A szocialista, liberális és zöld képviselők azonnal kötelezettségszegési eljárás megindításáról terjesztettek be javaslatot, a legradikálisabbak a hollandok szavazati jogának felfüggesztését követelték, sőt Daniel Cohn-Bendit odáig ment: zárják ki a németalföldieket az unióból.

Mert mi is történt voltaképpen? Egy demokratikusnak hazudott, a jogállam bástyái mögé besunnyogott országról kiderült, hogy az államfőjét nem a nép választja. Nem is az országgyűlés. Az államfő egyszerűen átadja helyét a fiának. Ráadásul – és erről több képviselő, köztük Gurmai Zita csak most értesült – Hollandia királyság! A huszonegyedik században! Európában!

– Elképesztő – nyilatkozta Göncz Kinga a Népszabadságnak. – Ezt nem fogjuk tűrni. A jóérzésű demokraták joggal visonganak. Követeljük, hogy Hollandiában azonnal kiáltsák ki a köztársaságot, tartsanak választásokat, amelynek tisztaságát az MSZP küldöttsége fogja ellenőrizni, Szanyi Tibor vezetésével.

– Skandalum! A liberális elvek lábbal tiprása! – ordibálta kidagadt nyaki erekkel Guy Verhofstadt, belga képviselő. – Mifene ország az olyan, ahol örökletes király ücsörög a trónon, mint valami Übü egy abszurd bohózatban?

Még folytatta volna, de néhány néppárti figyelmeztette, hogy Verhofstadt maga is egy monarchiából érkezett.

– Noch dazu – hívta fel a figyelmet Hannes Swoboda egy látszólag elsikkadó apróságra – a lemondó női államfő helyébe férfi lép, ezzel a női kvótákért harcolókat is arcul csapták.

Mindezt hallva a hollandok remegő lábbal lemondták a nagyszabású beiktatási ceremóniát, Vilmos Sándort száműzték, és Amszterdamban az EU irányelveinek maximális betartásával új alkotmányt fogadtak el, amelyben már a politikailag korrekt államforma szerepelt.

Ungváry Zsolt