De nem. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke 1990 és 1996 között megtagadta Orsós posztumusz akadémikusi rehabilitálását. A rendszerváltozás után évekkel! De nem csak ő. A Népszabadság és az Akadémia közös zabigyereke, a Magyar Nagylexikon 2002-ben megjelent 14. kötetében Orsós neve csak falu változatban fordul elő. A 19. pótkötetben viszont már igen, ilyeténképp: „Háborús bűnössé nyilvánították (1945), mivel szakértői véleményalkotását több esetben szélsőjobboldali politikai meggyőződése befolyásolta.” Puff neki. Ugyanez a lexikon a 2000-ben kiadott Katyn címszó alatt megírja viszont, hogy a német csapatok által föltárt katyni tömegsírokban 4400 lengyel tiszt holttestére bukkantak, s „egy nemzetközi orvoscsoport (amelynek vezetője Orsós Ferenc volt) pedig megállapította haláluk pontos idejét. A szovjet vezetés a mészárlással a hitleri Németországot vádolta, csak 1989-ben ismerte el a történteket.” Hoppá! Hogy Hofi Gézát idézzem. Hogyan is van ez? Micsoda tojáson táncoló óvatos megfogalmazás! A Lovas István által mindig bírált, és szánalmasan szörnyű rosszak minősített torzlexikon egyik kötetében mást írnak, mint a másikban?

Külföldön élő, de gyakran hazalátogató ismerősöm azt kérdezte tőlem: Ti mikor csináljátok már meg végre a magyar katynjaitokat? Nálatok már nem lehet sem moziba, sem színházba mennem, mert mindenütt csak beteges, morbid, torz lelkületű színielőadásokat, elferdült ízlésre valló filmeket láthatok? Mivé lett Jancsó, akitől oly sokat reméltünk? Hová süllyedt? Valamikor együtt emlegettük Wajdával. Csakhogy Wajda keményen kötődik a lengyelséghez. Jancsó pedig? Kozmopolitizmusában elpurcsant a légbe. És pótcselekvésként össze-vissza politizál az utcán. Tudom, sok rendes magyar filmrendező próbálkozik sorskérdések filmre vitelével, de miért nem támogatja őket a magyar állam? Tudom a választ, s ti is tudjátok és „látjátok feleim, szümtükkel mik vagyunk”. (Halotti beszéd, 1200 körül.)