Nem állítanak persze – sugallnak. A tisztességtelenség nem ismer határokat” – háborodik fel a kormánybarát újságíró, hiszen „a nagy hír nem újság. Szó volt róla Debreczeni József Az új miniszterelnök című, Gyurcsány Ferencről szóló könyvében” – mármint arról, hogy „Magyarország élén egy olyan ember áll, akinek az apja börtönben is ült. Lehet egy ilyen rendes ember?” Persze, a leszármazottak nem felelősek felmenőik tetteiért, bár volt vagy negyven év, amikor finoman szólva is másként gondolkodtak erről a diktatúra törvényhozói és végrehajtói. Az örökletes bűnelkövetési hajlam tabutéma, akárcsak a „cigánybűnözés” vagy a különböző emberfajták intelligenciájának összehasonlítása. Sőt, politikailag korrekt módon még holmi priuszokról meg elévült bűncselekményekről sem illik beszélni, a személyiségi és adatvédelmi jogok és az ártatlanság vélelme miatt voltaképpen csak Gy. F.-ről szabad beszélni, aki tiszta lappal indul, sőt maga egy tiszta lap, akár a kormány többi tagja. Az is csúnya dolog, hogy az ember felfigyel arra a kis hírre, hogy Debreczeni publicisztikai kötete az ORTT milliós támogatásával jelenhetett meg a szocialista haza üdvére, lám, az ellenzéki éhenkórászoknak fogalma sem volt erről a kézenfekvő lehetőségről, ahogyan a kiskunhalasi diszkó fénytechnikájára költött huszonöt milliócska létezéséről sem, sőt amilyen maflák vagyunk, a Miniszterelnöki Hivatalnak sem ajánlottunk tanulmányt bármiről hatmillióért, ahogyan az Ariba Bt., sőt azt sem tudtuk, hogy létezett egy Pimper Richárd nevű kancelláriai államtitkár, aki e tanulmányt elfogadta. Nem helyes bárkinek a nevével viccelődni, de hát ez a vörös Pimper(nel) éppen beleillik a Disco Magic képletbe, akárcsak Budai (Bugyik) Bernadett, és a nemrég megnyitott Anti-lop kormányzati portál. A www.anti-lop.gov.hu a világ vicce, ennél még a szadeszos lop-stop tábla is jobb ötlet volt, közlik a közérdekű bejelentések listáját (e pillanatban 166 darab), legtöbbnél annyi az információ, hogy „kivizsgálás folyamatban”, de a bejelentés témájáról semmilyen tájékoztatás nincs, ez is a Hülyék Nagy Párbeszéde, körülbelül annyit ér, mint a Történeti Hivatal munkája az ügynökkérdésben. Bajnai Gordonék jót mulatnak, hiszen „ennek az oldalnak az a célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unióból származó források szabályos és átlátható felhasználásához”. Szeretném ezúton felajánlani a Kormányzati Kommunikációért Felelős Szakállamtitkárságnak illetve Pimper Richárd elvtárs utódjának „speciális szakértelmet igénylő” tanulmányomat, melynek munkacíme: „Miért nincs szükség Gy. F. miniszterelnökre és a Miniszterelnöki Hivatalra” – ez is lenne legalább 138 oldal, és lényegében a Demokratában megjelent 86 Kármentés felcím alatt megjelent publicisztikáim gyűjteménye lenne. Ugyancsak örömmel felajánlanám az ORTT-nek, hogy támogassa mintegy 400 oldalt kitevő Polgári Politikai Lexikonom kiadását, mely tördelve, nyomdakészen kiadóra vár.

Egyébként a Miniszterelnöki Kabinet munkatársainak fizetése igazán bagatell, az üzleti szférából „csábították át” e kiváló szakembereket, akárcsak Bajnai Gordont, vagy éppen Szetey Gábort. E bizonyos Pimper Richárd például havi bruttó 854 ezer forintos illetményt kapott, de Baráth Péter kommunikációs főigazgató, Kirsch Zsuzsa marketingkommunikációs igazgató, Rózsa Gyöngyi PR-igazgató és Tóth András, a kabinet szakpolitikai igazgatója egységesen havi bruttó 900 ezret visz haza az origo.hu szerint. Politikailag nem lenne korrekt szakértelmüket firtatni, még kevésbé azt, kiknek a kijei is ők, hiszen az apák sem felelősek gyermekeikért, Gyurcsány-papa sem sejthette, mit művel a fia egy egész országgal. Amúgy a legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint ez a hatalmas kommunikációs stáb a hideg vizet sem érdemli meg, pedig elég lenne egyetlen tanácsot adni a főnöknek: maradjon otthon, ne nyilatkozzon, ne járja az országot, ne szólaljon fel a parlamentben, csak tanuljon, tanuljon, tanuljon. Szokja a bezártságot.

Szentmihályi Szabó Péter