Ahogyan Pécsett Szili Katalin jelöltségének eredményét várta izgalommal az összes politikai párt, ugyanúgy a tizenöt éve balliberális irányítás alatt álló VIII. kerület MSZP-s és SZDSZ-es jelöltjeinek eredményei bizony megmutatják, hogy hol áll ma a két párt a Fideszhez viszonyítva.

A finishez érkezve úgy tűnik, hogy az MSZP, miként az országos politikában az országról, úgy mondott le kerületi szinten Józsefvárosról. Legalábbis minden jel erre mutat Komássy Ákos MSZP-s polgármesterjelölt kampányát látva.

Komássy programja írásába se fektetett túl sok energiát. Inkább az esélyesnek tartott Fideszes jelölt programjából ollózott össze több elemet is, de nemcsak tőle, hanem még az esztergomi fideszes polgármestertől is kölcsönvette például a „gyarapodó” szlogent.

A 2002-es és 2006-os Gyurcsány–Ron Werber kampánystílus után már nem maradt más nemzetközi példa a szocialisták számára, csak a németországi minta, amikor is a német szociáldemokraták kampányukat a kereszténydemokrata Angela Merkel programpontjaival töltötték fel. A helyi MSZP és Komássy Ákos ötlettelen, „kölcsönvevős” kampánya talán leginkább azzal magyarázható, hogy az országosan ma 10-11 százalékos támogatottságú MSZP-nek minden kapaszkodóra szüksége van a talpon maradáshoz. Úgy látszik, már az se baj, ha ez a kapaszkodó akár épp az ellenfél gondolata, programja.

De talán nem is ez a programlopás a legnagyobb baj az érthető okokból magát népszerűsíteni kívánó Komássyval. Sokkal inkább elgondolkodtató, hogy a szocialisták jelöltje eddig nem igen látott önkormányzatot belülről. A politika közelébe Medgyessy Péter volt személyi titkáraként került, majd Gyurcsány alatt külpolitikai tanácsadóként kapott fizetést.

Aktív szervezője volt az MSZP nagy rágalomkampányainak, legnagyobb befolyással a – Zuschlag-ügy miatt mára már jogutód nélkül megszűnt – Fiatal Baloldal alelnökeként bírt, ekkor egyszerre élvezte Gyurcsány Ferenc, Juhász Ferenc és Hiller István bizalmát.

A Fiatal Baloldal balhéit Komássy sem tudta elkerülni, a ma is tartó Zuschlag-perben – amelyet a bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt indított az ügyészség –, tanúként hallgatta meg nemrég a bíróság.

Komássy ugyanis éppen abban az időszakban volt a FIB alelnöke (2002-től), amely időszakban a vád szerint a törvényellenes pénzfelhasználás folyt a szervezetben. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ő megússza a Zuschlag ügyet, mint ahogy következmények nélküli lett 2006-os, halált okozó közúti balesete is.

„Sebezhetetlenségét” többek szerint annak köszönheti, hogy befolyásos barátai még ma is vigyázzák, hogy haja szála se görbüljön. Draskovics Tibor miniszter Komássy húgának élettársa, Gyurcsány Ferenccel pedig közeli bizalmas viszonyt tartott fenn mindig is. A volt miniszterelnökről Komássy a FIB rendezvényein előszeretettel dicshimnuszokat adott elő, sok pozitív jelző mellett „tökös” miniszterelnöknek nevezte őt a nyilvánosság előtt. Máskor a kis és a nagy szocialisták viszonyáról úgy fogalmazott, hogy „a FIB ugyanazt a zenét játssza, mint a szocialista párt, csak más hangszeren”. A nagy szocialisták bizalmának köszönheti minden bizonnyal azt is, hogy most jutalomként megkapta Józsefvárost, holott korábban nem is volt köze a kerülethez.

Komássy nyilatkozatai szerint az esélyegyenlőségre, a kispénzű negyedekre építi programját. Csakhogy pártvezérkara pont a most képviselni kívánt értékek irányába intézték a legtöbb támadást az elmúlt hét évben, s mára ezt Józsefváros polgárai ugyanúgy tudják, mint az egész ország.

A mára darabokra hullott és jó ha 1 százalékot elérni képes SZDSZ számára nagy a tét a most vasárnapi polgármester-választáson. Ha a párt képes lenne 5 százalék feletti eredményt elérni, az már jó ok lehet arra, hogy pezsgőt bontsanak és ünnepeljék „óriási” győzelmüket. S ez a tavaszi választások előtt sok erőt adhatna a párt összezsugorodott szavazótáborának.

Hogy így legyen, Takács Gábor szavazatrabló taktikát választott: az MSZP-s jelöltet esélytelenebbnek beállítva a szocialista szavazók voksaira utazik. A szavazatrablás mellett, mivel saját pártjára és annak népszerűségére nem tud építeni, rendszeresen a lózungszerű Orbán-fóbiára és a Csécsei Béla iránti nosztalgiára támaszkodik.

Takács kampánykiadványain előszeretettel állítja be magát Csécsei utódjaként, mintha az SZDSZ-nek bármiféle jogosultsága lenne a polgármesteri székre. Amolyan „én vagyok a királyfi ” játékot kezdett játszani a józsefvárosi SZDSZ, mintha örökölhető lenne e tisztség számukra.

Csakhogy az SZDSZ józsefvárosi öröksége korántsem annyira vonzó a választópolgárok számára. Vagyis Takács nagy valószínűséggel téved, ha a nosztalgiára alapoz. Ennek felszámolásáért ugyanis maga az SZDSZ tette a legtöbbet az elmúlt években. Ezért csúnya meglepetésre ébredhetnek a liberálisok november 23-án, elvégre a polgármestert még mindig a nép választja. S a nép bár érezhetően nincs oda a kormánypártokért, azért az MSZP támogatottsága még így is négyszer akkora, mint az SZDSZ-é.

Ezt Józsefvárosban legutóbb a júniusi európai parlamenti választásokon lehetett mérni, akkor az MSZP 20, az SZDSZ 5 százalékot ért el.

Takácsnak így nem maradt más választása, csak az, hogy magát állítsa be esélyesebbnek az MSZP jelöltjével szemben, s így szavazatrablásba kezdjen a baloldalon. A nagy kérdés, azonban az, hogy vajon mennyire értékelik a szocialista szavazók Takács Gábor taktikáját.

Ugyanígy problémás az is, hogy Csécsei lemondásában egyes vélekedések szerint valójában saját SZDSZ-es embereinek jelentős szerepe lehetetett, köztük a most SZDSZ frakcióvezető Takács Gábornak is. Bár ő cáfolta, hogy neki köze lett volna Csécsei kitúrásához, azt maga Csécsei is elismerte az SZDSZ-ből való kilépésével, hogy nem felhőtlen a viszonya a párttal.

Ha e két tényt, a szavazatrablás taktikáját és a párton belüli konfliktusokat egybevesszük, sok baloldali és liberális szavazó kétszínű játékosnak tarthatja Takácsot.

A liberális jelölt mindennek feloldására olyannyira szeretné, ha Csécseivel azonosítanák, hogy még ugyanazt a plakátot és szlogent is használja, mint Csécsei korábbi kampányában, igaz, az SZDSZ-logó többről lemaradt, illetve alig kivehető.

Kiadványaiban pedig a volt polgármester első helyetteseként hangsúlyozza saját – még párttársai által is megkérdőjelezett – nagyságát. Ugyanis azt még az önkormányzat működését részleteiben nem ismerő kívülálló is sejti, hogy a Fideszes többségű Józsefvárosi Önkormányzatban a 16 jobboldali képviselő mellett a 4 SZDSZ-s képviselőnek, köztük Takács Gábornak mekkora súlya lehet.

A szabad demokraták helyzete tehát finoman szólva sem nevezhető rózsásnak Józsefvárosban sem. Különösen nehéz úgy, hogy a legesélyesebb polgármester- jelöltről, dr. Kocsis Mátéról elismerő szavakat kénytelen írni a választópolgároknak küldött levelében: „Nem kellett csalódnom benne, e feladatkörök mindegyikét jól látta el, és közben a szükséges vezetői tapasztalatokat is megszerezte (Kocsis Máté.) Bajom tehát nem a személyével van.” Hanem nyilván azzal, hogy fideszes. Csakhogy mára, bármennyit is dolgozott ez ellen az SZDSZ, nem szitokszó a Fidesz. Ahogyan – mint az ellenfél is elismeri – Kocsis Máté is alkalmas polgármesternek.

Takács Gábor a választópolgárokhoz írt levelébe belepakolt mindent, ami alkalmas lehet szavazatszerzésre, szavazatrablásra: a gonosz Orbán Viktorozástól kezdve a félelmetes narancssárga Magyarországon keresztül a minden házba rendőr költözzön programig. Ám nem kell politológusnak lenni ahhoz, hogy világosan lássuk, mindez csupán szedett-vedett próbálkozás, arra, hogy egy megszűnőben lévő párt utolsó mohikánjaként még a húsosfazék mellé ülhessen egy rövid időre.

Egy olyan párt jelöltje riogat ismét, amelyet az EP-választáson már saját korábbi szavazói is elhagytak, s mára érdemben kiírta magát a magyar politikából, s amelyből egyébként maga Csécsei Béla is az elsők között lépett ki. Az SZDSZ a kormányzásban is megmutatta, hogy semmire nem képes a kisemberekért. Ha rajtuk múlt volna, még ma is fizetnénk a vizitdíjat, a tandíjat, a kórházi napidíjat.

Ha ennek fényében értelmezzük Takács Gábor „Ismerjük egymást!” szlogenjét, akkor nem csodálkozhatunk azon, ha a józsefvárosiak máris viccből hozzáteszik: „Mint a rossz pénzt!” A viccek pedig az utca hangulatát tükrözik mindig: úgy tűnik ennek alapján a kerület lakóinak elege van mind az SZDSZ-ből, mind jelöltjéből.

A VIII. kerület MSZP–SZDSZ egymás elleni játéka, vagyis az életben maradásért való küzdelem egyben tovább is gyengíti pozíciójukat a Fidesz jelöltjével szemben. A polgármester-választás jelöltjei egyben a pártokat is minősítik.

Már korábban jeleztem, hogy az elmúlt húsz esztendőben a jelöltállítási versenyben hosszú távú minőségi javítást egyedül a Fidesz tudott megvalósítani a magyarországi politikai arénában. Az egész politikai osztály pártvezérkaraiban meglévő statikusságot a Fidesz tudta oldani az új, minőségi jelöltek dinamikus beengedésével a pártba. Kocsis Máté tipikusan testesíti meg ezt az új, ifjú, tehetséges dinamikát.

A Fidesznek ugyanakkor szerencséje is van, mert az óriási beáramlás miatt kényelmesen tud válogatni a minőségi jelöltek között. Kocsis Máté esete még a tipikus győztes esete is lehet, ha vasárnap ő nyeri a választásokat. Márpedig minden előrejelzés, felmérés ezt mutatja.

Zárug Péter Farkas

politológus