– Ismét a nyugdíjasok megkárosítása, megalázása és tönkretétele lesz az ára a Fidesz hatalomra jutásának! – sajnálkozott már előre az MSZP-nek a tárgyban lassacskán érintett elnöke. – Kilencvenkilenc éves koráig kell mindenkinek dolgoznia! Hetvenéves balett-táncosok csoszognak és botladoznak majd az Operaház színpadán. Reszketeg kezű sebészek műtenek; érszűkületes, trombózisos postások járják az emeleteket; a hamut is mamunak mondó műsorvezetők szuszognak a tévékben, közel a tízedik ikszhez. Túl a nyolcvanon rövidlátó buszvezetők, szenilis pilóták száguldoznak és röpdösnek keresztül-kasul a világban. Én kénytelen leszek még negyven évig gyűlölködni, Ungváry is írni fogja további ötvenhét évig a jobbszeleket a Demokratába, hiába keltik egyesek alaptalanul felmondásának hírét. És mindez hagyján, mert valójában senkinek sem engedik, hogy megélje ezt a szép kort, nehogy fizetniük kelljen; ezért a kilencvennyolc éveseket lassú tűzön megsütik. Aki szerint ez túlzás, gondoljon arra, hogy 1998-ban is elvették az 52 milliárdot, éppen, ahogy mondtuk. Ki adta ezt vissza Önöknek? Mi. És még mit tesznek majd? Hát rátörnek az otthonokra. „Jó napot! Van itt nyugdíjas?” És már viszik is a nyomorba, a betegségbe, az éhhalálba, a hajléktalanságba. De mit is beszélek? Még hogy „Jó napot!” Hát csudákat! Nem is köszönnek, csak lőnek. Hiányzik ez valakinek? Ha hiányzik, hát csak szavazzanak nyugodtan a Fideszre. Én nem vádaskodom, nem hazudok, nem fenyegetőzöm, mindössze annyit közölhetek: kiszivárgott a polgári szövetség belső jelszava, ami így hangzik: „Jaj a nyugdíjasoknak!” Hát e szerint voksoljon, aki tud.

Ungváry Zsolt