Hirdetés

Az internetes újság főszerkesztője rátelefonált az egyik szerzőjükre:

– Figyelj, Bubu, gyorsan össze kéne dobni valami kis cikket az életmód rovatba; mit ne együnk este, mitől hízunk, ilyesmi. Át tudod küldeni egy órán belül?

Az újságírónak természetesen nem okozott gondot néhány bevett közhellyel, letöltött képekkel összeállítani azokat az egészségre káros ételeket és italokat, amiket lefekvés előtt már nem tanácsos fogyasztani. Pattogatott kukorica, hasábkrumpli, sajt, fagylalt, vörös hús és egyebek mellett felsorolta a szánsavas üdítőket is; mehetett a cikk. A szerkesztő éppen rápillantott, ezer ilyet közöltek már, élesítette, és záporoztak is a kattintások. Eltelt vagy fél nap, amikor az egyik kolléga szórakozottan beleolvasott, és a kommentek között a téma által nem indokolt vérre menő csatát vett észre. Azon estek egymásnak többen, vajon mik lehetnek a szánsavas üdítők. Fel is hívta a cikk szerzőjét, aki első pillanatban nem jutott szóhoz, de aztán kivágta magát.

– A szánsav egy sajátos karbonmódosulás, a képlete H3C4ClO2. Gyengíti az immunrendszert, és puffadást okoz.

– Ezt nem tudtam – ismerte be a szerkesztő. – Gyorsan íratok erről valakivel.

És választ sem várva, letette a telefont. Ki kéne javítani az eredetit, gondolta Bubu, de már annyian letöltötték, megosztották, kommentálták, hogy rém kellemetlen volna beismerni a hibát. Azután meg már különösen, hogy ugyanazon az internetes felületen megjelent egy hosszas tudományos értekezés a szánsavról, nyelvészek magyarázták meg a szó etimológiáját (Kazinczyék alkották meg, mert azt vették észre, hogy a szánsavval leöntött havon jobban lehet csúszkálni), orvosok véleményezték a szánsav élettani hatásait. Bubu ezt már nem bírta elviselni, és a szerkesztőségi értekezleten felfedte a titkot a sajtóhibáról.

– Javítsuk ki csendben? – töprengett a főszerkesztő. – Nem lehet, ahhoz már túlságosan sok reakció érkezett. Vagy hagyjuk így, később a sok hülyeség között már senkit sem fog izgatni?

Végül ebben maradtak.