Károly király példája
Múlt vasárnap este a Sajtóklubban azt állítottam, hogy Csíksomlyó Magyarország szíve közepe, és azt is majdnem elmondtam, de közbeszólt a technika ördöge, hogy elfogadni a realitásokat, miszerint tény, hogy Erdély már egy jó ideje román fennhatóság alatt áll, még nem jelenti azt, hogy ez az állapot örökké fenn is marad.
Az igazságnak egyszer el kell jönnie, és el is jön végül, ha erős lékekkel hisz benne a nemzet legjava.
Állításomat a brit uralkodó, III. Károly példájával szeretném igazolni. A frissen megkoronázott Károly király a múlt hét végén székelyföldi birtokára, Zalánpatakra látogatott. Az MTI tudósítása szerint őfelségének arrafelé tíz háza van, köztük a Szeben megyei Almakeréken álló Apafi-kúria, egy ház a Brassó megyei Szászfehéregyházán, de mint a távirati iroda írja, Székelyföldre is hazajár, hiszen a háromszéki Zalánpatakon is vásárolt egy birtokot, amelyen újjáépített parasztházak állnak. Emellett a Máramaros megyei Brében is van négy háza.
A vendéget Székelyföldön rendszeresen fogadó Kálnoky család tagja, Kálnoky Mátyás történész a Krónikának korábban elmondta, az angol királyi udvar szabályai szerint királlyá válása után az egykori walesi herceg átadja birtokait a trónörökös hercegnek, de érdekes módon a zalánpataki ezúttal kivételt képezett. III. Károly nem mondott le fia javára székelyföldi birtokáról. Ami azt jelenti, hogy nagyon ragaszkodik hozzá, tehát a későbbiekben is szeretne visszatérni Székelyföldre. Hát ez az.
Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna (Sándor Pál Lajos württembergi herceg felesége) a mai Windsor-uralkodóház egyik ősanyja, a jelenlegi brit uralkodó, III. Károly király szépanyja a magyar vonalat képviseli a világ vitathatatlanul legismertebb és legelismertebb uralkodóházban. III. Károly király hűsége felmenőihez és azok szülőföldjéhez egészen megindító, egyúttal példát mutat mindazoknak, akik nem csupán tisztában vannak a magyar történelemmel, hanem mernek emlékezni és reménykedni is egy szebb és jobb jövőben.
Károly király tökéletesen tisztában van az egyszerű gesztusok és az e gesztusokban rejlő szimbólumok jelentőségével. Nincsenek területi igényei Romániával szemben, sőt tisztelettudó udvariassággal kereste fel – a nemzetközi protokoll szabályait betartva – a román állami vezetés prominenseit, mielőtt magyar felmenője emléke előtt tisztelegve meglátogatta birtokát. Klaudia grófnő, Teck hercegnéje a legcsekélyebb mértékben sem volt román, és nem is lesz soha. Ezzel Károly király tökéletesen tisztában van, miközben rugalmas és világlátott uralkodóként tiszteli a realitásokat. Ám a realitásoknál is fontosabbnak tartja a hagyományok és az ősök tiszteletét, mivel tudja, hogy a realitások változnak, de az ősök öröksége soha.
Ez az a felfogás, ami nekünk erőt ad, ha tudjuk és merjük követni Károly király példáját. A nemzeti összetartozás napja ilyenformán már nem a trianoni döntés rettenetére kell emlékeztessen bennünket, hanem az azt megelőző évezredre és még inkább arra, hogy a reményt soha nem szabad feladni. A sors lehet kegyes és kegyetlen. A jelenkori nagyhatalmak gonosz hatalmi játékai a szemünk láttára rombolják szét Európa keleti fertályát, hogy újabb száz évre telepítsék ide a békétlenség csíráit, ám a legnagyobb és legaljasabb hatalmat is elmossa az idő. A kitartó hűség azonban – amint Károly király példája is mutatja – mindig meghozza gyümölcsét.