„Valójában az MSZP az elmúlt két évtizedben sokkal baloldalibb volt, mint amilyennek látszott, de mivel nem volt társadalomképe, ezért pragmatikus zavarában inkább a „medián szavazóra”, az átlagos szavazóra figyelt.” (Ágh Attila: Tájkép az EP-választások után, Népszava, 2009. június 18.)

* * *

„Az, hogy a Jobbik hét megyében megelőzte az MSZP-t, a magyar politikai osztály önmagáról való gondolkodásának csődje. Jelzi a kulturális egyneműségre való törekvés erejét; a Jobbik-Fidesz együttműködés tematizálásának hatástalanságát; a médiademokrácia bedőlését; a liberalizmus elhanyagolásának következményeit; a kifulladását annak a baloldaliságnak, melynek képviselőit a modernizáció sorsánál jobban izgat a képviselői és polgármesteri helyek sorsa. Ennél rosszabb már nem nagyon jöhet. Június 7. a „mélypont ünnepe” volt. A feltámadáshoz liberalizmus és koherens baloldali önkép szükségeltetik: tolerancia, szolidaritás és nyitottság. Egy szóval: kultúra. A Jobbiknak ugyanis ez az egyetlen esélyes ellenfele.” (Böcskei Balázs: Jobbikország médiája, Népszabadság, 2009. június 13.)

* * *

„Farkasházy Tivadar, a Hócipő és a Rádiókabaré volt főszerkesztője: Felléphetett volna Stumpf István, aki nagyszerűen tudja játszani Ózt, Merlint, Klingsort és a többi híres varázslót. A héten például nácikból és nyilasokból varázsolt nemzeti radikálisokat. Nem kívánom neki, de ha egy ilyen előadása után esetleg jól elverik, talán rájön arra, mihez asszisztál a Magyar Fórumban és máshol.” (Népszava, 2009. június 13.)

* * *

„Végérvényesen kiderült, hogy az MSZP mint baloldali politikai áru eladhatatlan, mert polgári középpárttá, az üzletemberek, a politikai karrieristák szabad prédájává vált – anélkül, hogy a párt baloldala, tagsága és értelmisége ezzel szemben bármilyen kiutat a gyakorlatban meg tudott volna jeleníteni. Mindez különösen jól látszik a mostani európai jobboldali fordulat tükrében, hiszen a rasszista szélsőjobboldal egész Kelet-Európában messze Magyarországon kapta a legtöbb szavazatot (kétszer annyit mint Romániában és majd háromszor annyit mint Szlovákiában!). Ez élesen felveti az MSZP és az SZDSZ történelmi felelősségét, függetlenül attól, hogy a Jobbikot a Fidesz pátyolgatta és nevelte fel. Egyértelműen ki kell mondani, hogy az a politika, amely a teljes csődhöz vezetett, az MSZP jelenlegi formában való fennmaradását nem teszi lehetővé.” (Krausz Tamás: A baloldalt újjá kell szervezni!, Népszabadság, 2009. június 20.)

* * *

„Nem félek kimondani: Magyarország vezető hatalmi erejét 2010 után a Fidesz és Orbán Viktor fogja adni. Ha ezzel és ennek súlyával mindannyian tisztában vagyunk, akkor viszont nem értem, miért nem csipkedjük magunkat, hogy megfelelően felkészüljünk rá. Nekünk az a dolgunk, hogy 2010 őszén az önkormányzati választásokon a polgármestereink jól szerepeljenek, 2014-ben, a következő parlamenti választásokon pedig a lakosság úgy gondoljon vissza ránk, mint egy olyan kormányzóképes erőre, amely jókor, jó ritmusérzékkel képes vállalni nehéz döntéseket. Ha most eltűnünk, akkor semmilyen módon nem tud ránk gondolni 2014-ben a magyar választóközösség. Akkor választhat a Jobbik meg a Fidesz között.” (Interjú Újhelyi Istvánnal, Népszava, 2009. június 20.)

* * *

„– Mit ért rossz mentalitás alatt? – A szekértábor-politizálást. Azt, hogy átláthatatlan személyi alkuk határozzák meg a párton belüli folyamatokat. Azt, hogy a tartalmi kérdéseket háttérbe szorítják a hatalmi technikák. Hogy felnőtt egy generáció az MSZP-ben, amely mindent megtanult és ellesett, amit már régen el kellett volna felejteni. Hogy miközben tökélyre fejlesztették a hatalmi fortélyokat, addig egy értelmes mondatot sem mondanak a tartalmi politizálásról. Ennek a rossz gondolkodásmódnak a megnyilvánulása, hogy a párt egyes szervezetei az EP-kampány kellős közepén minden politikai erejüket lekötötték a listaállítással.” (Interjú Gál Zoltánnal, Népszabadság, 2009. június 20.)