Míg a ködös értesítőt tanulmányoztam, egyre az járt a fejemben, hogy az átkos papírmunka meg a mindenféle üres formaság az, ami megfojtja az emberi szellemet. A régi emberek bezzeg ezt is mennyivel egyszerűbben oldották meg! – kiáltottam föl, míg apró galacsinná gyűrtem a papírost, s megcéloztam vele a szemetest.

Néró agyában anno felmerült, hogy felesége Poppeia megcsalja, s a várt gyerek származása is kétes volt. S lám mit tett? Ócska bürokratikus aktatologatás helyett hasba rúgta hitvesét, s ezzel egy csapásra megoldotta a hűtlen házastárs, s a törvénytelen utód kérdéskörét. VIII. Henrik angol király már későbbi kor embere, s már kezdett rá hatni az átkos modernizmus, így jó darabig elvacakolt Aragóniai Katalinnal, de aztán sokéves bürokratikus hercehurca után csak rájött, nyakazással hamarabb jut új feleséghez.

Fájdalom, nekünk magyaroknak túlzott mértékben is hajlamunk van az efféle káros eltévelyedésre. Remek példa erre I. Mátyás esete, aki sajnos nem ismerte fel eléggé a bürokrácia káros voltát. Nem tudott megszabadulni meddő feleségétől, Beatrixtől, és ahelyett, hogy a tettek mezejére lépett volna, évekig levelezgetett a pápával. Ennek persze meg is lett a böjtje, mégpedig a mohácsi csatatéren. Úgyhogy voltaképp azt is mondhatjuk, Mohács, majd Trianon okozója nem más, mint az átkos bürokrácia.

Félek, ez a mai szép új világ már oly mértékben eltávolodott a tiszta és nemes ideáloktól, hogyha holnap bemegyek a hivatalba, s követem az ősi példát, annak káros következményei lesznek. Azt hiszem, muszáj lesz szólnom annak a modern ismerősömnek.