A miniszterelnök szívére tett jobb kézzel, az emlékmű előtt térdepelve, baljában vörös szegfűt tartva, a Himnusz hangjaira megcsókolta a 2006-os rendőrterror áldozatainak emlékművét. Az ünnepségen rajta kívül csak hatszáz rendőr, valamint a felesége vett részt, az egykori kormányfőnek, Gyurcsány Ferencnek a lánya. A távolból, a város más részeiből idehallatszott az ágyúzás, a kézigránátok robbanása, az aknavetők tompa dördülése. Amikor már elzsibbadt a térde, a miniszterelnök felegyenesedett, az emelvényre lépett, és megtartotta ünnepi beszédét.

– Ma az igazi hazafiak itt vannak. ’56 és 2006 igazi örökösei – nézett szét büszkén a rendőrök tömegén – itt állnak velünk. Mert akkor az utca volt a véleménynyilvánítás terepe, hiszen nem volt más lehetőség. De ma a demokraták tudják, hogy a hatalom legitim birtokosa kizárólag én vagyok, és csak azok a szélsőséges, reakciós, fasiszta csőcselék elemek randalíroznak az utcán, akik nem értették meg a szabadság, a rend és a demokrácia lényegét. Sokan a szememre vetik, hogy feleségem apja adta ki annak idején a parancsot a brutális leszámolásokra, és feleségem dédapja is felelős volt ’56 vérbe fojtásáért. Ezeknek csak azt tudom üzenni: Szálljanak le az aszszonyról! Vajon én a feleségem vagyok-e? Most, amikor helyükre kerülnek a dolgok és az ötvenhatos vaskefe után felavathattuk a tüntetőkre könnygázt lövő símaszkos kommandós szobrát, vajon kik akarnak még mindig káoszt? Kik érdekeltek abban, hogy feldúlják a város békéjét? Nem nevezem meg azt az ellenzéki politikust, akinek kizárólagos felelőssége, hogy veszélybe került az euró 2045-ös bevezetésének lehetősége, és aki demagóg módon utcára szólítja híveit, mert állítólag másfélmillió huligánt börtönöztünk be az elmúlt hetek zavargói közül. Aljas rágalom! Itt a kezemben ifjabb Gergényi főkapitány kimutatása – tudják, az ő nagybátyja volt az, aki miatt a szőke nős viccek helyébe ismét a rendőrviccek léptek -, miszerint egymillió-háromszázezer-hatszázhuszonkét tüntető ellen indult eljárás, és ebből is hármat felmentettek. Nyilvánvaló, aljas túlzás tehát másfélmillióra hivatkozni! Most pedig megkérem az ünneplő közönséget, térjen vissza harcálláspontjára, és végezze a munkáját.