„Azokat, akik Magyarországot nem szeretik, nem kényszeríthetjük maradásra” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Gyurcsány bírálta azokat, akik mások munkájából élnek, és akik azt hiszik, hogy „nekik mindenki tartozik, és ők nem tartoznak senkinek”, és azokat, akik „a történelem ráncaiban képzeletbeli bűnt keresnek, amellyel Magyarország nekik adósuk.” „Azoknak pedig, akik Magyarországot nem szeretik, és mindent követelnek tőle anélkül, hogy neki bármit is adjanak, azt mondom, hogy nem kötelesek az ország területén maradniuk.”

Ezt persze nem Baxter mondta, hanem Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, és Magyarország helyett Franciaországról. Lett is belőle nagy felháborodás. Rasszista, kirekesztő, idegengyűlölő szöveg. Most képzeljük el, ha ugyanezt Orbán mondja! Hát még akkor, ha Kövér vagy Csurka! Baxter egyébként nyugodtan mondhat bármit: már az övéi sem veszik komolyan. Az elszabadult hajóágyú ide-oda száguld a süllyedő hajó fedélzetén, és mindent összetör. Félidőben ismét cserére számíthatunk, talán maga az Ügynök tér vissza, hogy hatalmas pénzügyi szakértelmével befejezze a jóléti rendszerváltozást. A (francia) becsület bajnoka a Magyar Narancsban cikket publikált hat év közpénzügyeiről. Finoman ugyan, de bírálja utódját, amiért nem vállalkozott reformokra a puccs után, és a kampányban „valószínűleg többet kellett volna mondani a valóságról”. Beszél az antidemokratikus titkolózásról is, bár szerinte a kiigazító csomagot „tűrni kell, még akkor is, ha ez komoly fájdalmakkal jár.” Magát Baxtert is erkölcsi dilemmák gyötrik, hiszen szerinte különbség van a hétköznapi és a politikai erkölcs között. „Nem hazudtam, de nem bontottam ki az igazság minden részletét” – nyilatkozta az őszödi gondolkodó a Népszabadságnak. „Mi a feudalisztikus emberi viszonyok átalakítását szeretnénk” – mondja kissé ködösen, majd megjegyzi, „szégyentelenül a percnek élünk” – fájlalva, hogy senki nem veszi észre, az amerikai elnök látogatásával „szimbolikusan is beemelte Magyarországot a győztesek közösségébe”, nem kellett volna szegényt a vízumkérdéssel nyaggatni. Hej, szép is volt a magas intelligenciahányadosú Bushman elnök beszéde a Citadellán! Csak egyetlen gyöngyszem a beszédből: „Továbbra is támogatjuk az iraki kormányt abban, hogy Irak elfoglalja jogos helyét Amerika és Magyarország mellett, amelyek a szabadság világítótornyai világunkban”. Mindezt annak kapcsán, hogy az iraki kormányfőt is ugyanazon eszmék lelkesítik ma, mint a szabadságszerető magyarokat 1956-ban. „Az új iraki kormány a Közel-Kelet szívében jól fejlődő demokrácia ígéretét fogja felmutatni a világnak.” Az új magyar kormány ugyanezt fogja tenni Közép-Európában. Remélem, azért kevesebb áldozattal. Azt hiszem, ennyi elég ahhoz, hogy megállapítsam, szépen visszajutottunk a szovjet szocializmus világába. A szavak elvesztették értelmüket, a fogalmakat fordítva használják, és mindegy is, mit mondanak. Baxter nyugodtan mondhatná, hogy nemcsak a feudalizmust számolja fel, de bevezeti a többnejűséget és minden hó első szombatján a parlament mellett, a Károlyi-szobornál törvénynapot tart, hogy a bíróságok ne húzzák évekig a polgárok pereit, valamint élni kíván az első éjszaka jogával, Hiller pedig az esélyegyenlőség növelése érdekében bevezeti az utólagos tandíjelőleget azok számára, akik hatvanéves korukig nem szereztek diplomát. Én edzett vagyok, életkoromnál fogva megszoktam, hogy a természetes kiválasztódás úgy működik rendszerektől függetlenül, hogy minél hülyébb és erőszakosabb valaki, annál nagyobb esélye van arra, hogy komoly karriert fusson be. A közmondás régi és nagyon igaz: kis bölcsesség kormányozza a világot. De hogy a komplett hülyeség is alkalmas rá, azt most mindenki megtapasztalhatja a saját bőrén, és globálisan. Voltak gyengeelméjű császárok, királyok, őrültek, gyilkosok bőven az emberi történelemben. Voltak szabadon választott őrültek és tömeggyilkosok is szép számmal. „Tűrj békével”, tanácsolta Bánk bán Tiborcnak. Az ékesszóló Ügynök is azt mondja, tűrjünk. Az ellenzék is meghatóan türelmes, kulturáltan elvitatkozgat, ha a mesternyalnokok meghívják a tévébe egy kis nyilvános megaláztatásra.

Ez nyilván a lehetséges világok legjobbika. Műveljük kertjeinket, míg el nem kobozzák.