1. (1892) Megnyitja kapuit az Egyesült Államok bevándorlási állomásaként működő Ellis Island, hogy Charles B. Davenport biológus és az eugenikus doktrína megalkotója, Sir Francis Galton közös módszere alapján kiszűrje a „genetikailag bűnözésre predesztinált emberi szemetet”. A „faji higiénia” megőrzésére hivatott, IQ-tesztekkel alátámasztott és törvényileg szentesített eljárás főleg a színes bőrűeket és a zsidókat fogja sújtani, akik között a Harvard, a Yale és a Princeton egyetem korabeli intelligencia-vizsgálatai szerint az átlagosnál jóval nagyobb a félkegyelműek és idióták aránya. Közülük az évtizedek során több mint 60 ezer embert vetnek alá gazdasági indokkal igazolt kényszersterilizációnak egy olyan törvény alapján, amelyet 33 amerikai szövetségi állam léptetett életbe, és utolsóként Észak-Karolinában maradt hatályban 2004 áprilisáig.

2. (2004) A Heti Válaszban Pelle Jánossal beszélgető Koszik Volodimir, a párizsi Sorbonne történészprofesszora a Sztálin által mesterségesen kiváltott és hétmillió áldozatot követelő 1932-33-as ukrajnai nagy éhínség (holodomor) kapcsán kijelenti, hogy „Sztálin a népirtás terén megelőzte Hitlert, hiszen még előtte sikerült elpusztítania ártatlan emberek millióit”, és „nemcsak előbb kezdte, de hatékonyabban is folytatta a népirtást, mint Hitler”.

3. (1921) Londonban a brit hadsereg Pszichológiai Hadviselés Irodájának az irányításával megalakul az Emberi Kapcsolatok Tavistock Intézete az ember fizikai és lelki tűréshatárának tanulmányozására, valamint az egyén tömegkommunikációs eszközök általi mentális leépítését célzó kutatások folytatására.

4. (1992) Egy afrikai „turista” hátba szúrja a tizenéves Schönauer Pétert a kőbánya-kispesti metróvégállomáson. A gyilkosság tettesét azóta sem sikerült azonosítani.

5. (1930) A Szovjetunióban törvénybe iktatják a parasztsággal szembeni „hadüzenettel” felérő kollektivizálási menetrendet, amely alapján néhány év alatt kétmillió parasztot deportálnak (közülük több százezren nem élik túl a megpróbáltatásokat), hétmillióan pedig éhen halnak.

6. (1657) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem megindul seregével Lengyelország ellen, miután előzőleg a románokkal és a nagyszabású zsidópogromokat végrehajtó Bogdan Hmelnyickij kozák hetmannal lengyelellenes szövetségre lépett. (1939) A Nemzeti Egység Pártjának Vigadó-beli nagygyűlésén Imrédy Béla miniszterelnök bejelenti, hogy a nemzeti egység, a fajvédelem és a katonai szellemű fegyelem jegyében megalakul a Magyar Élet Mozgalom, amelynek a jelmondata: „Ősi magyar földön új magyar élet”.

7. (1764) Joseph Siskowicz osztrák altábornagy katonái lerohanják a kényszersorozás ellen tiltakozó, Madéfalván összegyűlt csíki székelyeket. Az utóbb ”madéfalvi veszedelemnek” nevezett vérengzés 200 áldozatot követelt. (1979) A Kambodzsába behatoló vietnami haderő megdönti a totális kommunizmus azonnali bevezetésére törekvő Pol Pot vörös khmer rezsimjét. A történelem legradikálisabb társadalomátalakító kísérletének ezerötszáz napja csaknem hárommillió (vagyis naponta harmincezer) kambodzsai életébe került. (1989) Meghal Hirohito japán császár, aki az amerikaiak nyomására 1945-ben kénytelen volt lemondani „isteni mivoltáról”, a japán nép azonban fiát és utódját, Akihitót továbbra is a legendás napistennő, Amateraszu 125. leszármazottjának tartja.

8. (1198) Pápává választják III. Incét, aki pontifikátusa alatt kiátkozza IV. Ottó német császárt és Földnélküli János angol királyt, az eretnekek elleni harcra felállítja az inkvizíciót, a IV. lateráni zsinaton pedig kihirdeti, hogy a zsidók és a keresztények közötti megkülönböztetés megkönnyítése végett a zsidóknak sárga foltot kell viselniük a ruházatukon.

9. (2004) Benny Morris izraeli történész a Haaretz című lapban azon véleményének ad hangot, hogy „még az amerikai demokrácia sem jöhetett volna létre az indiánok megsemmisítése nélkül. Ezekben az esetekben a magasabb végső cél igazolja az elérésükhöz szükséges kegyetlen eszközöket” (utánközlés: ÉS, január 23.).

10. (1829) XII. Leó pápa elítéli a himlőoltást. „Bárki hajtja végre ezt az oltást megszűnik Isten gyermeke lenni. A himlő Isten ítélete… Az oltás az Istennek címzett kihívás”, hangzik a pápai állásfoglalás.

11. (1924) A Francia Kommunista Párt párizsi nagygyűlését anarchoszindikalista tüntetők zavarják meg, tiltakozásul az elvtársaikat Szovjetunióban sújtó elnyomás ellen. A jelenlévő pártvezetők a rendezőgárdával a tüntetőkre lövetnek, akik közül két halott és sok sebesült marad a helyszínen.

12. (1949) A Szovjetunió minisztertanácsa rendeletet hoz „a kulákoknak és családtagjaiknak, a törvényen kívüli banditák és nacionalisták családjainak, a fegyveres összecsapásokban megölt banditák családtagjainak…, valamint a banditák cinkosai családjainak a Litván, Lett és Észt SZSZK-ból való kiűzéséről és deportálásáról”. A rendelet alapján néhány hónap alatt csaknem százezer embert hurcolnak el a balti államokból Szibériába.

13. (1953) A TASZSZ közleményben tudatja egy orvoscsoport letartóztatását, amely a szovjet vezetők életének „ártalmas kezeléssel” történő megrövidítésére készült. A közlemény szerint „az emberbőrbe bújt vadállatok eme bandájának … minden tagja külföldi hírszerzőszervezetek szolgálatában állt, eladták nekik lelküket és testüket, felbérelt, fizetett ügynökeik voltak.” A szovjet hírügynökség által „terrorista csoportnak” minősített, zömükben zsidó orvosokat „az amerikai hírszerzés fizette le, és egyik leányvállalata, a Joint nemzetközi zsidó burzsoá nacionalista központ szervezte be őket”. A letartóztatott orvosok Sztálin időközben bekövetkező halálának köszönhették életüket.

14. (1931) Prónay Pál nyugalmazott huszáralezredes és Ostenburg-Moravek Gyula nyugalmazott őrnagy vezetésével megalakul a Magyar Országos Fasiszta Párt.

15. (1931) „A kommunisták következetes internacionalistákként mindenképpen az antiszemitizmus engesztelhetetlen és esküdt ellenségei. A Szovjetunióban az antiszemitizmust mint a szovjet rendszerrel velejéig ellenséges jelenséget a törvény a legszigorúbban üldözi. Az aktív antiszemitákra a Szovjetunió törvényei szerint halálbüntetés vár”, írja a The New York Times Sztálinnak a Zsidó Távirati Iroda előtt tett kijelentésére hivatkozva.

16. (1947) Moszkvában „háborús bűnösként” felakasztják az angolok által Sztálinnak kiszolgáltatott Helmuth von Pannwitz kozákatamánt, a második világháborúban a vörös rezsim ellen harcoló kozákok főparancsnokát. (1999) A bibliai kinyilatkoztatások „specialistájának” és az egymást követő amerikai elnökök kebelbarátjának számító Jerry Falwell evangelista prédikátor a The Washington Postban kijelenti, hogy a Messiás eljövetele tíz éven belül várható, és azt is elárulja, hogy az Antikrisztus már köztünk van, aki „hímnemű és zsidó”.

17. (1845) Kihirdetik a magyar országgyűlés két háza közötti hosszas huzavona és szenvedélyes vita eredményként született 1844. évi III. törvénycikkelyt, amely lehetőséget biztosít a katolikus egyházból való kilépésre és más egyházhoz való csatlakozásra.

18. (1870) Versailles-ban a Német Birodalom császárává kiáltják ki I. Vilmos porosz királyt, és ezzel befejeződik Németország egyesítése.

19. (1919) Az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai nacionalista, antiszemita és a királyság visszaállítását követelő jelszavakkal utcai tüntetést tartanak Budapesten. (1957) Kivégzik Dudás Józsefet, az erdélyi illegális kommunista mozgalom egykori tagját, a magyarországi antifasiszta ellenállás résztvevőjét, aki az 1956-os népfelkelés során az Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmány és a róla elnevezett fegyveres csoport vezetőjeként vált ismertté, valamint Szabó Jánost, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori századparancsnokát, az MKP, majd az MDP tagját, az ’56-os Széna téri fegyveres felkelők parancsnokát. (1969) Meghal Jan Palach cseh egyetemista, aki a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása miatti tiltakozásul három nappal korábban felgyújtotta magát a prágai Vencel téren.

20. (1848) A Windischgrätz csapatai által megszállt Pesten kibocsátott pásztorlevélben a magyar püspöki kar „a gondviselő isteni akarat parancsára” hivatkozva a császári csapatoknak való behódolást a lelkészeknek éppúgy, mint a hívőknek vallási kötelességévé teszi. Korábban ugyanezek a püspökök azzal az indoklással, hogy nem illik a lelkipásztoroknak politikai harcokba avatkozniuk, megtagadták a Honvédelmi Bizottmány azon kérését, hogy a pásztorlevelekben a hívőket a haza védelmére buzdítsák.

21. (1793) Lefejezik a lemondatott francia királyt, XVI. Lajost, akit a nemzeti konvent egyfős szavazattöbbséggel öt nappal korábban halálra ítélt. (1924) Meghal Vlagyimir Iljics Lenin, az oroszországi bolsevik forradalom vezetője, aki kitalálta és megvalósította a világtörténelem legvéresebb népirtó diktatúráját.

22. (1980) Rendszerkritikus tevékenysége miatt a külföldiek számára zárt városnak számító Gorkijba száműzik Andrej Szaharov szovjet fizikust, aki korábban egy emberi jogvédő bizottságot hozott létre és számos esetben bírálta a kommunista rezsim elnyomó intézkedéseit.

23. (1969) A budapesti honvédkórházban belehal sérüléseibe a 17 éves Bauer Sándor autószerelő ipari tanuló, aki három nappal korábban felgyújtotta magát a Nemzeti Múzeum kertjében. Tűzhalált halok, akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 16-án gyújtotta fel magát. Így tiltakozom az orosz megszállás ellen!”, írta búcsúlevelében.

24. (1919) „A kozákok elleni polgárháború tapasztalatainak fényében el kell ismernünk, hogy csak egyetlen politikailag helyes lépésünk lehetséges, a könyörtelen harc, a tömeges terror a gazdag kozákok ellen. Ki kell irtani és fizikailag meg kell semmisíteni őket mind egy szálig”, áll az SZKP KB titkos határozatában, amelynek alapján a következő két hónapban több mint nyolcezer kozákkal végeznek a bolsevik különítmények.

25. (1996) A lyoni egyetem Alexis Carrel orvosi fakultása úgy dönt, hogy megválik névadója nevétől, amelyet 1969-ben egyhangú döntéssel vett fel. A Nobel-díjas orvostudós, az emberi szervátültetéshez szükséges érvarrás módszerének kidolgozója azzal vonta magára a gondolatrendőrség posztumusz fellépését, hogy Az ismeretlen ember című, 1935-ben megjelent és világszerte nagy sikert aratott művében az eugenizmus mellett érvelt és védelmébe vette „egy örökletes biológiai arisztokrácia” elvét. Néhány éve még Mitterrand köztársasági elnök „az utóbbi másfél évszázad egyik legtisztábban látó szellemének” nevezte Carrelt.

26. (1904) X. Pius pápa audiencián fogadja Herzl Tivadart, aki a palesztinai zsidó állam létrehozásához a katolikus egyházfő támogatását kéri. „Nem akadályozhatjuk meg, hogy a zsidók Jeruzsálembe menjenek, de sohasem fogjuk helyeselni… A zsidók nem ismerték el a mi urunkat, ezért mi sem ismerhetjük el a zsidó népet”, mondja a pápa, hozzátéve: „A zsidó hit alapozta meg a miénket, de Krisztus tanításai túlhaladták azt, és már nem fogadhatjuk el az érvényességét.”

27. (1547) Meghal VIII. Henrik angol király, aki uralkodásának 38 éve alatt kivégeztetett két királynőt, két lordkancellárt (Thomas Cromwellt és Thomas Morust), 179 magas rangú és 575 közönséges papot, 41 arisztokratát, 335 nemest, 50 doktort, 124 gazdag polgárt és 110 előkelő hölgyet, valamint 70 ezernél több munkanélkülit, csavargót, koldust és tolvajt.

28. (1920) A Budapesti Büntető Törvényszék egy héttel korábban kihirdetett ítélete alapján kivégzik Szamuely Lászlót, a vörös terrorkülönítményeket szállító „halálvonat” különítményesét, az illegális KMP szervezőjét, aki Horthy ellen merényletet szervezett.

29. (1957) Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hoz Munkásőrség elnevezéssel fegyveres karhatalom létrehozásáról a közrend, valamint a párt gyűléseinek, épületeinek és intézményeinek védelmére, valójában az 1956-os népfelkelést követő elrettentés, a „belső ellenség” elleni fegyveres leszámolás céljára. Parancsnokait elsősorban a volt ÁVH tagjaiból, az állami és pártapparátus legelszántabb kádereiből válogatták ki.

30. (1945) A Vörös Hadsereg elől menekülő civileket és sebesült katonákat szállító Wilhelm-Gustloff nevű német hajót a Balti-tengeren megtorpedózza egy szovjet tengeralattjáró. A hajón lévő 10 500 főből alig ezerkétszázan élik túl a támadást (vagyis hatszor annyian vesznek a tengerbe, mint a Titanic luxusgőzös elsüllyedésekor).

31. (1857) Párizsban megkezdődik Gustave Flaubert pere, akit Bovaryné című regénye miatt „erkölcstelenség és vallástalanság” vádjával állítottak bíróság elé, végül azonban felmentették.