Hirdetés

Vigyázni kell a szavakkal. Azt mondjuk, a világot most a magukat antifáknak nevező antifasiszták borítják lángba egy agresszív eszme nevében, de hol a fasizmus, amivel szemben meghatározzák magukat? Hetvenöt éve halott. Hol van a nemzetiszocializmus, amire valójában gondolnak, amikor fasizmust emlegetnek? Hetvenöt éve kiradírozták az emberi civilizációból.

És hol van a kommunizmus, ami túlszárnyalva a két szörnyszülöttet, tartós diadalra kerülvén százmillió ember halálát okozta? Köszöni szépen, jól van és virul. A kommunisták politikai örökösei ma az egész világon offenzívában vannak. Hol szemérmesen szocialistának nevezik magukat, hol anarchistának, antifasisztának, antirasszistának, az emberi tolerancia bajnokainak és így tovább. Legendás toleranciájuk körülbelül így fogalmazható meg: „Verd agyon a rohadt fasisztákat és rasszistákat, nincs joguk az életre!” És ki a fasiszta? Ki a rasszista? Például ön, kedves olvasó. Mindenki, aki nem ért velük egyet. Az is, aki csak hallgat, aki igyekszik kitérni őrült tombolásuk elől. Tele van az internet ilyen jelenetekkel: rémült (és fegyvertelen) rendőrök menekülnek London utcáin a csőcselék elől, másutt agyba-főbe verik a más véleményen lévőket amerikai nagyvárosok utcáin és így tovább.

Ismerjük, láttuk már: „a hatalom a mi kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. […] A vértől nem kell félni. A vér acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, amely az igazi kommün világához elvezet minket. […] Aki öklöt emel fel a proletariátusra, az aláírta a saját halálos ítéletét. Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát.”

Korábban írtuk

A boldog, nyugati világ szörnyű mulasztást követett el, és most ennek kell fizetnie az árát. Nem számolt le a harmadik szörnyeteggel, a kommunizmussal, sőt még kacérkodott is vele, hogy majd ő megszelídíti… ám most a szörnyeteg ellene fordult. Mintha a lenini bolsevikok támadtak volna fel a mai emberjogisták, antirasszisták, antifasiszták színeiben. Ugyanúgy harsogják egy kizárólagos eszme egyedülvalóságát, miközben semmi más nem érdekli őket, csak a totális hatalom. Ugyanazok a módszerek, ugyanazok a célok, és a nyugati civilizáció – nem tanulván a történelemből – ugyanolyan védtelen velük szemben, mint a keleti civilizáció volt.

Új bolsevizmus van kialakulóban. Ez a magát antirasszistának nevező ideológia azonban ahelyett, hogy az emberi létezés méltóságát szolgálná, valójában a nyugati paradigmát kívánja fölszámolni. Hogy mit akar a helyére állítani, arról a kelet-európai országok népei pontos információkkal rendelkeznek. Csak épp a Nyugat ezt nem akarja elhinni. Van, aki már tudja. Alain Finkielkraut, világhírű konzervatív filozófus a Le Figarónak nemrég ezt mondta: „Az antirasszizmus a XXI. század kommunizmusa. Ezért is fordul az értelmiség egyre nagyobb része ehhez az újfajta ópiumhoz.”

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban pedig: „kezdettől fogva sokat beszélünk a járványról, az előtte levő és az utána következő világról. De elfelejtettük, hogy már a járvány okozta nagy cezúra előtti világ is tele volt a régi világ kulturális leértékelődésével. A járvány és a korlátozások végeztével ez csak folytatódik, sőt még fel is gyorsul.”

Sötétlik az ég alja. Zárjátok be a spalettákat. Rohan felénk a vihar.