Készüljetek! Elkezdődött

Írásban, a Magyar Nemzetben tette közzé szokásos évi esszéjét Orbán Viktor miniszterelnök, mivel a koronavírus miatti korlátozások lehetetlenné tették, hogy akár Tusnádfürdőn, akár máshol szabad téren, élőszóval mondja el gondolatait, pedig már megszokottá váltak ezek a plein air előadások.

Ahogy a miniszterelnök bevezetőjében írja, „…lenne mit átgondolni és megbeszélni. Olyasmit és úgy, amit és ahogy a parlamenti lökdösődés és a modern kommunikáció néhány mondatos keretei között bajos lenne. Marad hát beszéd helyett az írás, előadás helyett az esszé.”

Messzire ért a korábbi kezdőponttól Orbán Viktor, hiszen emlékszünk még, milyen hatalmas vihart kavart, amikor kijelentette, a nem liberális – az ő szavaival: illiberális – demokráciák gazdasági értelemben rendkívül sikeresek, és ezt nem lehet nem észrevenni. Ez az óvatos jelzése annak, hogy a liberális demokráciákon kívül is van élet, hatalmas, máig le nem csillapodó vihart kavart. Ehhez képest most sokkal messzebb ért, kijelentvén, hogy a kor fő ellentmondása a liberális és a konzervatív felfogás között feszül, mi több, ez az ellentmondás immár elviselhetetlennek látszik.

Az önmagát egyedül üdvözítőnek tartó, ezért önmagának mindent megengedő, akár a történelmi bűnöktől terhelt baloldallal is gond nélkül szövetkező, a másféle véleményt elítélő és kirekesztő, hegemonista céljait nem is tagadó, a történelmi örökségeket elvető, az univerzális értékeket tagadó, a népességcserével lebonyolított népirtást természetes folyamatnak tekintő liberalizmus Orbán Viktor szerint ma már élet-halál harcot vív a konzervatív elveket valló kereszténydemokráciával.

Ezért logikus, hogy „a kereszténydemokrácia egyetlen esélye, ha beleáll a nyílt szellemi és politikai küzdelembe. Ha felhagy a mellébeszéléssel, és nem tetteti magát fajankónak, aki nem látja és nem érti, mi zajlik körülötte. Ha a sarkára áll, és kimondja az egész európai politikát megváltoztatni képes négy mondatot.”

Emeljük ki ezt a négy mondatot: „A mi nemzeti és keresztény alapelveink nem liberálisak. A liberalizmus előtt jöttek létre. Szemben állnak a liberalizmussal. A liberalizmus ma elpusztítja őket.”

Feltéve, ha hagyjuk. És itt jön a fordulat, mert Orbán Viktor felszólítja a gazdasági és demográfiai téren is aggasztó sebességgel hanyatló Európa még kereszténydemokrata elveket valló polgárait, hogy harcoljanak mindazon értékekért, amelyek Európát Európává tették. Védelmezzék meg a jogállamokból (rule of law) kalózállamokat (rule of blackmail) formálni akaró globalista törekvések ellen.

„Az ellenzéki oldalon ugyan még léteznek különböző pártlogók, néha civódás is hallatszik a soraikból, de valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással bíró közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront. 2022-ben döntő ütközetre készülnek. Mögöttük lesz a nemzetközi média, a brüsszeli bürokraták és a civilnek álcázott NGO-szervezetek. Nem lehet kétségünk, a hatalomért és a pénzért mindent meg fognak tenni. Ideje nekünk is hadrendbe állni. A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre. Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.”

Igen. Kilépünk a síkra. Tudjuk, kik vagyunk. Velünk az Isten.