytatását, Háromszék, az Ipolyság és Moson vidékén, de ebbe a tervbe a koronavírus keményen beleszólt.

2019 végéig huszonöt értékfeltáró kollégium tevékenykedett, mindegyik munkájáról kiadványok számolnak be. Ötszáznál több települést tártak föl a Kárpát-medencében több mint tizennyolcezer kérdőív kitöltésével, a munkában több mint ezer főiskolás, egyetemista és helybéli kutató vett részt, harmincnégy egyetemről és főiskoláról.

A népfőiskolai tevékenység főleg a személyekre, egyénekre, egyéni sorsokra koncentrál. De itt illendő kitekintenünk és megemlítenünk, hogy hasonlóképpen a lakitelekiekhez, az épített értékek föltárása, megörökítése többek munkájával is gazdagodik. Hasznos Horváth Zoltán Györgynek, Gondos Bélának a történelmi Magyarország épített értékeiről szóló sorozata és a Masszi, valamint a Romanika Kiadó külföldre is kiterjedő magyar értékmentő tevékenysége is. A „Szent Korona öröksége” megnevezéssel. És ha már bővítünk, nem hagyhatjuk említés nélkül Olasz Ferenc művészi munkásságát fotón és filmen, az ezeréves magyar értékek föltárásáról és közkinccsé tételéről. És természetesen a Rákóczi Szövetség működését is legalább említenünk kell. A „Lakitelek-eszme”, a nemzeti értékőrzés tehát, hála az égnek, szélesen kiterjedt.

Ennek a tevékenységsorozatnak van aktuálpolitikai jelentősége is. A balliberális oldal nemzetközömbös. Sőt Gyurcsány, Cseh, Donáth és a majomkodó Fekete-Győr-féleségek kifejezetten magyarnemzetiség-ellenesek is. Ezzel a szovjet szellemet folytatják globalizmusnak álcázva, amely ma már világméretű jelenség. Az értékföltárás, az elszakított magyarság óvása, az antalli tizenötmillió magyar eszménye a mai nemzetközi trendnek mond ellent. Tehát a lakiteleki mozgalomnak minden elvont művészet- és kultúrpolitikai tartalma mellett aktuális vonzatai is vannak. Nem ok nélkül sodorta le az asztalról az EU illetékese a kisebbségek sorsának megtárgyalását. Ez az antihumanitárius cselekedet egy nagy, összefüggő globális koncepció része. A nemzeti önállóság és szabadságjogok ellenében. A lakiteleki népfőiskolai mozgalom pedig abban különbözik élesen a többi nemzeti érzelmű tevékenységtől, hogy szórványban élő, enyészetre ítélt, kiszolgáltatott magyar személyeket karol föl és figyelmeztet balsorsukra dokumentárisan is.

Mégpedig úgy, hogy az „anyaország”, vagyis az itthoni magyarok és a külhonra szakított honfitársak között személyes kapcsolatokat teremt, közös munka révén. Vagyis a lakiteleki népfőiskolai mozgalom nemcsak az épített értékre, hagyományokra, hanem az emberekre, a személyekre koncentrál.

Természetesen mindennemű nemzeti értékmentő mozgalomnak megvan a jelentősége. Az egyik kiegészíti a másikat. Az élő személyekre összpontosító tevékenység azonban dr. Sütő Linda és Schefler György, az értékteremtő program vezetője és szervezője szerint „nagyban segíthet a külhoni magyarság megmaradásának folyamatában, lassíthatja az elvándorlást, az értékek mentén a helyi kitörési pontok megtalálását. Az anyaországon belül szintén nagyon fontos az értékek és értékőrzők védelmének segítése, megjelenési lehetőségük kiterjesztése, amiben nagyon fontos szerep jut a jelen kutatássorozatnak.”.

(Folytatjuk.)

Korábban írtuk