Hirdetés

Reggel nagyon fájt a fejem. Nem értem, miért. Előző este nem ittam semmit, nem is éjszakáztam. Különösebb időjárás-változást sem figyeltem meg. Rejtély. Na, de emiatt nem tudtam aludni, így unalmamban belekukkantottam az Indexbe.

Értékes dolgot – Cholnoky László novelláit vagy Rákóczi emlékiratait – az ember nem olvas nyomott hangulatban. Arra jó az Index is.

No, de megérte!

„Azonnal kirúgták a neonácikkal szimpatizáló chemnitzi csapatkapitányt.” Tudom, most az lenne az elvárt fordulat, hogy a fejfájásom azonnal elmúlt, és úgy felment a vérnyomásom, hogy kávéra sem volt szükség a talpra álláshoz, de nem ez történt. Ugyanúgy pocsékul éreztem magam, de pocsék közérzettel, fejfájósan is olvastam tovább. Igen, mert a hősök köztünk élnek.

„Daniel Frahntól hétfőn váltak meg egyoldalú döntéssel, miután az egykori német korosztályos válogatott csatár a legutóbbi bajnoki mérkőzés alatt a klub szerint egyértelműen kimutatta szimpátiáját egy szélsőségesen jobboldali csoportosulás iránt. Az izomsérülése miatt a Hallescher FC elleni vasárnapi meccset kihagyó futballista úgy döntött, hogy nem a kispad környékéről nézi meg a találkozót, hanem az egyik ismert neonáci huligáncsoport vezetőinek társaságában a lelátóról.”

Atyaég! Nem oda ült, ahova kellett volna. Nem oda ült, ahová illik! Mit nem merészel! És olyanokkal barátkozik, akikkel nem szabad.

Komolyan, az Indexnél nem érzik, hogy ez elmebaj? Nem csodálom, hogy a Monty Python abbahagyta. Ehhez mit lehet még hozzátenni?

Na, de nézzük. Mondok pár példát. „Homokost nem veszünk fel portási állásra!” „Cigány mellé nem ülhet senki a buszon.” „A baloldali érzelműeket távolítsák el az egyetemről!” „A kommunistagyanús orgonistákat rúgják ki az állásukból!”

Keresem a különbséget, keresem, hogy ez mitől más, keresem, de bevallom, nem lelem. Aki megtalálja, küldje el „Tolerancia és másság” jeligével a szerkesztőségbe.