Hirdetés

Nincs ebben a címben túlzás. Tíz év leforgása alatt Magyarország utolsóból első lett a gazdasági növekedést tekintve az európai uniós tagállamok között, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Hongkongban az Ázsiai Pénzügyi Fórumon elmondott beszédében.

Emlékezhetünk, amikor az Orbán-kormány 2010-ben hivatalba lépett, Magyarország a szocialista trükkök százai következtében a gazdasági csőd szélére került. Az új gazdaságpolitikát választók előtt ekkor két út állt: biztonságra törekedve dolgozni a túlélésért, vagy egy „unortodoxnak” nevezett, merész gazdaságpolitikával törni előre.

Az utóbbi óriási sikert hozott. Magyarországon bevezették az egykulcsos adórendszert Európa legalacsonyabb adóival, amelyek kulcsfontosságúak voltak abban, hogy mára Magyarország tudja felmutatni a legnagyobb arányú gazdasági növekedést az Európai Unióban. A vállalkozóbarát környezet, a bérek dinamizálása, a duális képzés bevezetése, amelynek révén a középiskolások hasznosítható tudás birtokába is kerülhetnek, az intenzív nyitás a modern technológiák előtt mind hozzájárult a sikerhez. Ma már ott tartunk, hogy Magyarország az ötödik generációs távközlési rendszer egyik európai központjává kíván előlépni, aminek fontos lépéseként néhány hónapja Budapest belvárosában elindították az 5G internetes szolgáltatást, a brit Vodafone és a kínai Huawei pedig közösen dolgozik az új infrastruktúra országos kiépítésén. A nyugatit követő keleti nyitás eredményeképpen Magyarországon a tavaly létrejött új munkahelyek 38 százalékát kínai, koreai és japán beruházások teremtették meg, a gigantikus erejű Bank of China pedig Budapestet választotta regionális központjának.

Ma a kormányzat már azon dolgozik, hogy az elkerülhetetlennek látszó európai lassulás ellenére a hazai fejlődés töretlenül folytatódjon. Nem véletlen ezért, hogy a miniszterelnök bejelentette, úgy látja, ma már van annyi erő a magyar gazdaságban, hogy a háromgyermekes édesanyák is egész életre szóló személyijövedelemadó-mentességet élvezzenek. A gazdasági fejlődés ugyanis nem öncélú dolog, nem azért van rá szükség, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek, és nem is önmagáért a versenyért, hanem éppen fordítva.

A gazdasági növekedés olyan eszköz, amelynek révén a növekvő állami bevételek egyre több lehetőséget kínálnak korunk legsúlyosabb járványának helyes kezelésére. A járvány neve gyermektelenség, politikailag korrekt fedőnevén: népességcsökkenés. Hogy ez miért és hogyan alakult ki éppen a világ legfejlettebb és leggazdagabb régiójában, annak okát sokan boncolgatják, de csak egyetlen kormányzat van Európában, amelyik mer és tud határozott lépéseket tenni a gyógyításra, a növekvő gyermekszám elérésére. Hogy ennek milyen távlatai vannak, abba ma még nem érdemes belegondolni, de az már ma is kimondható, hogy amennyiben sikerrel jár, és a magyarság számának csökkenését sikerül megállítani, az az egész európai civilizáció számára követhető példa lesz.

Az intenzív fejlesztés, a működő tőke idecsábítása és ezek révén egy magasabb színvonalú, versenyképes munkakultúra meghonosítása valójában egy fő célt szolgál, amiről a miniszterelnök már nemegyszer beszélt: olyan életkörülményeket teremteni, amelyek a legjobbak lesznek Európában. Nem mi leszünk a leggazdagabbak, de mi lehetünk a legboldogabbak, ha végigcsináljuk. Boldog tigrisek leszünk. Nem is rossz.