– A gazdaság hanyatlásának okai a tatárjárásban keresendők – felelte a kormányszóvivő. – A súlyos emberveszteséget, az elpusztított javakat még nem tudtuk pótolni, bár éjt nappallá téve ezen dolgozunk. A kabinet kidolgozta a Pató Pál tervet, most ennek megvalósításán munkálkodnak a szaktárcák.

– Igaz-e, hogy korlátozni kívánják a gyülekezési és a szólásszabadságot?

– Hazugság. Tipikus álinformáció, ami mind ez idáig csak a viktoriánus korra volt jellemző Magyarországon. Például a hit gyülekezés szabadságát kifejezetten ösztönözzük, mint ahogy szólni is bárkinek bármit szabad; legfeljebb utólag lecsukjuk érte.

– Mi a helyzet a taszári bázissal?

– Noha mindaz, ami Taszáron történik, szigorú államtitkot képez, azért kivételesen szolgálhatok egyenes, nyílt válasszal. Taszáron mintegy kétszáz, usque harmincezer iraki mosónő tisztítószerekkel való ellátása történik. A nyelvi nehézségek áthidalására szerződtettünk kétszázezer jól felszerelt tolmácsot, akik naponta negyven-ötven alkalommal körbehordozzák a táboron a három és fél kilós kiszerelésű Arielt. Ez nem izraeli politikust, hanem mosóport jelent.

– Ha valóban kizárólag békés, hétköznapi élet zajlik odabent, akkor mivel magyarázza, hogy a laktanyából százával hordják a holttesteket a közeli temetőbe?

– Köztudomású, hogy a mosónők korán halnak.

– Lát-e esélyt arra, hogy a szocialisták szembenéznek múltjukkal, és levonják a megfelelő következtetéseket?

– Már megtörtént, szembenéztek, de nem bírták látni a képüket. Bővebb információt pillanatnyilag nem adhatok, mert ezt az interjút csak felvételről olvashatják, ugyanis e percben tulajdonképpen Észak-Koreában töltöm a szabadságomat, és mivel erről nem értesítettem a kormányszóvivőt, az csak blöffölni tud. De ha itthon leszek, szívesen vállalok újabb interjút, hogy szabatosan, pontosan, lényegre törően elmagyarázhassam a lakosságnak, miért nevezhető voltaképpen Kánaánnak az, amiben jelenleg élnek. Addig meg olvasgatom az első 80 Jobbszélt tartalmazó dedikált kötetet, amit a 209 5486-os telefonszámon rendeltem.