– Sejtettem, mert minden héten háromszor felhívnak. De külföldön vagyok, így percenként 26 forint 60 fillérembe kerül, hogy hallgatom ezt a reklámot…
– Azt hittem, már régen nincsenek fillérek.
– Ez pusztán elvi összeg. Beszoroznak, kerekítenek.
– Az egészsége megőrzése szempontjából…
– Manapság mindenki görcsösen pátyolgatja saját mulandó testét…
– Érthető! Mindenki arra törekszik, hogy minél tovább éljen.
– Ugyan meddig? Mit számít hatvan-nyolcvan év az örökkévalóságban? Ismeri Ön a moláris tömeget? Azt fejezi ki, hogy hatszor tíz a huszonharmadikon darab atomnak mekkora a súlya. A hidrogéné például egy gramm. Egy hatost kell leírni és huszonhárom nullát. Ennyi hidrogén tesz ki egy grammnyi tömeget. Ha az ősrobbanástól kezdve valaki másodpercenként egy hidrogént dobott egy kosárba, még mindig nem jött össze neki az egy gramm.
– Ön nagyon szereti a számokat, ezért tájékoztatom: ha most vásárol a hajhullás elleni probiotikus cseppjeinkből, harmincegy százalékos kedvezményt adhatunk, feltéve, hogy elmúlt negyvenkét éves és nem szenved köszvényben. Ez nem semmi, ugye?
– Minden egy nagy semmi! Az atommag és az elektron között akkora a távolság, hogy ha az egyméteres fiam mint atommag áll Érden a konyhánkban, akkor nekem mint elektronnak Fehérvár magasságában kell keringenem. Ha ez a távolság nem létezne, az Eiffel-torony komplett anyaga elférne egy porszemen. A világ azért ekkora, mert az atommag és az elektronok között hihetetlen nagy távolság van. Tudja, mi tölti ki ezt az űrt? Semmi. Vagyis a világot valójában a semmi alkotja.
– Magát se hívom fel többet…
– Éppen kérni akartam.
Ungváry Zsolt
