Vagyis, a laikusnak furcsának tűnő kezdő mondatom mindezek tükrében az jelenti, hogy a közszolgálati médiumok mellett létrejövő kereskedelmi médiumok a magyar társadalom művelődéséhez, érdemi tájékoztatásához és tájékozódásához, valamint szellemi fejlődéséhez nem, vagy nagyon kis mértékben járulnak hozzá.

A kereskedelmi média a rádiózás és televíziózás területén a három funkció közül szinte kizárólagosan a szórakoztatásra rendezkedett be 1996-tól, és a másik két funkciót, a hírszolgáltatást, tájékoztatási kötelezettséget, valamint a mentálhigiénés feladatok vállalását minimálisra szorították le az ORTT-vel kötött szerződésükben. Amely vállalásokat egyébként rendre megszegték, vagy teljesítésüket kijátszották, amiért már többször szankcionálta őket a legfőbb médiahatóság – a változás elérése nélkül.

E téren különösen a kereskedelmi televíziók, az RTL Klub és a TV2 jeleskedett az elmúlt tizenkét évben, amely csatornák az 1996. évi I. törvényben szinte az összes fontos tilalmat és kötelezettséget áthágtak, amely a reklámozásra, ennek időkeretére, gyakoriságára, a műsorszámok korosztályos besorolására, a műsorok tartalmára és a szerződésükben vállalt közműsor-szolgáltatási kötelezettségükre vonatkozott.

A profithajszolás végett a legelemibb emberi tulajdonságot, a kíváncsiságot kihasználva pedig minden erkölcsi gátat áthágtak. Először a mindennapi nyilvánosság részévé tették a vulgárnyelvet, beengedték világukba ennek alantas tartalmát és nyelvi megjelenési formáit, folyamatos megjelenést biztosítottak a deviáns magatartásoknak, amelyeket relativizáltak, és szórakoztatásuk egy jelentős része az agresszió valamilyen típusú bemutatásához kapcsolódott.

A hírszolgáltatás és tájékoztatás kötelezettségének gyakran csak formálisan tettek és tesznek eleget, különösen a kereskedelmi rádiók és a legprimitívebb hírszerkesztési elveket követő RTL Klub.

Ezek az úgynevezett infotainment, vagyis a információ szolgáltatás és szórakoztatás (entertainment) keveredéséből született „híreket” mondanak, amelyek tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy hallgatójuk, nézőjük a társadalomban zajló és őket érintő fontos kérdésekről tájékozódjanak. Ellepi e híreket a bulvár és az eseti, egyedi érdekesség, az áramütött disznóvágótól, az „új kenguru érkezett az állatkertbe” című híreken át, a sztárok magánéletéig. Már többször leírtam, hogy a modern kommunikációs társadalmakban állíthatjuk Széchenyit parafrazálva, hogy: Médiájában él a nemzet!

A média nyelvi, kulturális, informális, mentálhigiénés szerepe a szocializációban a család erejével vetekszik, vagy azt egyenesen meghaladja a 10-18 éves korosztályban, amikor is, felmérések szerint a családon belül töltött aktív órák számának többségét a televíziózás és az internetezés köti le.

A fiatal és gyermekkorúak védelme így kitüntetett fontosságú a mai médiauralt társadalomban. A sokat szidott rádiózásról és televíziózásról szóló törvény e térten tartalmilag jó szabályozást ad. Hiányossága is csak a gyakorlati működés után jelentkezett, amikor világossá vált, hogy a törvénysértésért kilátásba helyezett büntetések korántsem olyan elrettentők, hogy azt ne érje meg akár sokadjára is megtenni, és elviselni értük az ideiglenes műsorszünetelést és pénzbüntetést. Különösen úgy, hogy az 1996-tól eltelt időszakban a nagy tévécsatornák és a nemrég bezárt rádiók igen gyakran kaptak politikai támogatást a balliberális ORTT-tagoktól, felmentést mindazon társadalomromboló tevékenység alól, amelyek a 2000-es években teljesen általánossá váltak, e médiumok világában. Ezért is fontos a héten előterjesztett büntetés a két kereskedelmi tévécsatorna esetében. A javaslatról és annak büntetési tételéről ismét vita alakult ki az ORTT tagjai között.

„Az RTL és a TV2 tavaly év vége óta a nézőszám hajszolása érdekében folytatott öncélú vetélkedés jegyében egyre több törvénysértést követett el a délutáni, gyermekek által is nézett műsorsávban a Mónika show és a Joshi Bharat bulvár talkshow-kban. Az ORTT napirendjén nyár óta gyűlnek a két műsorral kapcsolatos törvénysértéseket feldolgozó előterjesztések, köztük egy 10-10 epizódot feldolgozó célvizsgálat eredményei. Az ORTT ahelyett, hogy visszatartó erejű szankcióval végképp megálljt parancsolna a sorozatos törvénysértéseknek, több mint fél éve halogatja döntéseit” – áll Szalai Annamária nyilatkozatban.

A Fidesz ORTT-be delegált tagja kijelentette, hogy önmagában a bemutatott témákat – a bűnözést, agressziót, szokásostól eltérő szexualitás orientációkat, pedofíliát, molesztálást, vérfertőzést, promiszkuitást, bántalmazást, lelki terrort – a kiskorúak még felnőtt segítségével sem képesek feldolgozni. Mindezek mellett a bemutatás módja – trágárság, stúdión belüli erőszak, a műsorvezetők provokatív viselkedése – fokozzák a gyermekekre gyakorolt kedvezőtlen hatást. Félelmet keltenek, szorongást váltanak ki bennük, biztonságérzetükre negatívan hatnak – fejti ki helyesen Szalai.

A Fideszes delegált nyilatkozata azért is fontos, mert már régen született ilyen egységes, nyilvánosság előtti tiltakozó megszólalás a kereskedelmi csatornák társadalomromboló tevékenysége ellen. Az ezeket hangoztató konferenciák, szakmai megnyilatkozások sajnos alig jutnak el a nyilvánossághoz, de még a politikai szereplőkhöz sem.

Ha valami ma megtestesíti az agresszió kultúráját, a primitív vulgár nyelv terjesztését, és az intolerancia és deviancia terjesztését, akkor az a Mónika Show és a Joshi Bharat-műsorok. Büntetésüket már sokadjára azért kapják, mert e műsorok a kiskorúak sérelmére elkövetett sorozatos törvénysértés mellett erősítik a társadalomban a romákkal szemben élő negatív sztereotípiákat, sértik az alapvető alkotmányos jogokat, az emberi méltóságot, a család intézményét. Szalai megállapítása szerint a műsorok szervezése is aggályos.

Már korábban is elszórt lapértesülések alapján ismert volt, hogy panaszosok sokasága szerint gyakran becsapják a műsorba hívott vendégeket, mással találkoznak, mint akit ígértek a műsor szerkesztői, és mindezek mellett még kevesebb tiszteletdíjat, költségtérítést is kapnak. Általában pedig olyan nyilatkozatot íratnak alá e csatornák szereplőikkel, amelyet nincs módjuk tanulmányozni, és annak ellenére adásba szerkesztettek felvételeket, hogy ahhoz a szereplők nem járultak hozzá.

Kétségkívül ez a televíziózás legalja. Mindenki, aki ehhez nevével, munkájával hozzájárul, akár csak ügyelőként is, a média WC-jének szilárd tartalmát adja. Persze mondhatják a liberális médiavilág szereplői: tessék elkapcsolni! Csakhogy ez nem elkapcsolás vagy ott maradás problémája. Ez a törvények betartásának a kérdése.

Ugyanis mindezt a meglévő törvények alapján nem lehet, nem szabad elkövetni. Ezért sajnálatos, hogy ismét vita alakult ki az ORTT elnöke és az ellenzéki delegáltak büntetési javaslata között, arról nem beszélve, hogy a kormánypárti médialobbit képviselő SZDSZ-MSZP delegáltak az ORTT jogászai által javasoltnál messze kevesebb büntetés mellett kardoskodtak.

Az ORTT jogászai ugyanis 54 órára sötétítenék el az RTL képernyőjét, míg a Joshi Bharat esetében 105 millió forintos kötbért helyezett kilátásba. A kereskedelmi médiaoligarchiát támogató szocialista és szabad demokrata páros viszont hallani sem akart az ilyen mértékű büntetésről.

Majtényi László pedig sajátos közbülső álláspontot foglalt el. Ő inkább a büntetési tételt csökkentené annak érdekében, hogy mégiscsak kapjanak büntetést a kereskedelmi televíziók, ahelyett, hogy – lemondása után – megint hosszú időre büntetlenül folytassák pusztító tevékenységüket. Majtényi az RTL-nek 18 órás elsötétítést, a TV2-nek pénzbüntetés helyett pedig „csupán” 24 órás műsoridő-felfüggesztést javasolt.

Nyáron már egyszer kiszabott 12-12 órás büntetés az ORTT a két csatornának, akkor maga Majtényi kezdeményezte, hogy szigorúbb, 24-24 órás eltiltást kapjon a két televízió említett műsoraik miatt.

Sőt, ezen túlmenően Majtényi közleménye szerint: „… személyes indítványomra a délutáni beszélgetős műsorok vizsgálatát az ORTT mellett az adatvédelmi biztos is megkezdte, így teljesen nyilvánvaló, hogy az említett módosító javaslatom célja a legkevésbé sem az, hogy »segítséget nyújtsak« a műsorszolgáltatóknak.”

Ez igaz, csakhogy az enyhébb büntetésre tett indítvány pont azért érthetetlen a leköszönő elnök részéről, mert a nyári büntetések sem hoztak e téren eredményt.

Az is igaz viszont, hogy a büntetlenség – az ORTT-n belüli politikai és érdekellentétek miatt – egyenesen az intézményt teszi nevetségessé az által, hogy a nyílt és egyértelmű törvénysértésekre még csak szankciótípust és mértéket sem képesek meghatározni, miközben a törvénysértő televíziók akadály nélkül folytathatják folyamatos jogsértéseiket.

A testület egy-egy tagja már többször, különféle okokra hivatkozva sikerrel akadályozta meg a döntéshozatalt. Egyszer a kereskedelmi tévékkel való konzultáció eredményeinek bevárására, máskor pedig a csatornák által október 1-jétől alkalmazott etikai kódex hatásának vizsgálatára hivatkoztak. A lényeg mindig a jogsértő állapot szankció nélkül hagyása s így a jogsértések folytatásának hallgatólagos támogatás volt.

Demokratikus intézmény – amelyik nem kormányszerv – így még nem asszisztált a piaci oligarchiának, mint az elmúlt két hónapban az ORTT. S az itt-ott felsejlő szakmaiságot minduntalan gyarmatosítja a politikai és piaci érdekháló.

A szerző politológus