Azt hiszem, a bróker- és bankbotrányok mellett eltörpül egy ilyen napi csetepaté, de ebben a Divatcsarnok előtti cirkuszi bemutatóban több van, mint egy demagóg szómenése.

Botrányokban eljutottunk arra a pontra, hogy ezeket nem igazságtartalmuk határozza meg, hanem sebességük és hangosságuk.

Az MSZP egyéves kormányzását két gyászos esemény borítja árnyékba. Az egyik, amikor a kormányfőről kiderült, hogy ügynök volt, a másik, amikor Kulcsár Attila és társai hihetetlen méretű és szövevényes sikkasztása kibukott egy véletlen folytán.

Medgyessy Péter ügynökmúltját megúszta, hála a magyar választók hihetetlen rövidlátásának, megkopott erkölcsi érzékének, koalíciós partnere görcsös hatalomvágyának, amely végül is benntartotta a kormányban.

Ugyanakkor elvesztette a jobboldali szavazók minimális hajlandóságát is a konszenzusra.

A Kulcsár-ügyet már nehezebb elsikálni. Mindennap újabb nevek, újabb pénzek, bankok és pénzmosodák bújnak ki a homályból, és rengetik a földet a Medgyessy-kormány alatt.

És ekkor beindul a megmentő gépezet. Ez olyan többfunkciós szerkezet, amely sok részlegből áll, és igen hatásosan tud menteni.

Összehívják a főokosokat a televízióban: Kéritől Hellerig mindenki ott van. És beindul a mentőakció. Elég már a botrányokból. Elég már a Fidesz keltette botrányokból. Kéne egy kis nyugalom az embereknek. Nem kéne már folyton vádaskodni. Itt olyan béke lenne, ha az előző kormány politikusai és bérújságírói nem keltenének állandóan pánikot, balhét és hagynák a kormányt dolgozni.

A gépezet második fokozatban: szó nem esik a K&H-ról, Kulcsár csücsül nyugodtan Bécsben, az egyik milliárdos pénzmosónak megüzenik: kotródj má`, öreg az országból, mert mindjárt letartóztatunk, és még elvakkantasz valamit, amit nem kéne. Szó esik ellenben az Orbán-kormány négyéves bűnös múltjáról. Mindent látó Keller László bekvártélyozza magát a nyilvánosságba és mantrázik: klientúraépítés, milliárdos lenyúlás, orbánbányák, herdálás, off-shore cégek, hűtlen kezelés, feljelentés. A médiaértelmiség kontráz: orbánviktor, orbánviktor, a Magyar ATV-n Orsósoznak. Megy a kapkodás, fogy a népszerűség.

Az állampolgár némiképp immunis, bár, ha ígérnének neki egy kis nyilvános akasztást, golyó által kivégzendő (fideszes) minisztert, azt nagyon bírná.

Harmadik fokozat: ami belefér. Már nem számít, igaz-e vagy sem, csak minél nagyobbat szóljon. Bedobják magukat a nagy igazságtevők: Dessewffy Tibor, pártatlan közíró: Botrányok hálójában címmel a Népszabadságot ajándékozta meg írásával. D. T. nem kevesebbet állít, mint hogy Gyurcsánynak és milliomos barátainak meg kell bocsátani a megszerzett nagy vagyont, mert a kapitalizmus sajnos így alakul ki. És hát szóval az előző négy évben voltak botrányok. Azok aztán azok voltak, de a Medgyessy-kormány alatt nincsenek, és mindez csak az ellenzék mocskos mesterkedése. Elvtársak, ne ugorjatok be a jobboldal szánalmas provokációinak.

Sokat ront a mű hitelességén, hogy a szerző a Pannonplast vezérigazgatójának gyermeke.

Mindenesetre, hogy elviselhetetlen a politikai közélet, annyi biztos. Az is látszik már, hogy gyermeteg elképzelés a táborok összebékítése. Ugyanakkor, ha a pártok nem akarják végképp elvadítani szavazóikat, valamit mégiscsak lépni kellene. A következő három évet nem lehet egymás revolverezésével kitölteni. Nyakunkon az uniós belépés, nem szükséges azzal kezdeni, hogy mi a tolvajok nemzete vagyunk.

Az MSZP örökké a múlt lezárásáról beszél. Akkor szüntesse meg Keller László szerintem egyébként is törvényellenes államtitkárságát. Ez lehetne az első komoly lépés a közmegegyezés felé.