Jókai Mária másutt is részt vett több tájház megalapításában is. Magától értetődik, hogy szülőfalujában is fontosnak tartotta létrehozását. Ugyancsak ő újíttatta meg a templom kertjében álló első és második világháborús emlékművet a múlt emlékei­nek tudatos megmentetése szellemében.

Hirdetés

Az emlékmű alapanyaga egy kommunista szoborzat márványából származott. 2014-ben a világháború emlékére szentmisét mutattak be a hősi halottak emlékére Bíró László püspök és Patyi Ferenc Károly plébános közreműködésével.

Nem fogok minden mozzanatról beszámolni, amit a kollégium cselekedett a helybéliek nyomán, csak megjegyzem, hogy a magyar lakosok nemzeti öntudatának megőrzése, illetve föltámasztása jobbára a vallások (katolikus, protestáns) szertartásaihoz, épületeihez kötődik. Vallásos köntösben hazafias cselekedetek.

Jókai Mária hazatérve falujában létrehozott egy hagyományőrző csoportot, amelyben részt vettek tizenkét-tizenhárom éves gyermekek is. A tájház gyűjteményének rendkívül értékes része a Zsitva menti népviselet, amelyet a néprajzos szakembernek sikerült összegyűjtenie eredeti helyekről, az ott élőktől. Elképesztőnek tartom, hogy ebből a kollekcióból kirajzolódott a helybéliek ruhaviseletének a története is érdekes változásaival.

Jókai Mária Zoboralja környéki falvakban tanított. Kalászon, Gímesen, Barslédecen. Tárgyi gyűjtése mellett legalább olyan fontos volt az emberekkel való foglalkozása. Gímesen Villő nevű tánc­csoportot alapított, könyvekben dolgozta föl az egész tájék, Zoboralja és Nyitra-vidék néprajzát, öt évtized munkája során. Nyolcvanéves is elmúlt, és még mindig fáradhatatlanul dolgozik. 2002-ben Csáky Páltól ezüstplakettet kapott munkássága elismeréséül, Kecskeméten UNESCO-díjat, 2017-ben pedig Magyar Érdemkereszttel jutalmazták.

Jókai Mária alakjának kiemelése persze csak csöpp a tengerből. De sokkal többre nem futja e sorozatban. Épp csak megemlítem Kovács József Györgyöt úgynevezett kikalapált domborművei okán. Bádogos lévén templomon, kastélyon dolgozhatott. Lába törvén szobafogságra ítéltetett, és akkor kezdett előbb tányérokat, majd egyéb művészi tárgyakat készíteni. Erről jut eszembe az erdélyi, marosvásárhelyi Tamás Pál, aki páratlanul szép bronz domborműveket kalapált ki.

Kovács József György a magyar és az egyházi történelemből vette kedves témáit az Árpád-ház szentjeitől kezdve Mátyás királyig és Petőfiig. Ahához, szülőfalujához kötődik megannyi alkotása. A település 750. évfordulójára készített műve kuriózum. Csurgó testvértelepülés ezeréves évfordulójára egy művét a városnak ajándékozta. A 750 éves Aha tiszteleteként az ezeréves testvérvárosnak.

Döbbenetes, hogy a múlt mennyire ihleti, gazdagítja a jelent. Aha 750. évfordulójára férfikórus alakult, az ahai Kordon férfikar, s oly jól sikerült föllépésük, hogy együtt maradtak. Mind a tizenhárman szőlőbirtokosok. Ott voltak Csurgón is az évfordulón. Vagyis járják a Kárpát-medencét.

Még egy téma. Alsóbodok. Először 1228-ban említik a nevét, mint a Garamszentbenedeki Apátság és a Nyitra megyei egyházmegye birtokát. Őrület, hogy ezt a települést is kétszer fölégette a török, de a magyarok mindig újraépítették. Nagy tanulság és példa! Alsóbodokon a lakosok hatvan százaléka magyarnak vallja magát. De ugyancsak említésre méltó, hogy 2017-ben a mártír Esterházy János hamvait végre örök nyugalomra helyezték, itt, a szülőföldjén. Zoboralja egyetlen magyar középiskolája Alsóbodokon működik. Itt van a Zoboralja Múzeum is, a táj történelméről és természeti emlékeiről. XII. századi katolikus templom és számos műemlék. Ugyancsak áll, mert restaurálták, a turulszobor, és itt láthatók a fölrobbantott 1896-os emlékmű darabjai is. És itt metszem el erőszakosan szövegemet, mert a „végtelenbe” nyúlhatna a „Hungarikum Liget” ilyetén ismertetése.

(Folytatjuk.)

Korábban írtuk