Hirdetés

Az ellenzék jelenlegi felállását áttekintve valószínűnek tűnik, hogy Orbán Viktor kihívója lehet az a politikus, akinek jellemzésére az alábbi néhány adatot összegyűjtöttem.

Tudjuk róla, hogy a nőket a férfiak kedvteléseit kielégítő célszerszámoknak tartja, akiket öregecskedvén jogosultak vagyunk jobbra cserélni.

Tudjuk, hogy hazudik, mert maga ismerte el. (Ráadásul e tevékenységében a napszak sem hátráltatja.)

Tudjuk, hogy hajlamos szándékosan meghamisítani adatokat, könyvelést, költségvetést (trükkök százaival), akár mint egy maffiafőnök (erről nektek nem kell tudni).

Multimilliomos létére nem gondoskodik szegény, idős édesanyjáról, akinek aggódva kell lesnie a gázóra pörgését.

Tudjuk, hogy a nemzetfelfogásán teljesen kívül esnek a jelenlegi határokon túl élő magyarok. Látjuk, hogy szövetségi politikája mellőzi a következetességet. (Miniszterelnökként fogadta és látogatta Putyint, utódának ezt felrója. Korábban a lehető legelutasítóbban viszonyult a Jobbikhoz, ma közös jelöltjeik vannak. Kötődései felszínesek: szívesen elárulta mentorát, Medgyessyt és pártját, az MSZP-t.)

Fantáziája sem túl eredeti: miután a polgári erők évről évre Kötcsén rendezték meg szokásos összejövetelüket, ő is pont ebben a somogyi kis faluban vásárolt magának házat.

A vallások kavalkádjában nehezen igazodik el. Katolikusként rendszeresen bérmálkozott, a zsinagógában összekeverte a Teremtőt a Megváltóval, a mohamedán szaúdi focistákat egyszerűen leterroristázta. (Kíváncsian várjuk, mikor keveri össze Buddha nirvánáját Kurt Cobainéval.)

Sok titokzatosság lengi körül. Nem tudni, miért jelent meg a cigánygyilkosságok tárgyalásán személyesen éppen azon a napon, amikor a korábban a katonai elhárításnak dolgozó vádlott készült vallomást tenni.

Heti kvízkérdésünk: vajon ki ő?