A baloldalon sorra érkeznek a rajtvonalhoz a miniszterelnök-jelöltek. Miközben ma már pontosan lehet tudni, hogy az egész előválasztási küzdelem egy színjáték csupán, mivel az ellenzéki országos lista összeállításáról nem dönthetnek a választók, a választókerületekben pedig mindinkább kirajzolódik, hogy csak és kizárólag ott lesz megmérettetés, ahol a baloldali pártok képtelenek megkötni egymással füstös szobákban a háttéralkukat.

Hirdetés

A baloldali miniszterelnök-jelöltek versenyét minden bizonnyal három név fogja dominálni: Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Jakab Péter. Közülük egyelőre Karácsony Gergely kivár az indulást illetően. Jakab hónapokkal, míg Dobrev hetekkel ezelőtt elstartolt. Fekete-Győr András jelöltségének pedig a „nagyok” bejelentkezésével leáldozott. De nézzük meg jobban, kinek milyen esélye van arra, hogy egyesíteni tudja – a választásokig legalábbis – a baloldalt, és melyik jelölt nehezítheti meg a legjobban a jobboldal dolgát 2022-ben.

A három esélyes közül Jakab Péternek van a legkevesebb sansza arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje legyen. Ez még annak ellenére is igaz, hogy a Jobbik elnöke jelentős PR-akció keretében turnézta végig a baloldali médiát, és az ellenzéki kutatócégek jelentős részénél is vezeti a felméréseket. Sokatmondó ugyanakkor, hogy Jakab kénytelen volt belátni, hogy a Jobbik nem tud minden választókerületben saját jelölteket állítani, és számtalan helyen különalkuk során fogja más baloldali pártok aspiránsait támogatni. Ez azt is jelzi, hogy a Jobbikon belül Jakab olyan eredményességgel számolt le a korábbi tisztújítás során ellenfeleivel – pirruszi győzelmet aratva –, hogy maga a párt hátországa is jelentős mértékben odalett. További kérdésként merülhet fel az is, hogy egy antiszemita és cigányellenes formáció első embere vezetheti-e a baloldalt, valamint az is, hogy egy ilyen terhelt múltú politikust elfogadna-e az ellenzéki szavazók széles rétege. Problémaként lép fel Jakabbal kapcsolatban az is, hogy radikalizmusa eltántoríthatja a bizonytalanokat. Érdemes továbbá arra is kitérni, hogy amennyiben az ellenzéki kampány azt célozza, hogy Orbán Viktort és kormányzását radikalizmussal vádolják, hatékony lehet-e ezzel a képpel szemben egy szélsőséges karakter. Nyilvánvalóan nem. Ezen okokból kifolyólag Jakab Karácsony indulását követően már nem lesz jelentős szereplője az előválasztásnak, és minden bizonnyal a harmadik helyen fog végezni a „küzdelemben”.

Dobrev Klára bejelentkezése nem hozott váratlan fordulatot a magyar közéletben. Minden valószínűség szerint már korábban sor került volna rá, amennyiben Gyurcsány Ferenc felesége nem fertőződik meg koronavírussal országjárása során. Dobrev jelöltsége mellett szól, hogy saját maga mögött tudhatja a legnagyobb baloldali pártot és a legaktívabb szavazóbázist is. Hátországa továbbá ismert és kipróbált politikusokból és kampánycsapatból áll, melynek jelentős része kormányzati tapasztalatnak is birtokában van. Közigazgatási és politikai jártassága szintén jelöltségét erősíti. Dobrevnek ugyanakkor épp az az előnye, mint ami a hátránya: Gyurcsány Ferenc felesége. Ebből kifolyólag pedig jelentős népszerűségi deficittel kell majd megküzdenie. Továbbá komoly tehertételnek mutatkozik, hogy felelősséget kell(ene) vállalnia a 2010 előtti kormányzás kudarcaiért is. Nem csoda tehát, hogy a Fideszben és a jobboldali szavazók körében is örömtüzek gyúltak a bejelentést látva. Ugyanakkor a felhőtlen boldogság némileg elhamarkodott lehet. Egyrészt azért, mert a 2019-es önkormányzati választások során azt láthattuk, hogy amennyiben egy voksolás protestszavazássá alakul át, a választók kevésbé fognak szelektálni a jelöltek között. Másrészt probléma lehet, hogy annak ellenére, hogy a korábban az MSZP részeként funkcionáló, majd abból kiszakadó Demokratikus Koalíció a 2010 előtti világot hozná vissza a kormányzás minőségét és személyi összetételét illetően is, kérdéses, hogy a választók előtt 2022-ben mindez kellő veszélyként tűnik-e majd fel. Dobrev tehát erős jelöltnek mondható, ennek ellenére nem állítható, hogy a legesélyesebb lenne. A favorit ugyanis a főpolgármester: Karácsony Gergely.

Karácsony Gergely a várakozásokkal és a sajtóinformációkkal ellentétben múlt vasárnap sem jelentette be, hogy indul a baloldali előválasztáson. A mozgolódás ugyanakkor szemmel látható. A hétvégén a második programbemutatóját tartotta meg a zöldpolitikus. Interjút adott a The Economistnak is, melyben a radikális szavazók felé tett tudatos kiszólás is azt valószínűsíti, hogy Budapest első embere hamarosan ott lesz a baloldali „casting” szereplői között. A Párbeszéd társelnöke a legesélyesebb jelöltje lehet a baloldalnak Orbán Viktorral szemben. Karakterét – vagy éppen annak hiányát – tekintve ugyanis szöges ellentéte a miniszterelnöknek. Ráadásul a fővárosban egyelőre még nem dőlt el végleg, hogy ki is lesz Karácsony fideszes kihívója. Az egyszemélyi ellenfél hiánya miatt pedig a kormányoldal hiába próbálja bemutatni, hogy Karácsony alkalmatlan a főváros vezetésére, a választó nem látja az alternatívát. A főpolgármester tehát valódi súlyánál erősebbnek látszódhat. Hiába derül ki így nap mint nap, hogy Karácsony sorra szegi meg korábbi kampányígéreteit, osztogat pozíciót és jutalmat embereinek, vagy irt ki komplett fasorokat Budapesten. Népszerűségi mutatói az alternatíva hiánya miatt stagnálnak. A főpolgármester gyengesége hátországának hiánya: a teljesen legyengült MSZP és a médián kívül életjeleket alig-alig mutató Párbeszéd. A zöldpolitikus saját csapat híján pedig éppúgy Gyurcsány embereire lesz utalva, mint ahogy ugyanez megfigyelhető a Városházán, valamint a Fővárosi Közgyűlésben is. A kialakulófélben lévő politikai szituáció kísértetiesen emlékeztethet minket a 2002-es kampányra és választásokra. Egy erős és jó kormányzást produkáló pártot is le tud győzni egy karakter nélküli szürke eminenciás. Továbbá Gyurcsány bármikor előléphet a függöny mögül, hátba szúrva szövetségesét, hogy újra a frontvonalból irányítsa a politikát.

Összességében tehát elmondható, hogy az ellenzéki „korszakváltás” üzenetével szemben a voksolók 2022-ben a 2010 előtti és a 2010 utáni világ között választhatnak majd. A munkaalapú és a segélyező állam víziója között. Az adócsökkentés és az adóemelés között. A bevándorlásellenes és a migrációpárti politika között. A nemzeti szuverenitás és az Európai Egyesült Államok között. Mindez a gyakorlatban végül Orbánra és Gyurcsányra fog leegyszerűsödni. Ebből a szempontból pedig igazából teljességgel mindegy is, hogy Karácsony, Dobrev, vagy éppen Jakab lesz-e Orbán Viktor kihívója, mivel az ellenoldalon mindig a gyurcsányi politika áll majd.

Korábban írtuk