Bognár József és Gazdag István

Uniformizált korszakunkban az emlékezés is uniformizált. Hovatovább már csak arra emlékezünk, amire emlékeztetni akarnak bennünket, miközben más dátumokra inkább a feledés jótékony homályát borítanák. Ha hagynánk…

1. (1966) Kínában kezdetét veszi a „kulturális forradalom”, miután a rádióban felolvasták Nie Jüan-ce, a pekingi egyetem filozófiai tanársegédnőjének a tacepaóját, amely kíméletlen harcra szólított fel az ördöghöz hasonlított „revizionisták” ellen. Az elkövetkező tíz év során a főellenségnek tekintett értelmiségiek közül 142 ezer tanító, 53 ezer technikus és tudományos munkatárs, 500 orvosprofesszor, 2600 író és művész ellen indult eljárás, sokukat megölték vagy öngyilkosságba hajszolták.

2. (1924) Az amerikai kontinens őslakói ellen évszázadokon át folytatott hódítás, pusztítás, jogfosztás és népirtás után az Egyesült Államok végre teljes körű polgárjogot ad az ország indián népességének. (1950) Révai József, a Magyar Dolgozók Pártjának főideológusa meghirdeti a „klerikális reakció elleni harcot”, arra hivatkozva, hogy a Vatikán utasításait végrehajtó egyház az imperialisták kiszolgálója és ötödik hadoszlopa, és ezzel kezdetét veszi az „imperialisták agitátorainak” minősített szerzetesek és apácák elleni államhatalmi fellépés.

3. (1660) A spanyol inkvizíció betiltja Bartolomé de Las Casas Legrövidebb jelentés az Indiák szétzúzásáról című művét, amely „olyan szörnyű és vadállati bűncselekmények leírását tartalmazza, amilyeneket nem lehet megtalálni más népek történetében, s amelyeket a szerző szavai szerint spanyol katonák, telepesek és a katolikus király papjai követtek el az Indiákon.” „Isten ezeket az egyszerű embereket bűnök és ravaszság nélkül valóknak teremtette. Saját uraik és a keresztények iránt, akiket szolgálnak, igen engedelmesek és odaadóak, türelmesek, békeszeretők, erényesek. Nem civakodók, nem bosszúállók, nem haragtartók, nem kicsinyesek. (…) Kétségtelen, hogy a világ legáldottabb emberei lennének, ha az igazi istent tisztelnék”, írta művében Las Casas az indiánokról.

4. (1919) Prónay Pál huszáralezredes parancsnoksága alatt Szegeden megalakul a Tanácsköztársaság elleni fegyveres harcra szerveződő első tiszti különítmény. (1963) John F. Kennedy elnök aláírja a 11.110-es számú végrehajtó felhatalmazást, amelynek értelmében az amerikai kormány magához vonja a bankjegykibocsátás jogát a Rothschild-tulajdonban lévő Federal Reserve-től. Alig fél év múlva (november 22-én) Kennedyt meggyilkolták, a helyébe lépő Lyndon B. Johnson pedig haladéktalanul visszavonta az ominózus rendelkezést.

5. (1919) Kivégzik Eugen Levinét, a bajor tanácsköztársaság szovjet állampolgárságú és zsidó származású vezetőjét. (2003) Tragikus és titokzatos körülmények között életét veszti Jürgen Möllemann, a német liberális párt (FDP) alelnöke, aki ellen Michel Friedman, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának alelnöke vezérletével országos lejárató kampány zajlott állítólagos antiszemitizmusa miatt.

6. (1849) „Nálunk is akkor fog a szabadság egyházmentesen kibontakozni és kialakulni, amikor beáll a nyugalom. Akkor majd vallásilag is szabadok leszünk… Félre fogják tenni a papi tanításokat, és népgyűléseken vagy társadalmi összejöveteleken fogják majd egymást felvilágosítani és tanítani”, írja Horárik János egykori pap a honvédseregek által visszafoglalt magyar fővárosban frissen alapított Vierzehnte April című lapban, hozzátéve: „Átok egy olyan intézményre, mely a szabadságra született embert jó alattvalónak, vagyis jámbor szolgának neveli, idomítja”.

7. (1912) Kovács Gyula függetlenségi képviselő revolverével rálő Tisza Istvánra, a képviselőház elnökére, aki karhatalommal törte le az ellenzék által a véderőjavaslat vitájában tanúsított obstrukciót. 1918. október 16-án Lékai János kísérel meg sikertelen merényletet Tisza ellen, akit október 31-én a saját lakásában gyilkolt meg néhány katona.

8. (1967) A hatnapos arab-izraeli háború negyedik napján az izraeli légierő támadást intéz a nemzetközi vizeken cirkáló USS Liberty nevű amerikai felderítő hajó ellen. A támadásban a hajó legénységének 34 tagja életét veszti, 171 pedig megsebesül. Az izraeliek a támadással valószínűleg azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak felfedezzék az El Arish-ban folyó tömegmészárlást, amelynek során az izraeli alakulatok legalább ezer egyiptomi hadifoglyot gyilkoltak meg. (A Yediot Ahronot c. lapban Gabby Bron történész szemtanúként megerősíti a mészárlás tényét.)

9. (1603) Kolozsváron az unitáriusok kirabolják és lerombolják a jezsuita rendházat és kollégiumot.

10. (1692) Massachusetts észak-amerikai brit gyarmat Salem nevű városában felakasztják a boszorkánysággal megvádolt Bridget Bishopot. A következő száz napban zajló boszorkányhajsza során további 13 nőt és 5 férfit fognak hasonló vádak alapján felakasztani, egyet pedig megkövezni. (1946) A Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 20 év kényszermunkára ítéli az előző évben letartóztatott és Szovjetunióba hurcolt Prónay Pált az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésben betöltött vezető szerepéért. A Rongyos Gárda egykori vezérét az Oroszországi Föderáció Katonai Főügyészsége 1991. október 18-án rehabilitálta.

11. (2001) Kivégzik Timothy McVeigh-t, aki 1995-ben felrobbantotta az oklahoma-citybeli szövetségi irodaházat, 268 ember halálát okozva. „Az én tettem erkölcsi és stratégiai szempontból megfelelt annak, amikor az USA csapást mért Szerbia, Irak vagy valamely más nemzet kormányzati épületére”, indokolta tettét McVeigh.

12. (1225) III. Honorius pápa felszólítja II. Endre magyar királyt, hogy a német lovagrendnek okozott károkat térítse meg és oltalmazza a rendet. A király azonban a korábbi nagylelkűségével visszaélő és erőszakos birtokfoglalásra vetemedő rendet a következő hónapban fegyverrel űzette ki az országból.

13. (1557) Kolozsváron gyűlést tartanak az evangélikus prédikátorok Kálmáncsehi és más neves református papok ellen, majd ugyanabban az évben Nagyszebenben is, ahol kárhoztatják az úrvacsorára vonatkozó református tanítást. (1816) VII. Pius pápa megtiltja a világiaknak a nemzeti nyelvükre fordított Ószövetség birtoklását. „A tapasztalat azt mutatta, hogy az emberek óvatlansága miatt a vulgáris nyelven közzétett szent írások több rosszat okoznak, mint jót”, érvel a szentatya.

14. (1802) Pesten kivégzik a felségsértésben elmarasztalt Zsarnóczy János ügyvédet és Mikola István írnokot. A magyarországi szabadgondolkodás mártírjain annak ellenére is végrehajtják az ítéletet, hogy azt Pest vármegye kisgyűlése a felperes királyi ügyész több szabálytalansága miatt igyekezett megakadályozni. Az ítéletlevelek szerint Zsarnóczy bűne az volt, hogy kifakadt a keresztény vallás, a királyi méltóság és az ország alkotmánya ellen, Mikola pedig minden vallást kigúnyolt. A részeg bakó Zsarnóczyt csak a negyedik, Mikolát pedig a harmadik csapásra tudta lefejezni.

15. (1520) Exsurge Domini kezdetű bullájában X. Leó pápa eretnekség miatt kiközösíti Luther Mártont a katolikus egyházból, aki a bulla másolatát nyilvánosan elégeti, a pápát pedig Antikrisztusnak nyilvánítja.

16. (1932) Meskó Zoltán országgyűlési képviselő a képviselőházban bejelenti a Magyar Nemzetiszocialista Földműves- és Munkáspárt megalakulását, amelynek a jelképe a horog-, majd a nyilaskereszt lett. (2003) „Ma vannak, akik szeretnék átírni a történelmet: revizionista történészek, így hívom én őket”, mondja George Bush amerikai elnök New Jersey-beli üzletemberek egy csoportjának, azokra célozva, akik kétségbe vonják az iraki tömegpusztító fegyverek létezését.

17. (1953) A szovjet megszálló erők harckocsikat vetnek be a kelet-berlini sztrájkoló munkások ellen: 16 tüntetőt megölnek, több százat megsebesítenek. A megtorlás során 12 ezer embert súlyos börtönbüntetésre ítélnek. (1960) San Franciscó-i börtöncellájában ciánmérgezés következtében meghal Francis Parker Yockey nonkonformista író, az amerikai plutokrácia egyik legkövetkezetesebb kritikusa, akit útlevéllel kapcsolatos visszaélés ürügyén 11 nappal előbb vetettek börtönbe. „Az amerikai külpolitika számára kívánatos fejleményeket a »demokrácia«, illetve »fasiszta« fejleményeknek. A »fasizmus« szó a teológiai bűnnek felel meg, és az amerikai propaganda tényleg egyenlőségjelet tett a »fasizmus« és a bűn közé”, írta Imperium című nagy művében.

18. (1945) Az észak-morvaországi Mostenice község határában csehszlovák katonák tömegmészárlást rendeznek dobsinai és szepességi otthonaikból elüldözött és Németországba tartó német civilek körében, melynek során 71 férfi, 120 nő és 74 gyermek veszti életét. A meztelenre vetkőztetett és kirabolt áldozatokat egy gödörbe géppuskázták. Felelősségre vonásra csupán az akciót levezénylő Karol Pazúr hadnagy esetében került sor, aki – Gottwald köztársasági elnök személyes kegyelmi rendeletének köszönhetően – minden áldozatáért ötven napot töltött fogházban.

19. (1388) Zsigmond oklevélben dicsekszik azzal, hogy milyen sorsra juttatta az őt – az ország többségével együtt – királynak el nem ismerő Korpády Jánost: „Vasra verve hozatta Budára, ott az utcákon lófarkon hurcoltatta, kövekkel ízenként összemorzsoltatta, a város falain kívül ragadtatta, lefejeztette és négyfelé vágatta”, elkobzott birtokát pedig a Kanizsayaknak adományozta. (1982) Öngyilkosságnak álcázott gyilkosság áldozata lesz „Isten bankára”, Roberto Calvi, a milánói Banco Ambrosiano első embere, aki Paul Marcinkus chicagói érsek cinkosságával titkos és törvénytelen pénzügyi tranzakciókba bonyolódott a Vatikán és a maffia megbízásából, így a Reagan elnökkel együttműködő II. János Pál utasítására mintegy 1,3 milliárd dollárt juttatott a lengyel kommunista rezsim fellazítására törekvő Szolidaritás szakszervezet számára. Miután Olaszországban négy év börtönre ítélték, Calvi Londonba szökött, előbb azonban azt mondta fiának, hogy „olyan dolgokat fogok nyilvánosságra hozni, amelyek alapjaiban fogják megrázni a Vatikánt, a pápa pedig kénytelen lesz lemondani”. 12 nappal később holtan találták a londoni Blackfriars-híd talapzatára akasztva.

20. (451) A catalaunumi mezőn (a mai Troyes mellett) megütközik egymással az Attila vezette hun és az Aetius vezette nyugat-római sereg. A történészek szerint döntetlenül végződött csata másnapján a hunok elhagyják a csatateret, a rómaiaknak pedig nem marad erejük az üldözésükre. A hun király azonban már a következő évben Itáliára tört, egészen Rómáig nyomult, és csak Markianosz kelet-római császár dunai átkelésének hírére kötött fegyverszünetet a római békeküldöttséggel, amelynek I. Leó pápa is tagja volt.

21. (1946) A „háborús bűnösök” nürnbergi perében Robert Jackson amerikai vádló vádat emel 20 ezer ember atombombával történő megölése és eltüntetése miatt, amelyre állítólag Auschwitzban került volna sor. (1976) A Time magazin szerint Jimmy Carter amerikai elnök New Jersey Erzsébet zsinagógájában kijelenti: „Ugyanazt az Istent imádom, mint önök. Mi (baptisták) ugyanazt a Bibliát tanulmányozzuk, mint önök. (…) Izrael fennmaradása nem a politikától függ. Fenntartása erkölcsi kötelesség”.

22. (1565) A váradi protestánsok nagy dúlást végeznek Szent László király nyughelyén. A király kápolnáját János Zsigmond csapatai elpusztítják, sírját feltörik, csontjait szétszórják. (1633) „Én, Galileo Galilei, hetvenéves koromban, mint a szent Inkvizíció foglya, térden állva és kezemet a Szentírásra helyezve megtagadom, elátkozom és megvetem a Föld forgásának eretneki és téves tanát”, jelenti ki a nagy olasz humanista, aki ennek ellenére élete végéig az egyház foglya maradt. (1946) Budapesten felakasztják Hubay Kálmán parlamenti képviselőt, a Hungarista Mozgalom egyik megalapítóját.

23. (1526) A fenyegető török veszedelem küszöbén a magyar kormány elrendeli, hogy a templomi arany- és ezüstjószág felét a haza védelmére összeszedjék és pénzzé veressék. Noha a begyűjtés a pápa jóváhagyásával történt, a papság annak több helyen is ellenállt.

24. (1919) A Szamuely Tibor vezette vörös karhatalmi ezred vérbe fojtja a Duna menti és Kalocsa környéki falvak lakóinak lázadását, amely a sorozások és rekvirálások miatt robbant ki.

25. (1993) „Izrael következetesen és módszeresen tagadja az örmény holokausztot, miközben cinikus módon mindent elkövet a vészkorszak emlékének ápolásáért, illetve azért, hogy a zsidó holokauszt a világ népeinek örök szégyeneként vonuljon be a történelembe”, írja Mihál Peleg a Ha’aretz című izraeli napilapban.

26. (363) Túlságosan is rövid, alig húsz hónapos uralkodás után harminckét évesen leheli ki lelkét a birodalmában az ősei hitének visszaállítására törekvő és ezért az egyház által „aposztatának” titulált Julianosz római császár, Voltaire szerint „a valaha élt talán legnagyobb ember”, akit az ellenség ölt meg a perzsák elleni hadjárata során, de egy római keresztény katona hajítódárdája által.

27. (1957) A Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild, majd a Legfelsőbb Bíróság Radó Zoltán tanácselnök vezetésével koholt vádakra épülő, koncepciós eljárásban hozott ítélete alapján felakasztják Tóth Ilona 24 éves medikát, akit azzal vádoltak meg, hogy az ’56-os népfelkelés végnapjaiban méreginjekcióval meggyilkolt egy ávóst. Halálos ítéletét 2001. február 19-én semmissé nyilvánították.

28. (1933) Moszkvában megkezdődik a helyi cigányok összegyűjtése és szibériai „munkafalvakba” való deportálása. A hatóságok egy hét alatt 5470 cigányt fogdostak össze.

29. (1763) Barkóczy esztergomi érsek írja az előző napon földrengés sújtotta Komárom szabad királyi város elöljáróihoz: „Továbbá akarom, hogy a szent beszédekben a népnek értésére adassék, mi szerint a csapásban Isten büntető kezét alázatosan ismerje meg, és megtörődve, őszinte, igaz bűnbánatot tartson elkövetett hibáiért, mert egyedül ez képes jövőre tőlünk az ő jogos haragját eltávolítani.”

30. (2000) „Nem bölcs dolog konzekvensen egyenlőségjelet tenni egy emberirtásra eredendően eltökélt, azt végrehajtó, egy évtizedes gyilkos őrület (a nácizmus) és a valódi kommunisták 1871 óta tiszteletet érdemlő, egészen másfajta gondolkodásmódja közé…”, írja Rajk András a Népszabadságban.