Nincs középút
A régi lemezek közt turkálva kezembe került a V’Moto-Rock együttes egy korongja. Atyaég! Ez se volt a kezemben évtizedek óta. Na, de én szeretem újraértelmezni a dolgokat, és megtapasztalni, milyen gyerekkori regényeket, filmeket nézni, hát erre is kíváncsi voltam. Egyébként jobb, mint amire emlékeztem. Demjén hangja itt is remek, és maga a zene is sokkal színesebb, izgalmasabb, mint ahogy emlékeimben élt.
Persze, annak idején untuk, amikor bemondták a rádióban, hogy Lerch István–Demjén Ferenc szerzeménye következik, és vártuk A heavy metal kedvelőinek című műsort, pedig gyaníthatóan a többségénél ez jobb.
„Nincs középút.” Ezt hallgattam meg. Tudom, már mondtam, hogy kiváló zene, de hát ez az igazság. „Nincs középút, nézzél szét, felszedték az út közepét.” Ez a refrén, és közben olvasom az egyik ballib propagandaportál cikkét. „Két, a nemi sztereotípiákra rájátszó reklámot tiltottak be az angolok.”
Az egész ugye úgy kezdődött, hogy egykoron a homokosság tiltva volt, akadt kor és hely, ahol üldözték, de legalábbis a társadalom kivetette. Aztán már nem üldözte a hatalom, csak betegségként kezelte. Aztán már betegségként se kezelték, csak az emberek húzódtak félre. (Már aki, ugyebár.) És itt meg is állhatott volna a folyamat. Mert ez elég. Ez van középen. De a forradalmárnak valami ellen küzdeni kell, különben hogy igazolja létét, és hogy hősnek érezze magát? Hát tolja, egyre csak tolja odébb a határokat. Mert tényleg: „Nincs középút.” Ebben a genderőrületben sem.
„A Volkswagen német autógyár eGolf autóját népszerűsítő hirdetés ellen hárman emeltek panaszt. A reklámban egy nő és egy férfi látható egy sziklaszirten felállított sátorban, továbbá két férfi űrhajós, egy férfi parasportoló távolugrás közben, majd az utolsó jelenetben egy padon ülő nő babakocsival. A bírálatok szerint a hirdetés azt sugallja, hogy a férfiak merész dolgokra vállalkoznak, a nők dolga pedig a gondoskodás.”
Atyaég! Hát nem? Egykor a normalitástól eltérőt tiltották, ma már a normalitást.