Júdás arról, hogy elárulta Jézus Krisztust, Brutus részt vett az őt kedvelő Caesar meggyilkolásában. A Hasfelmetsző Jack öldöklési módszeréről. Hekus Dönci, a rendőrség réme megölt egy nőt és talán egy rendőrt is. (Makóról személyesen ismertem borbélysegéd korából.)

A világtörténelmen végig, a hatalmas emberi teljesítmények mellett a rettenetig fajuló cselekmények sorjáznak.

Hirdetés

Három alaptípusa van eme események elkövetőinek. A csak gonosztevő, a csak értékteremtő és a kettő együtt, egy személyben. Csáth Géza megölte a feleségét, de öngyilkosságát megakadályozták. Csodálatos író volt. Czigány Dezső hitvesét, lányát, unokáját is megölte, önmagával is végzett. Most kora nagy festőjeként tartjuk számon. Balassi Bálint vért fertőzött, és agyonvert egy szolgát. Hősi halált halt Esztergom falainál, és az első nagy magyar költő volt.

Az utókor teljesítményüket értékeli, rémtetteiket alig őrzi emlékezetében. Hasonlóképpen Villonhoz, Oscar Wilde-hoz, Charles Baudelaire-hez. Nagy Testamentumát, A readingi fegyház balladáját és a Romlás virágait tartjuk számon tőlük, viselt dolgaikat nem. Vagyis az utókor a kettős életűek ama értékeit, nagy teljesítményeit őrzi meg főleg emlékezetében, azt, amit az emberiség javára cselekedtek.

De mit gondolunk a ma élő kortársainkról, a majdnem szivárványos hat párt ellenzéki politikusairól? Melyik kategóriába soroljuk be a mindennap és minden médiumban ágáló, hangoskodó, gyűlölködő ellenzéki politikusokat?

Kapjunk ki közülük egy ellenpéldát. Mondjuk Schmuck Andort. Idejében otthagyta az MSZP-t, mert joggal vélhette úgy, okosabb és műveltebb, mint párttársai, s nem kunszt egy százszor lejáratott és eltöpörtyűsödött párt lökött agyú tagjai közül fejjel kimagasodni. Ő megtagadta a hülyöncöket. Az Ujhelyiket, a Komjáthikat, a Burányokat. (Hiller miért nem veszi észre, hogy alantas társaságba keveredett, nem közéjük való, és nem látja, kikhez alacsonyodik le?)

No, de melyik csoportba lehet besorolni Gyurcsányt, Fekete-Győrt, Vadai Ágnest, Cseh Katalint meg a többit? Mit hagynak ezek az utókorra önmagukról? Bangóné, ha nem nyitja ki a száját, még megfelelő hajviselettel Gainsborough előkelő angol ladyjének rusztikus, gyöngén sikerült változata. De ha kinyitja?! Külleméhez nem illő hazugságok bugyognak föl belőle. (Például a Fidesz nem törődik a gyerekekkel, ami a hazudozási versenyben Gyurcsány versenytársává avatja a delnőt.)

És miről híres Jakab Péter? Úgy is mint miniszterelnök-jelölt. Egyértelműen a krumpliszsákról. Ha majd megy külföldre miniszterelnökként, virág helyett visz egy szakajtó krumplit az angol királynőnek a magyar nép ajándékaként? Van ebben az emberben valami pórias primitívség, megjelenésében közönségesség, arcában unintelligencia. És ha együtt mutatják Dobrev Klárával, arról győződünk meg – ha választhatunk –, hogy akkor már inkább Klára asszony (se!) képviseljen bennünket. Se itthon, se külföldön.

De miről híres ez a mai ellenzéki összefogás, ez a hatpárti összeborulás? Arra asszociálunk rémképzelődve, hogy Horthy Miklós ádáz ellenzéke összefogott volna a kormányzó ellen a Csillag börtönben a harmincas években. Rákosi Mátyás és Szálasi Ferenc. Karikaturisztikus túlzással ők is így jutnak a mai ellenzékről az eszembe. Persze, ahogyan képtelenség lett volna az ő összefogásuk, úgy kellene hogy abszurd legyen a maiaké, Gyurcsányé és a rasszista párti Jakabé meg a többié. De nem. A mai ellenzéknek ugyanis nincs eszmerendszere, se jó, de még rossz se. Illetve van. A magyarérdek-ellenesség és az európaiság lényegének, vagyis a kereszténységnek a gyűlölete. Ebben egyetértenek, és ez elég az összefogásukhoz.

Korábban írtuk